A vállalatvezetők támogatják az Európai Unió dekarbonizációs útitervét
2 perc olvasás
2011. március 25-én az Európai Unió soros magyar elnöksége találkozót rendezett, amelyen a vállalati szektor meghívott vezetői tájékoztatták a jelenlevő környezetvédelmi minisztereket véleményükről az Európai Bizottság által nemrégiben megjelentetett 2050-ig tartó dekarbonizációs útitervével kapcsolatban. A találkozón a környezet- és klímavédelemért felelős tagállami vezetőkön kívül részt vettek a villamosenergia-ipar, az olajipar, a gépgyártás, illetve a pénzügyi szektor képviselői is.
2011. március 25-én az Európai Unió soros magyar elnöksége találkozót rendezett, amelyen a vállalati szektor meghívott vezetői tájékoztatták a jelenlevő környezetvédelmi minisztereket véleményükről az Európai Bizottság által nemrégiben megjelentetett 2050-ig tartó dekarbonizációs útitervével kapcsolatban. A találkozón a környezet- és klímavédelemért felelős tagállami vezetőkön kívül részt vettek a villamosenergia-ipar, az olajipar, a gépgyártás, illetve a pénzügyi szektor képviselői is.
A rendezvényt Olajos Péter, klímapolitikáért és zöldgazdaság-fejlesztésért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg, aki beszédében elmondta, a magyar elnökség kiemelt célja, hogy a dekarbonizációs útitervről minél szélesebb, előremutató társadalmi párbeszéd alakuljon ki.
Az előadók jelezték, hogy egyetértenek az útiterv megállapításaival, és arra bíztatták a minisztereket, hogy ambiciózus akciótervet fogadjanak el annak megvalósítására, és ennek végrehajtását mihamarabb kezdjék el. Indoklásaikban elmondták: azért gondolják így, mert az üzleti szférának hosszú távú kiszámíthatóságra, és megbízható környezetre van szüksége, ráadásul a hosszabb élettartamú beruházások (pl. erőművek) szempontjából 2050-es céldátum nincs nagyon távol.
Az előadók kitértek arra is, hogy meglátásuk szerint Európának többet kell tennie azért, hogy a jövőben megőrizze technológiai versenyképességét, és ne maradjon le más olyan régióktól, mint például Kína. Véleményük szerint a dekarbonizációs technológiákba történő beruházásokkal ez a cél megvalósítható lenne. Járulékos haszonként azonosították a beruházások munkahelyteremtő hatását is. Az előadók egyetértettek abban, hogy a jövő gazdasági növekedését a legjobban úgy lehet biztosítani, ha a karbon-szegény gazdasági modell minél előbb bevezetésre kerül.
