A Migrációkutató Intézet 2016. május 25. és 30. között szakmai látogatáson vett részt Törökországban. Az ankarai és izmiri állomásokon megvalósult program keretében az Intézet munkatársai szakmai egyeztetéseket folytattak számos, migrációs hatásköröket gyakorló kormányzati és – túlnyomórészt befogadási és humanitárius helyzetkezelésre, valamint jogvédelemre szakosodott – nem-kormányzati szervezet képviselőjével, emellett találkozóra került sor több nemzetközi szervezettel, egy ellenzéki önkormányzati vezetővel és Törökország egyik legjelentősebb think tank szervezetének képviselőjével is.

A Migrációkutató Intézet 2016. május 25. és 30. között szakmai látogatáson vett részt Törökországban. Az ankarai és izmiri állomásokon megvalósult program keretében az Intézet munkatársai szakmai egyeztetéseket folytattak számos, migrációs hatásköröket gyakorló kormányzati és – túlnyomórészt befogadási és humanitárius helyzetkezelésre, valamint jogvédelemre szakosodott – nem-kormányzati szervezet képviselőjével, emellett találkozóra került sor több nemzetközi szervezettel, egy ellenzéki önkormányzati vezetővel és Törökország egyik legjelentősebb think tank szervezetének képviselőjével is.

A Migrációkutató Intézet törökországi látogatásának elsődleges célja a 2016. március 20-án hatályba lépett EUtörök megállapodás Európába irányuló irreguláris migrációs folyamatokra gyakorolt hatásának vizsgálata volt, figyelemmel az Európai Határrendészeti Ügynökség (Frontex) egy közelmúltban kiadott jelentésére1 is, amely utóbbi szerint a 2016. februárral bezáródó időszakban az irreguláris migráció visszaszorítására a leghatékonyabb eszközt a határlezárások és a megerősített határvédelmi intézkedések jelentették. Kijelenthető, hogy a balkáni határzár és az EU-török megállapodás valóban csökkentette a balkáni útvonalra eső migrációs nyomást, ugyanakkor az Európai Unió területén menedékjogot kérelmezők száma nem csökkent az idei év első öt hónapjában,2 továbbá a kibocsátó országokban sem szűntek meg a kivándorlást ösztönző tényezők. Ráadásul jól érzékelhetően továbbra is érkeznek irreguláris migránsok Törökországba, valamint az Égei-tenger partvidékének keleti városaiban az embercsempészek és a migránsok továbbra is indulásra készen várják, hogy valamelyik fél felmondja a megállapodást.

1 Frontex: Western Balkans Annual Risk Analysis 2016. Elérhető:
http://frontex.europa.eu/assets/Publications/Risk_Analysis/WB_ARA_2016.pdf; letöltve: 2016. június 20.

2 Frontex: Number of Migrants Arriving in Greece Dropped 90% In April. Elérhető:

http://frontex.europa.eu/news/number-of-migrants-arriving-in-greece-dropped-90-in-april-6e7oBw; letöltve: 2016. június 20.

A török menekültügyi eljárás többszintű; részt vesz benne a belügyminisztérium koordináló szerve, a Migrációs Igazgatásért Felelős Főigazgatóság (DGMM), az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), és alvállalkozóként a menedékkérők regisztrációját segítő Menedékkérőkkel és Migránsokkal való Szolidaritás Szövetsége (ASAM). A szíriai és a máshonnan érkezett migránsok kérelmének elbírálása külön történik: a két csoport védelmi helyzete eltérő, a kapcsolódó jogosultságok köre szír-centrikus. A nemzeti migrációs szabályozás kialakítására belpolitikai konszenzus mellett került sor; az ellenzéknek nincs alternatív forgatókönyve a helyzet kezelésére vagy megoldására, alapvetően a központi kormányzat által biztosított keretek között mozognak (ugyanakkor például önkormányzati kezelésű befogadási intézmények működtetéséhez való hozzájárulással is segítik a rászorulókat). Szintén egyetértés van a politikai szereplők és a civil szektor körében az EU szabályozási mechanizmus és a migrációval kapcsolatos válságkezelés kritikájában.

Törökország integrációs politikája több elemében fejlesztésre szorul. A migránsok helyzete az aktuális politikai eseményektől függően, elsősorban Erdoğan elnök személyes helyzetmegítélése szerint változik. Független szakértők véleménye szerint az államfő a migránsválságot nem az ország érdekei, hanem személyes politikai ambíciói megvalósítására használja fel. Helyi elemzők egyértelmű összefüggést véltek felfedezni az AKP választások előtti csökkenő támogatottsága, és Erdoğan migránsokra, illetve az Európai Unióra vonatkozó keményvonalas álláspontjának kialakulása között. Ez annál is inkább szembetűnő, mert a sikeres beilleszkedési stratégiához szükséges alapfeltételek adottak, az ország gazdasági kapacitása, a kulturális-vallási hasonlóságok nagy létszámú menekült közép- és hosszú távú jelenlétét is lehetővé teszik, ám Törökország úgy érzi, magára maradt a migráció okozta problémákkal.

A többségi török társadalom részéről jóllehet az idegengyűlölet nem jellemző mostanra már megfigyelhető egyfajta elutasítás a szír állampolgárokkal szemben. Különösen igaz ez a leginkább leterhelt délkeleti tartományokban. A szíriaiak munkavállalása az illegális munkavállalás általános elfogadottsága miatt egyes politikai vélemények szerint megoldottnak tekinthető, ám ezzel együtt is egyértelműen látható, hogy a menekültellátó-rendszer túlterhelt. Leginkább a gyermekek helyzete aggasztó, akik a szíriaiak esetében a menekült populáció 40-50 százalékát alkotják. A mintegy 850 ezer gyermeknek csupán egyharmada jár iskolába. Oktatási intézményeik egyszerűsített tantervvel, esetenként (fundamentalista) vallási alapítványok finanszírozásában működnek, ami magában hordozza az ott tanulók marginalizálódásának lehetőségét. Ehhez – tartományonként eltérő súlyponttal – egyéb, a mindennapi boldogulást akadályozó nehézségek is adódnak (pl. egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, hatósági ügyintézés, nyelvhasználat terén).

Az európai helyzetükkel kapcsolatban csalódottság mutatkozik a menedékkérők körében, ami mindenekelőtt a visszatérés iránti érdeklődésben érhető tetten. Európa még mindig vágyott cél, de a törökországi szír közösségeket már elérték az európai befogadó országokról szóló negatív hírek (pl. a hosszadalmas német menekültügyi eljárás, a szembeötlő kulturális különbségek, az egyes befogadó állomásokon uralkodó viszonyok, a nyugat-balkáni útvonal lezárása stb.). Ezért fontos lenne a korábbi, kvázi meghívásként is értelmezhető európai üzeneteket egy átfogó uniós kommunikációs kampány indításával semlegesíteni, melynek keretében a már használatban lévő internetes felületeken – többek között – a visszatérés lehetőségéről, illetve az aktuális szabályozásokról is hiteles információkat lehetne nyújtani az érintetteknek. Ezen túlmenően az érkezők számának érdemi csökkentése érdekében átfogó és célzott uniós kommunikációs stratégiára lenne szükség, amely a migránsokban kialakuló elképzeléseket is képes befolyásolni, s ezáltal Európa vonatkozásában a migránsok között meglévő illuzórikus elvárásokat csökkenteni.

A márciusi ankarai merényletet követően a török határvédelem – elsősorban a török-szír határon – jelentősen megszigorodott. A hivatalos török politika szerint érvényben van a nyitott kapuk politikája", a gyakorlatban azonban le van zárva a határ.3 A lezárás és a szír oldalon foganatosított befogadási intézkedések egyrészt a menekültáradatot hivatottak leállítani, másrészt pedig puffer zónát biztosítanak a szír területen, ahonnan akár a kurd katonai egységeket is támadhatják. A tavasz folyamán Törökország több alkalommal légicsapásokat mért az észak-szíriai Aleppo tartomány kurdok ellenőrzése alatt álló részeire (miközben az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet javarészt a tartomány keleti részeit uralja). Egy (a török kormány által is megerősített) beavatkozás történt szír területen a török különleges haderők részéről májusban, hivatalosan felderítés céljából.4 A törökök és a kurdok ellenséges viszonya az Iszlám Állam elleni egységes fellépés, és ezáltal a konfliktus megoldásának egyik jelentős akadálya.

3 A Mercy Corps humanitárius szervezet információi szerint mind az embercsempészek, mind a határőrök
jelenleg 150 USD-t kérnek az Aleppo és a török határ közötti szakaszon való átjuttatásért (a lezárás előtt
ennek ára 15 USD volt); ezen a területen is jól látható tehát a gazdasági haszonszerzésre való törekvés.

4 Forrás: http://www.aljazeera.com/news/2016/05/turkey-special-forces-operation-syria-
160509055126949.html;
letöltve: 2016. június 20.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük