mcc média-kerekasztal könyvbemutatómcc média-kerekasztal könyvbemutató 

Videojátékokról, erőszakos társadalomról és a média felelősségéről is szó esett a MATHIAS CORVINUS COLLEGIUM 2009. december 11-i rendezvényén. Elsőként az egyetemisták képzésével foglalkozó magánintézmény és a SZÁZADVÉG KIADÓ közös kiadásában megjelent, A médiaerőszak: Tények, mítoszok, viták c. könyv bemutatására került sor. Ezután ACZÉL PETRA kommunikációkutató, KÖRMENDY-ÉKES JUDIT médiajogász, LÁNYI ANDRÁS filozófus, TÓTA W. ÁRPÁD újságíró, VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS újságíró és ZALA KRISZTINA pszichológus vitatták meg a médiaszabályozás lehetőségeit és korlátait. A vitához hozzászólt MAJTÉNYI LÁSZLÓ, az ORTT legutóbbi elnöke is.

mcc média-kerekasztal könyvbemutatómcc média-kerekasztal könyvbemutató 

Videojátékokról, erőszakos társadalomról és a média felelősségéről is szó esett a MATHIAS CORVINUS COLLEGIUM 2009. december 11-i rendezvényén. Elsőként az egyetemisták képzésével foglalkozó magánintézmény és a SZÁZADVÉG KIADÓ közös kiadásában megjelent, A médiaerőszak: Tények, mítoszok, viták c. könyv bemutatására került sor. Ezután ACZÉL PETRA kommunikációkutató, KÖRMENDY-ÉKES JUDIT médiajogász, LÁNYI ANDRÁS filozófus, TÓTA W. ÁRPÁD újságíró, VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS újságíró és ZALA KRISZTINA pszichológus vitatták meg a médiaszabályozás lehetőségeit és korlátait. A vitához hozzászólt MAJTÉNYI LÁSZLÓ, az ORTT legutóbbi elnöke is.

Több mint száz egyetemista, kutató, médiaszakértő és újságíró gyűlt össze 2009. december 11-én, hogy meghallgassa a Mathias Corvinus Collegium és a Századvég Kiadó médiaerőszak-kötetének bemutatását, illetve a vitát a média szabályozásának lehetőségeiről és határairól. A felújított Lotz-teremben, kávé és sütemény mellett, eredeti gondolatokban és vitában is részesültek a nézők.

A KÖNYVBEMUTATÓ: A médiaerőszak – Tények, mítoszok, viták

Középkori kivégzések, képregények, a ruandai vérengzés és a Született gyilkosok című film, valamint napjaink internetes játékai – néhány, a Mathias Corvinus Collegium és a Századvég Kiadó gondozásában megjelent, A médiaerőszak – Tények, mítoszok, viták című tanulmánykötet témái közül. A kiadvány a nyilvánosságban tapasztalható erőszakos jelenségeket elemzi. A kötetet az MCC kerekasztala mellett, a szerzők közül, Fekete Zsombor videójáték-kutató, Hammer Ferenc szociológus, Nyakas Levente médiajogász, valamint a szerkesztők, Stachó László pszichológus és Molnár Bálint kommunikációs szakember mutatták be.

A szerkesztők kifejtették, hogy a probléma sokszínű bemutatására törekedtek, ezért szerepeltetnek a neurobiológia, a nyilvánosságtörténet, illetve a gyűlöletbeszéd témaköréhez kapcsolódó szöveget is a kötetben. Baló György kérdésére Hammer Ferenc elmondta, hogy a médiában látható erőszak túlzottan nagy hangsúlyt kap a társadalom más színterein megjelenő erőszakhoz képest. Fekete Zsombor a videojátékokkal kapcsolatos kutatásokat ismertette és rámutatott, hogy a játékok hatásait vizsgálva nem feledkezhetünk meg a játékos közvetlen környezetének szerepéről. Nyakas Levente az analóg és a digitális médiatér szabályozásának eltéréseire hívta fel a figyelmet. Arra a kérdésre, hogy mit mond a kötet a hazai helyzetről, a szerkesztők úgy reagáltak, hogy a kötet egyes tanulmányai (akár a jogi, akár a médiapedagógiai szöveg) kitérnek a jelenlegi hazai helyzet ismertetésére. A szerkesztők egyébként a médiában látható erőszak félelmet és a valódi világ erőszakosságával kapcsolatos frusztrációt gerjesztő hatását jelölték meg a jelenlegi hazai nyilvánosság jellemzőjeként..

A VITA: Szabályozás, szabadság vagy szabadosság?

mcc média-kerekasztal vitamcc média-kerekasztal vitaA médiajogász, filozófus, pszichológus, kommunikációkutató és újságíró vitapartnerek a szabályozás kérdéskörébe kalauzolták a hallgatókat. Elsőként a médiaszabályozás fogalmának meghatározására tettek kísérletet, majd a szabályozás korlátait világították meg a szakértők. A beszélgetés végén a szólásszabadság, mint megóvni kívánt érték is szóba került. A szerteágazó gondolatmenetben az algopirines dobozról, a délszláv háborúról és az uszítás fogalmáról is szó esett.

A VITA részletei

Szándékok és mellékhatások

Körmendy-Ékes Judit határozott felütéssel kezdte a vitát: „A szabályozás a gyermekek védelméből indul ki, ha ennek az elvnek a fontossága megkérdőjeleződik, akkor nem várom meg a vita végét…" Rámutatott arra is, amennyiben a gyógyszeres dobozon elviseljük a figyelmeztetést, akkor ennek elfogadása a média esetében is elvárható. Mint mondta, a szabályozás lényege a jelzés a szülők felé, akárcsak a gyógyszereken feltüntetett figyelmeztetés esetében. Aczél Petra szerint a viták általában a lehetséges hatásból indulnak ki, azonban az erőszakos tartalmak nemcsak ezért kritizálhatóak, hanem önmagában azért is, mert rosszindulatú szándék sarkallja az ábrázolt cselekmények elkövetőit az erőszakra. Majtényi László a közönség soraiból szólalt fel és többek között, egy lisszaboni konferencián tapasztalt jelenséget emelt ki. A rendezvényen egy filmet kellett a különböző országok médiahatóságaiból érkező szakembereknek kategorizálni aszerint, hogy milyen életkortól ajánlanák megtekintését. Érdekes módon, a hatóságok képviselői nem alkottak egységes véleményt. Az északi, protestáns országok képviselői jellemzően liberálisabban, míg a katolikus, déli államok képviselői konzervatívabban ítélték meg a megtekintett alkotást.

Mészárlás Szarajevóban és a véres japán tömegkultúra

A vita során, a jogi szempontok mellett, kulturális indíttatású értelmezések is elhangzottak az erőszak jelenségével kapcsolatban. Lányi András arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy a médiaerőszak félelmet vált ki az emberekből, ugyanakkor a világ múzeumaiban látható, meglehetősen erőszakos műalkotásokat gyönyörködve nézzük. Vágvölgyi B. András is a kultúra és az erőszak viszonyáról beszélt. A szarajevói Vase Myskina utcában történt bombatámadás televíziós felvételét példaként említve elmondta, hogy a tizenöt perces film képes volt elgondolkoztatni, megdöbbenteni a nézőket. A japán tömegkultúrát is megemlítette, amely véres és szadisztikus, ugyanakkor a távol-keleti a világ egyik legszabályozottabb társadalma. A japánok ezt az ellentmondást azzal magyarázzák, hogy az erőszakos vágyakat fantáziájukban, azaz a popkultúra alkotásait fogyasztva élik ki.

Az uszítás vagy a szólás szabadsága?

Lányi szerint, általában a szólás szabadsága jelenik meg a média szabályozásának elvi akadályaként. A hétköznapi beszéd, azaz a „szólás" és a mikrofonba mondott gondolatok között azonban különbség van a filozófus szerint, ezért igényel mérlegelést, hogy a szólás szabadsága bizonyos közléseket ne védjen. Vágvölgyi B. András szerint azonban a szólás- és a sajtószabadságról alkotott fogalmunk komoly változáson ment át az elmúlt évtizedekben, a mikrofonengedélyhez hasonló kötöttségek eltűntek, a vélemények és a nézetek piacán kiegyenlítettebbek az esélyek, ebben az internetes nyilvánosságnak, mint újfajta értéknek is szerepe van.

Médiaműveltség és angolszász kontra kontinentális szemlélet

Zala Krisztina rámutatott, hogy a szabályozás ma már nem adhat kizárólagos választ a média hatásának problémájára. A digitális televíziók adásai bármikor megnézhetőek, az ún. éjszakai műsorsáv fogalma így nem értelmezhető, ezért a gyermeket bizonyos tartalmaktól napszakokhoz kötötten védő szabályozás elavult. A pszichológus szerint fontos, hogy a szabályozás része legyen a médiaműveltség javítása. Tóta W. Árpád hozzátette, hogy az interneten is megjelenhet számos olyan tartalom, amelynek korlátozása megfontolandó. Ugyanakkor a szabályozhatóság kérdése technológiai és tartalmi értelemben egyaránt felmerül az online média esetében. Az internetes oldalak felett ugyanis nehéz az egyes államok jogszabályait érvényesíteni, illetve bizonyos tartalmak korlátozása esetén a szerkesztők élhetnek utalásokkal, kettős beszéddel.

Lányi András felvetette, hogy a szabályozásról beszélve a kontinentális, illetve a magyarországi joggyakorlatból indulunk ki, azonban az angolszász szemlélet is megfontolandó. Eszerint a szabály célja nem határok kijelölése, hanem a példa- és iránymutatás a társadalom számára. Aczél Petra szerint a szabályozás számára is korlátot jelent, hogy általában csak követni tudja a technológiai változásokat. A „káros" tartalom fogalma folyamatosan változik és a szabályozás mindig egy korábbi értékrendszer fogalmait használja. Éppen ezért fontos a médiaműveltség kialakítása, hiszen a szabályozás nem maradhat csupán instrukció, hanem jelentéssel kell megtölteni, amely a szülők, tanárok és médiában dolgozók felelőssége.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük