A Vízzel Is Okosan Kell Gazdálkodni! – Készülőben A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv

A társadalom és a gazdasági csoportok véleményére is alapvető szükség van ahhoz, hogy hosszú távon is biztosítva legyen a magyarországi vizek védelme és fenntartható használata. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) koordinálásával szakemberek most készítik a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet.

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv elsősorban azoknak a műszaki jellegű, jogi, gazdasági, intézményi, szervezeti szabályozásoknak és programoknak az összefoglalása, amelyeket hazánknak a vízzel érintett környezeti célok elérése és a vizek hosszú távon fenntartható használata érdekében meg kell valósítania. A terv meghatározza a vízhasználat és vízgazdálkodás kereteit és lehetőségeit a következő évtizedre.

„A víz mindenki számára létfontosságú, vizeink megóvása mindenki közös érdeke. A vízről szóló döntések nemcsak az állampolgárokat, de a gazdaság számos szektorát is érintik." – mondta Dr. Perger László, a VKKI Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztályának vezetője. – „Ezért fontos, hogy mindenkihez eljusson a hír, hogy most elmondhatják véleményüket, javaslataikat a vizek fenntartásával, a vízgazdálkodással kapcsolatban."

2009. május 19-én sajtótájékoztatót tartott a VKKI, ahol bemutatták, milyen állapotban vannak jelenleg a magyarországi vizek, illetve azt is, hogy a VKKI koordinálásával a szakemberek – az állampolgárok véleményének figyelembe vételével – milyen vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésén dolgoznak. Az EU által kidolgozott Víz Keretirányelv alapján készülő tervekben foglaltak határozzák meg azokat az intézkedéseket, amelyeket vizeink védelme és fenntartható használata érdekében meg kell tennünk.

2009 júniusa folyamán 42 lakossági és vitafórum kerül megrendezésre, melynek célja, hogy az érintett csoportok (civilek, szakmai szervezetek, környezetvédelmi szervezetek, érdeklődő amatőrök) elmondhassák véleményüket a készülő vízgyűjtő-gazdálkodási tervvel kapcsolatban. Ami pedig fontos, hogy nem csak meghallgatják a véleményeket, de ezen véleményeket is figyelembe véve kerül majd kialakításra a terv végleges formája.

„ A víz élet, gondozzuk közösen".

E jelmondat foglalja össze azt a nagyívű munkát, amely Magyarországon a vizek érdekében az Európai Unió előírásai szerint folyik és eredményei rendszeres időközökben bemutatásra kerülnek. Igen, a víz élet, de csak akkor, ha mennyiségileg elegendő és minőségileg megfelelő módon áll rendelkezésre.

A vizek, különösen az édesvizek használata életünk egyik legfontosabb, ugyanakkor költségekkel is járó eleme. A folyók, patakok, tavak vize nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetőségeket kínál. Ez az erőforrás azonban nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre. Ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz és tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak a folyók és tavak, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért.

Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikájának, a „Víz Keretirányelvnek" (2000/60/EK, továbbiakban VKI) kidolgozásához, mely 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírt feladatok végrehajtása, ugyanakkor Magyarország – elhelyezkedése miatt – érdekelt abban, hogy a Duna vízgyűjtőkerületben teljesüljenek a VKI célkitűzései.

A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek „jó állapotba" kerüljenek. A keretirányelv szerint a „jó állapot" nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a számukra biztosított megfelelő vízmennyiséget és vízminőséget is.

A Víz Keretirányelv általános célkitűzései a következők:

– a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása,

– a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével,

– a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével a vízminőség javítása,

– a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása,

– az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése.

A Keretirányelv alapgondolata, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során, a hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni.

A jó állapot eléréséhez szükséges állapotjavító beavatkozásokat össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési igényekkel, de szigorúan a keretirányelv előírásainak figyelembevételével. A különböző elképzelések összehangolásához elengedhetetlen, hogy az érintett területen működő érdekcsoportok (gazdák, ipari termelők, horgászok, turizmusból élők, erdészek, természetvédők, fürdők működtetői, stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok, civil szövetségek) részt vegyenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban.

A kitűzött cél, vagyis a vízfolyások, állóvizek, felszín alatti vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt tervezési folyamat eredményeként születik meg. Elkészítésének határideje 2009. december 22.

Ön most a vízgyűjtő-gazdálkodási terv részletesen kidolgozott tervezetét tartja a kezében. Ez a terv egyrészt tartalmazza az összes szükséges háttér-információkat, amelyek a víztestekről jelenleg rendelkezésre állnak, az állapotértékelések eredményét, milyen problémák jelentkeznek a tervezési területen és ennek milyen okai azonosíthatók, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség.

A tervezet célja, hogy folytatódjon az a társadalmi párbeszéd, amelynek országos szinten első lépése volt a tervezés ütemtervének és munkarendjének megvitatása 2006. december és 2007. június között. Második lépésként, ekkor már nem csak országos, hanem helyi szinten is, a jelentős vízgazdálkodási kérdések konzultációja zajlott, amely 2007 decemberében kezdődött el és a Budapesten tartott nyilvános fórumon 2008. szeptember 22-én zárult le. A nyilvános fórum eredményeképpen került véglegesítésre a „Jelentés Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdéseiről" c. dokumentum, amely a magyarországi vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés alapozó dokumentuma lett. A harmadik lépés 2008. december 22-én kezdődött el és jelenleg is tart egészen 2009. augusztus végéig. A folyamatos, nyílt tervezés és a társadalmi vélemények beépítése eredményeképpen év végére készülnek el a végleges vízgyűjtő-gazdálkodási tervek. A különböző érdekeltek közötti, illetve a tervezőkkel folytatott konzultáció alapvető ahhoz, hogy az év végére készítendő terv olyan intézkedéseket tartalmazzon, amelyek jelentősen javítanak a vizek állapotán, finanszírozásuk megoldható, az érintettek elfogadják azokat, sőt később részt vesznek a megvalósításban is. Számos esetben az intézkedések kivitelezhetősége az érintettek kompromisszumkészségén is múlik.

Ön is az érintettek közé tartozik! Lakóhelye, környezete, megélhetése, egészsége, vagy vízhasználata folytán a vízgazdálkodás minden állampolgárt érint. Ha Ön személyesen vagy munkája révén érintett, illetve érdeklődik vízi környezetének állapota iránt, kérjük, kövesse figyelemmel a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítését és kapcsolódjon be az egyeztetési folyamatba!

Kérik, olvassák el a tervezetet, és véleményével, javaslataival járuljon hozzá egy társadalmi szempontból is elfogadható vízgazdálkodási stratégia kialakításához!

Kérik, az alább felsorolt kérdésekre adott válaszait, vagy a témával kapcsolatos egyéb észrevételeit fejtse ki maximum fél oldal terjedelemben!

1. Fontos-e Ön szerint a vízi környezet állapotának javítása, vizeink védelme?

2. Indokoltnak tartja-e, hogy a rövidtávú gazdasági nehézségek ellenére érvényesítsük a fenntarthatóság követelményeit a vízhasználatban?

3. Lát-e kapcsolatot a vízgyűjtő-gazdálkodási terv és az egyéb Ön által ismert (pl.: területfejlesztési) tervek között? Van-e konkrét javaslata a különböző tervek céljainak és eszközeinek az összehangolására?

4. Van-e olyan kiegészítése, módosító javaslata vagy naprakész információja, amelynek figyelembe vételét fontosnak tart a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben?

5. Hatással vannak-e a tervezett intézkedések az Ön közvetlen környezetére, vagy szakterületére, szervezetének működésére?

6. Egyetért-e a javasolt célokkal, intézkedésekkel, koncepciókkal? Mit módosítana?

7. A javasolt intézkedések közül melyeket tartja reálisan megvalósíthatónak rövidtávon (2015-ig), és melyeket közép vagy hosszútávon (2021-ig, illetve 2027-ig)?

8. Ön vagy az Ön szakterülete, szervezete milyen szerepet tud vállalni a tervezett intézkedések megvalósításában, a vizek állapotának javításában rövid-, közép-, illetve hosszútávon?

9. Hatékony eszköznek tartja-e a víztakarékosság ösztönzésére a teljes költség-megtérülés elvének alkalmazását a vízszolgáltatások (ivóvíz, szennyvízkezelés, öntözés, halastó, ipari vízhasználat stb.) árképzésénél, vagyis a vízhasználat összes költségének (az üzemeltetés, fenntartás, korszerűsítő beruházások, beleértve a környezeti költségek és készletköltségek) megfizettetését a használókkal?

10. Amennyiben egy tervezett intézkedés az Ön által képviselt szakterület, szervezet számára ebben a formában nem támogatható, mi ennek az oka, és lát-e olyan kompromisszumot, amely a szervezet részére még elfogadható, miközben a vizek állapota is javítható?

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet 2009. július 31-ig lehet írásban véleményezni a http://www.vizeink.hu/ honlapon keresztül a „Véleményezze" fórum menüpont alatt.

A honlapon közzétett dokumentumokról és a megnyitott témákról postai úton eljuttatott levélben is véleményt formálhat, amelyet a következő címen fogadunk: ÖKO Zrt. 1253. Budapest, Pf. 7. A postán beérkező levelek másolatát feltesszik az adott témához kapcsolódó http://www.vizeink.hu/ fórumra.

Amennyiben további információra van szüksége a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel kapcsolatban, kérjük, tekintse meg a http://www.vizeink.hu/ honlapra feltett további anyagokat is (Dokumentumtár).

A Víz Keretirányelvről és a végrehajtás európai gyakorlatáról még többet megtudhat a http://www.euvki.hu/ oldalon, vagy a http://circa.europa.eu/Public/irc/env/wfd/information honlapon.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területei

A folyók, patakok, tavak, felszín alatti vizek állapotának javítása érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával, más minisztériumokkal együttműködve 2009. december 22-re el kell készülnie az egész országra kiterjedő vízgyűjtő-gazdálkodási tervnek.

Magyarország teljes területe a Duna-medencébe tartozik, így ellentétben a legtöbb EU tagállammal csak egy vízgyűjtőkerület – a Duna vízgyűjtőkerület – vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítésében, mint tagállam érdekelt és kötelezett. Ennek kidolgozásában szoros együttműködés szükséges a többi érintett tagországgal, amelyet a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) fog össze.

A Duna-medence szintjén kijelölt részvízgyűjtők közül Magyarország háromhoz tartozik: (i) a Duna Pozsony és a Dráva torkolata között, (ii) a Dráva, (iii) a Tisza. Ezek Magyarországhoz tartozó területei adják az ún. részvízgyűjtő tervezési területeket, de a Duna részvízgyűjtőn belül a Balaton részvízgyűjtőjét – jelentősége miatt – célszerű kiemelni, ez az országos tervezés negyedik részvízgyűjtője. A nemzetközi, valamint a hazai előírások kielégítése és a hatékony társadalmi véleményezés érdekében a tervezés hazánkban több szinten valósul meg (ld. térkép)

o országos szinten (ennek eredményeképpen lesz 1 db országos terv),

o részvízgyűjtő – Duna, Tisza, Dráva, Balaton- szintjén (ez 4 db részvízgyűjtő terv elkészítését jelenti),

o tervezési alegységek szintjén (összesen 42 db alegységi terv készül az országban)

o víztestek szintjén (a VKI előírásai szerint a tervezés legkisebb egysége a víztest, amely a VKI előírásai alapján egyértelműen lehatárolt vízfolyás szakaszt, állóvizet vagy felszín alatti vízteret jelent).

Felelősök:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata a stratégiai irányítás, az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartás, közreműködés a Duna vízgyűjtőkerület nemzetközi tervének összeállításában, és a VKI végrehajtásáról szóló jelentések elkészítése.

Operatív feladatok végrehajtása:

– országos terv elkészítése és a tervezés országos koordinációja:

Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Budapest (VKKI)

– részvízgyűjtő tervek elkészítése és a részvízgyűjtőn belül a tervezés koordinációja:

o Duna részvízgyűjtő: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr

o Tisza részvízgyűjtő: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Szolnok

o Dráva részvízgyűjtő: Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs

o Balaton részvízgyűjtő: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár

– alegységi tervek elkészítése és helyi szinten az érdekeltek bevonása:

Területileg illetékes tizenkettő környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (együttműködve a nemzeti park igazgatóságokkal, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekkel)

A VKI gyökeres szemléletváltozást jelent a vízgazdálkodás területén. Számos műszaki jellegű, jogi, gazdasági, intézményi, szervezeti intézkedés végrehajtását igényli. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv (továbbiakban VGT) elsősorban azoknak a szabályozásoknak és programoknak az összefoglalása, amelyek biztosítják a környezeti célkitűzések elérését (azaz a jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapot elérését). A VGT sajátos terv, mely a környezeti célkitűzések és a társadalmi-gazdasági igények összehangolása mellett tartalmazza a műszaki és gazdasági, társadalmi megvalósíthatóság (költségek, finanszírozhatóság, társadalmi támogatottság stb.) elemzését is, de nem jelenti a beavatkozások terveinek részletes kimunkálását.

A VGT szoros kapcsolatban van a terület- és településfejlesztési, illetve egyéb ágazati tervekkel: a vizek állapotának javítását szolgáló célkitűzések elérése érdekében olyan intézkedéseket javasol, amelyek szorosan kapcsolódnak a településekhez, a földhasználathoz, az ipari tevékenységhez, a turizmushoz. A VGT nem egy „megszokott" vízgazdálkodási terv. A vízgazdálkodással való kapcsolata különleges, hiszen sok tekintetben a vízgazdálkodás témakörébe tartozó feladatokat lát el (vízminőségvédelem, a vizek állapotának értékelése, vízhasználatok szabályozása), más tekintetben viszont követelményeket támaszt számos vízgazdálkodási tevékenységgel szemben (pld. árvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés, hajózás, vízi energia-hasznosítás, vízi infrastruktúrák építése és működtetése stb.).

A VGT nem a hagyományos kiviteli terv, hanem a vizek állapotát feltáró és annak „jó állapot"-ba hozását megalapozó koncepcionális és stratégiai terv. Célja az optimális intézkedési változatok átfogó (műszaki, szabályozási és gazdasági-társadalmi szempontú) ismertetése, amely meghatározza az intézményi feladatokat, és amely alapján tovább folytathatók, illetve elindíthatók a megvalósítást szolgáló programok. A részletes kidolgozás illetve tervezés ezek keretében folyik majd (az intézkedések első csomagjának 2012-ig kell működésbe lépnie).

A tervezés módszertani elemei

A tervezés legfontosabb lépéseit mutatja a következő szerkezeti ábra. A tervezési folyamat többlépcsős, iteratív jellegű, ennek során össze kell hangolni az ökológiai, műszaki, társadalmi és gazdasági szempontokat.

A tervezés előkészítéseként az alapegységnek számító ún. víztestek kijelölése és a víztesthez tartozó vízgyűjtők meghatározása volt a feladat (részletesen az 1. fejezetben kerül bemutatásra). Magyarországon, a VKI fogalom meghatározásait követve,

– felszíni szárazföldi vizeket: vízfolyások és állóvizek, amelyek közül néhányat emberi tevékenység eredményeként úgy megváltozott, hogy erősen módosított kategóriába kell sorolni;

– a természetes felszíni vizekhez hasonló mesterséges; és

– felszín alatti vizeket találhatunk.

Hazánknak nincsen tengere, így a VKI szerinti „tengerparti" és a folyótorkolatok környezetében előforduló részben sós, részben édes „átmeneti" kategóriába nem soroltunk víztesteket.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során különös figyelemmel kell lenni a vizekhez kapcsolható védett területek (ezeket a 3. fejezet tartalmazza) állapotára, ilyenek például az ivóvízkivételek, vagy a fürdőhelyek védőterülete, vagy a természetvédelmi oltalom alatt álló vizes élőhelyek, stb.

A víztesteket figyelő monitoring (bemutatja a terv 4. fejezete) adatokat szolgáltat a víztestek általános állapotáról, az emberi hatásokkal érintett területekről és az intézkedések hatásáról, de a monitoring tevékenységbe kell érteni az emberi tevékenységekre (a terv 2. fejezete tartalmazza) vonatkozó adatgyűjtést is. A monitoring keretében keletkezett adatok alapozzák meg az intézkedéseket (elegendően részletes képet adva az állapotokról, a biológiai – kémiai – hidromorfológiai (vízjárás, part és meder forma) jellemzők összefüggéseiről, és az intézkedések hatásáról). A hiányos monitoringhálózatból és tevékenységből adódó bizonytalanságok csak rövidtávon és kevéssé költséges intézkedések esetében kompenzálhatók szakértői becslésekkel.

A víztestek állapotértékelése (eredményeket a terv 5. fejezete tartalmazza) – szoros kapcsolatban a monitoringtevékenységgel – magába foglalja a víztestek állapotának minősítését, a jó állapot elérése szempontjából kockázatos viszonyok feltárását, a vizek állapotát befolyásoló jelentős emberi igények azonosítását. Ezenkívül ide sorolhatjuk azokat az igen fontos kiegészítő vizsgálatokat is, amelyek a minősítés/kockázati besorolás pontosítását, az ok-okozati kapcsolatok feltárását és az intézkedések hatékonyságának értékelését segítik. Ez történhet esettanulmányok keretében, esetleg a területre felállított modellekkel, vagy országos feldolgozások eredményeinek átvételével.

A gazdasági háttérelemzések (a terv 7. fejezete tartalmazza) országos és regionális léptékben elvégzett vizsgálatokkal segítik a tervezést. Ide tartozik a gazdasági és vízgazdálkodási előrejelzés készítése, a vízhasználatok gazdasági jelentőségének elemzése, a különböző intézkedések költséghatékonysági sorrendjének megállapítása és a közvetett hatások értékelése. Hasonlóan fontos az aránytalan költségek meghatározásához szükséges elemzések elvégzése: a megfizethetőség, a közvetett hatások vizsgálata, a költségmegtérülés, a várható vízdíjak alakulása, esetleg költség-haszon elemzés a mintaterületeken.

A 2015-ig elérendő környezeti célkitűzések (a terv 6. fejezete mutatja be) lehetnek:

– Felszíni vizeknél általában a jó ökológiai állapot és a jó kémiai állapot (veszélyes szennyezőanyagoktól mentes vizek) elérése a cél.

Jelentős és fontos emberi igények kielégítése, mint ivóvízellátás, árvíz- és belvízvédelem, rekreáció, víztározás, energiatermelés, hajózás, természetvédelmi szempontok esetében, azok a víztestek az erősen módosított kategóriába sorolhatók, ahol bizonyítható, hogy az igények a kielégítése nem oldható meg ésszerű költségek mellett a környezet szempontjából kedvezőbb módon. Ezekre és a mesterséges víztestekre a jó ökológiai potenciál elérése a célkitűzés, amely a jó állapottól csak annyiban térhet el, amennyire az az adott emberi igény kielégítése szempontjából elengedhetetlen.

– Felszín alatti vizek esetén: a jó mennyiségi állapot (a felszín alatti vízkészletek hasznosítása nem okoz tartós vízszintsüllyedést sem a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák károsodását) és a jó kémiai állapot (az eredeti természetes vízminőséghez hasonló vízösszetétel) az alapvető célkitűzés.

A fenti általános célkitűzésektől jól megalapozott természeti, társadalmi és gazdasági indokokkal el lehet térni. A 2015-ös határidő kitolható két tervezési időszaknak megfelelően 2021-ig vagy 2027-ig, másrészt a célkitűzések enyhébbek is lehetnek, mint a jó állapot, illetve jó potenciál követelményei.

A környezeti célkitűzések meghatározásában, a műszaki szempontokon túl, meghatározó szerepe van a gazdasági szempontoknak és a társadalom bevonásának. A munka végrehajtása iteratív jellegű és gyakran csak az intézkedési programok tervezése során véglegesíthető. Figyelembe kell venni, hogy ugyan a környezeti célkitűzéseket víztestenként kell megadni, ugyanakkor az azokat befolyásoló műszaki és gazdasági feltételek csak a tervezési alegység szintjén értelmezhetők

Az intézkedések programjának kidolgozásán belül az intézkedések tervezése és a társadalom bevonása két külön, de egymással szorosan összefüggő elemként jelenik meg. Ez lényegében a nyílt tervezési folyamat, amelynek két jelentős fázisa van:

– a vizek állapota szempontjából jelentős vízgazdálkodási problémák és okaik (együtt: jelentős vízgazdálkodási kérdések) feltárása, valamint ezekhez kapcsolódva a környezeti célkitűzések meghatározása,

– a környezeti célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedések tervezése, programokba történő összefoglalása, társadalmi megvitatása, egyidejűleg a környezeti célkitűzések véglegesítése.

Az intézkedések tervezése három pilléren nyugszik:

– ökológiai feltételek (környezeti célkitűzésekhez tartozó követelmények) és műszaki megvalósíthatóság (paraméterei: jelenlegi állapot, célállapot, intézkedések hatékonysága),

– gazdasági feltételek (paraméterei: költségek, költség-hatékonyság, aránytalan költségek, közvetett hatások, finanszírozhatóság),

– társadalmi szempontok, illetve érdekeltségi viszonyok (paraméterei: kielégítendő igények, előnyök és hátrányok, megfizethetőség).

