A Médiatanács a fogyatékossággal élők érdekeit képviselő szervezetekkel egyeztetett

A Médiatanács a fogyatékossággal élők érdekeit képviselő szervezetek vezetőivel tartott egyeztető megbeszélést a készülő Közszolgálati Kódex tartalmáról. A megbeszélést követő tájékoztatón elhangzott: a kódexben fontos elemként kell jelen lennie annak a gondolatnak, hogy a fogyatékossággal élők ne szegregáltan, elkülönülten, hanem integráltan jelenjenek meg a közmédiumok műsoraiban.

A Médiatanács a fogyatékossággal élők érdekeit képviselő szervezetek vezetőivel tartott egyeztető megbeszélést a készülő Közszolgálati Kódex tartalmáról. A megbeszélést követő tájékoztatón elhangzott: a kódexben fontos elemként kell jelen lennie annak a gondolatnak, hogy a fogyatékossággal élők ne szegregáltan, elkülönülten, hanem integráltan jelenjenek meg a közmédiumok műsoraiban.

Az egyeztetésen Kollarik Tamás és Auer János a Médiatanács tagjai ismertették a Közszolgálati Kódex lényegét és alapvető elveit és célját. A nyár elejére várhatóan elkészül a közmédiumok működését és tartalomszerkesztési elveit szabályozó Közszolgálati Kódex, és hamarosan felállhat az ennek megvalósulását ellenőrző Közszolgálati Testület is. A Médiatanács a kódex vázlatát már elkészítette; ez egyelőre csak azt tartalmazza, amit a törvény előír, a teljes tartalma pedig azután alakul ki, hogy a társadalmi egyeztetés lezárul, és annak tapasztalatai a dokumentumban megjelennek.

Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) és a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) nevű ernyőszervezet elnöke az egyeztetés után elmondta: örül a Közszolgálati Kódexnek, és bizakodó, mert – mint fogalmazott – korábban erről a témáról még nem hallgatták meg véleményüket.  Úgy érzem, értő és halló módon figyeltek arra, amit itt elmondtunk  – fogalmazott.

Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke kiemelte: a fogyatékossággal való együttélés közvetlenül és családi szálak miatt összesen a társadalom 30 százalékát is érintheti, ez az arány azonban sem a média-megjelenésekben és a fogyatékossággal élő médiamunkások számában nem jelentkezik. Az elnök hangsúlyozta az emberi méltóság tiszteletben tartását, és kiemelte: a médiumokban nem szenzációként, nem sajnálattal, hanem objektíven kell bemutatni a fogyatékossággal élő embereket és életüket.  Oszlassuk el azt a misztikus ködöt, ami körülvesz bennünket. Ennek érdekében, ha a média ebben partner lesz, mi kinyitjuk a belső világunkat, megmutatjuk magunkat, és az értékeinket hozzáadjuk a társadalom sokszínűségéhez  – fogalmazott.

Vincze Zoltán, a Hátrányok Dacára Alapítvány képviselője, televíziós szerkesztő az integrált média-megjelenés fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, szerinte nincs fogyatékosokról szóló műsor, olyan műsorokra van szükség, amelyeknek szerves részét adják ezek a témák. A produktum, az emberi teljesítmény a lényeg, nem az ember állapota – mutatott rá. – Jelenleg még fantomok, jetik vagyunk, akikről beszélnek, de akiket senki nem lát. Ennek meg kellene változnia.

A Közszolgálat Kódex elveinek érvényesülését ellenőrző, 14 tagú Közszolgálati Testületbe a fogyatékossággal élők érdekeit képviselő civil szervezetek is delegálhatnak egy tagot.