Augusztus ötödikén a Travel Channel sugározta „Múzeumi rejtélyek" c. műsorát. Benne a New York Bay, Long Island partján található, szigorúan zártkörű American Yacht Club házi múzeumát.

Augusztus ötödikén a Travel Channel sugározta „Múzeumi rejtélyek" c. műsorát. Benne a New York Bay, Long Island partján található, szigorúan zártkörű American Yacht Club házi múzeumát.

És Fridtjof  Nansen  (1861-1930)  norvég sarkkutató, oceanográfus saját készítésű Fram nevű vitorlás hajóját (természetesen modelljét), amellyel a kutató kétéves és hároméves útján meg akarta hódítani elsőnek az Északi Sarkot. Mivel az időjárási viszonyok sokkal rosszabbak voltak, mint amire számított nem jutott el az Északi-sarkra, de közelebb járt hozzá, mint korábban bárki más. Az út meglehetősen kalandosra sikerült, a Fram beszorult a jégtáblák közé és nem tudott tovább haladni, Nansen és egy társa gyalog indultak tovább, majd a – 40 Celsius fok hidegben kénytelek voltak visszafordulni. A történetről könyvet írt, amely magyarul is megjelent 1897-ben „Éjen és jégen át", Lampel Róbert Cs. és Kir. udvari könyvkerekedés kiadásában. A már említett tévéműsorban egy szó sem esik Nansen másik életéről.

   Ha egy szíriai ember, országokon átvergődve megjelenik Németország határán és befogadják, szíriai menekültnek nevezik. Az első világháborút követő években hontalannak hívták volna. Ebben az időben mintegy tízmillió ember vált hontalanná Európában. Hadifogságból megszökött katonák, az országhatárok önkényes megrajzolása következtében  szülőföldjükről elűzött emberek, az orosz forradalomtól megrémültek tömege jelentett a maihoz hasonló problémát, népvándorlást kontinensünkön.

    Ezeknek az embereknek nem voltak személyazonosságukat igazoló okmányaik. A Népszövetség, az akkori ENSZ egy norvég diplomata, Fridtjof  Nansen, a hadifogolycsere ügyének főbiztosa, Norvégia washingtoni nagykövete népszövetségi útlevél kiadását javasolta a hontalanoknak. Igen, a sarkkutatóról van szó. Előterjesztését elfogadták, így született meg a Nemzetközi Menekültügyi Hivatal és a Nansen-útlevél.  Azoknak, akik ezzel a dokumentummal rendelkeztek, megkönnyítette az új otthon teremtését, munkát, állampolgárságot szerezhettek az őket befogadó államban. Nansen tevékenységét sok százezer ember hálája és Európa-szerte elismerés övezte. 1922-ben megkapta a Nobel-békedíjat.

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük