A nyugdíjukat féltik leginkább a magyarok, negatív tartományban a K&H biztos jövő indexe

A köz- és közlekedésbiztonságról vannak a legrosszabb véleménnyel a magyarok, de a rövid és hosszú távú anyagi biztonsággal kapcsolatban is vannak kétségeik. A nyugdíjcélú megtakarítások elértéktelenedése és a meglévő nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos állami beavatkozásokkal szemben is markáns aggodalom mutatkozik – derül ki a magyarok biztonságérzetét vizsgáló átfogó felmérésből.

A köz- és közlekedésbiztonságról vannak a legrosszabb véleménnyel a magyarok, de a rövid és hosszú távú anyagi biztonsággal kapcsolatban is vannak kétségeik. A nyugdíjcélú megtakarítások elértéktelenedése és a meglévő nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos állami beavatkozásokkal szemben is markáns aggodalom mutatkozik – derül ki a magyarok biztonságérzetét vizsgáló átfogó felmérésből.

A K&H újonnan elindított biztos jövő indexe -3,7 ponton állt 2015. harmadik negyedévében. Az index alakulását leginkább az anyagi helyzet értékelése határozza meg, a Biztosító felmérése szerint a saját anyagi helyzetét csak 17 százalék tartja nagy mértékben biztonságosnak és kiszámíthatónak, hosszú távon pedig még rosszabb a helyzet: az emberek mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy kényelmesen meg tud élni az állami nyugdíjából a jövőben.

Anyagi helyzet, közbiztonság alakulása, közlekedési és utazási kockázatok, nyugdíjkilátások – a biztonságérzettel kapcsolatos várakozásokat méri fel a K&H újonnan elindított biztos jövő indexe. Az indexet a Free Association 500 fő megkérdezésével végzett felmérése alapján ezentúl negyedévente hozzák nyilvánosságra, a mutató jelenleg -3,7 ponton áll a mínusz 50-tól plusz 50-ig terjedő skálán.

„Az új index célja, hogy negyedévente megvizsgálja a magyar lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változást. Első alkalommal a köz- és közlekedésbiztonságnak kifejezetten rossz lett a megítélése, ami negatív tartományba húzta a mutatót, illetve az anyagi helyzet kiszámíthatóságáról is inkább kedvezőtlenül vélekednek a megkérdezettek" – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, nem életbiztosításért és működésfejlesztésért felelős vezetője, hozzátéve: a megkérdezettek mindössze 17 százaléka tartja teljes mértékben biztonságosnak és kiszámíthatónak jelenlegi anyagi helyzetét, ennek megítélése a 30-40-es korosztályban kedvezőbb, mint az idősebb korban.

Nem meglepő módon a felsőfokú végzettségűek inkább érzik stabilnak és kiszámíthatónak anyagi helyzetüket, hasonlóképpen a Pest-megye és Budapest alkotta központi régióban is jobb a helyzet e tekintetben, mint a keleti országrészben.

A jövedelmet tekintve nettó 175 ezer forint számít vízválasztónak, ezen összeg alatt a 10 százalékot sem éri el azok aránya, akik pozitívan értékelik anyagi helyzetüket. A rövid távú anyagi kockázatok közül attól félnek a legtöbben, hogy nem marad pénz nyaralásra, míg a betegség miatti pénzkiesés, és a gyerekek anyagi támogatásának kérdése a második és a harmadik helyre szorult vissza. A munkahely elvesztését egyébként ugyanannyian (26-26 százalék) tartják teljesen kizártnak és nagyon könnyen megtörténhetőnek. A munkanélkülivé válás félelme főként a nőket és az ország keleti részében élőket sújtja.

A megkérdezettek a hosszú távú anyagi helyzetükhöz sem állnak pozitívan: az emberek mindössze 2 százaléka gondolja úgy, hogy kényelmesen meg tud majd élni az állami nyugdíjból, míg 33 százalék úgy gondolja, hogy az állami nyugdíj semmire sem lesz elég. A kutatásból az is kiderül, hogy a legtöbben attól tartanak, hogy a megtakarításaik keveset érnek majd, míg 47 százalék tart attól, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat. Mintegy 40 százalék gondolja úgy, könnyen előfordulhat, hogy nem tudja fenntartani a lakását, és nyugdíjasként nélkülözik majd.

Kevesen számítanak a közbiztonság javulására, sem rövid, sem pedig 5 éves távlatban. A betörést 24 százalék, a természeti csapát már 30 százalék tartja igen valószínűnek (itt a hőség, a felhőszakadás és az aszály a leggyakoribb aggodalom), míg a beázástól és csőtöréstől 29 százalék tart. Ez utóbbi nem is csoda, hiszen az utóbbi hónapokban sorra érkeztek a viharok, amelyek számos lakóingatlanban tettek kárt.

Az autósok közlekedési kultúrájának javulására a megkérdezettek mindössze 16 százaléka számít, és hasonlóan negatívan vélekednek a baleseti statisztikákról is: ennek javulását mindössze 21 százalék tartja valószínűnek. A magyar autósok leginkább (33 százalék) attól félnek, hogy egy másik autós okoz sérülést a járművükben, míg mindössze 16 százalék, azaz a más által okozott sérüléstől félők fele, számol azzal, hogy ő is okozhat kárt egy másik autósnak. A jármű ellopása és feltörése a félelmek közül a második és harmadik helyen szerepel 22 és 28 százalékkal. A totálkártól leginkább a nők (22 százalék) és a gyereket nevelők (21 százalék) tartanak. A külföldi utazással kapcsolatban a legvalószínűbb kockázatokat a poggyász, az értéktárgyak és az iratok elvesztésével, vagy azok ellopása jelenti. A betegség és baleset a negyedik és ötödik helyre szorult vissza. A járműkockázatokhoz hasonlóan, itt is nagyon kicsinek tartják a megkérdezettek annak a valószínűségét, hogy ők okoznak másnak kockázatot.

A K&H és a Free Association a biztos jövő index keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A K&H biztos jövő index a 9 részindex súlyozott átlaga.