A programhoz tartozik az intézkedések megvalósíthatóságát lehetővé tevő szabályozási, intézményi, illetve finanszírozási háttér biztosítása is.

Az országos szintű intézkedéseket több lépésben tervezzük meg, alkalmazkodva a társadalom bevonásának fázisaihoz, valamint a rendelkezésre álló információkhoz:

– VGT tervezetben szereplő intézkedések programja (a terv 8. fejezete) – a 221/2004 Kormányrendeletben előírt tartalommal – veszi sorra a tervezett intézkedéseket. Ez a társadalmi egyeztetés legfontosabb alapdokumentuma;

– a VGT végleges terv, amely a társadalmi véleményezés eredményeként már tartalmazza az észrevételek alapján beillesztett módosításokat és kiegészítéseket is, az intézkedések és a finanszírozás ütemezésével együtt.

A társadalmi egyeztetés (folyamatáról a 10. fejezet ad tájékoztatást) az intézkedések tervezésének fontos fázisa, amely visszahat a nagyvonalú és a részletes tervezésre egyaránt. Az egyeztetés után, a programmal együtt véglegesíthetők a környezeti célkitűzések is. Lényeges, hogy a közreadott információkból egyértelműen rajzolódjon ki az érdekeltek számára az intézkedések hatékonysága, költségei, közvetett hatásai, a bizonytalanságok, a program finanszírozhatósága és megfizethetősége az érdekeltek számára. A társadalmi egyeztetés hatékonyan támogathatja a döntési folyamatot és rávilágíthat az ellentmondásokra. Az érdekeltek, amellett, hogy véleményezik az intézkedések programjának változatait, több nehezen számszerűsíthető szempontot is mérlegelhetnek (pl. területfejlesztési prioritások, közösségi források felhasználásáról szóló térségi döntések stb.).

Az érdekeltek szakirányú célkitűzéseinek korai megismerése érdekében a tervezés során a vízügyi és más ágazatok jelenleg érvényes stratégiai tervét, térségi, regionális, vagy országos tervét, programját is számba vesszük (ezeket a 9. fejezet tartalmazza) és vizsgáljuk azok várható hatásait a vízgyűjtőkre.

A korábbi tervezési szokásokhoz képest jelentős eltérés, hogy a nyílt tervezési rendszerben nem a részletesen kidolgozott változatok ismertetésével kezdődik az érdekeltek bevonása, hanem még koncepcionális szinten, hiszen a nem támogatott intézkedések részletes kidolgozásának nincs értelme. A társadalmi egyeztetéshez könnyen áttekinthető, a fő problémákat tartalmazó összefoglalók szükségesek, amelyeket közzé teszünk az interneten, lehetőséget adva a web-es fórumokon keresztül történő hozzászólásra. A javaslatok személyes véleményezésére vitafórumokat szervezünk, amelynek az időpontját interneten meghirdetjük, ás az érintett szervezeteket, kiemelt érdekelteket levélben vagy e-mailen is értesítünk. Emellett a legjelentősebb érdekeltek számára lehetőséget adunk az őket érintő kérdések külön, személyes megbeszéléseken történő egyeztetésére is.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben a hangsúly a fenntartható vízgazdálkodás és a környezetvédelem koncepcionális/stratégiai elképzeléseinek bemutatásán, az egymásra hatások feltárásán és megfelelő kezelésén, a megvalósítás jogi és pénzügyi hátterének biztosításán, a megvalósítás során betartandó technikai feltételek egyértelmű megfogalmazásán, a tervezést meghatározó gazdasági és társadalmi szempontok összefoglalásán van.

A 2009. végére elkészülő, az egész országra kiterjedő VGT alapján majd elindulhat a megvalósítás és a részletes tervezés. A VGT-re épülhetnek majd a konkrét projekt javaslatok, jogszabályi változások, a támogatási rendszerek céljai és prioritásai, illetve a végrehajtás kritériumrendszerei. A víztestek (vízfolyás szakasz, állóvíz) szintjén történő kivitelezés pedig a konkrét területhez kötődő érdekeltek (állam, önkormányzat, gazdálkodó szervezet vagy magánszemély) feladata lesz 2010-1012 között, illetve azt követően.