Barlangvasút a Vurstli-ban 1937-ből (Fortepan Archivum képszám: 07471)Barlangvasút a Vurstli-ban 1937-ből (Fortepan Archivum képszám: 07471)Rohanó világunkban a Vurstli lassan feledésbe merül. Az 1969-ben, 9400 példányban kiadott, közel 600-oldalas Budapest útikönyv „Városliget" térképén apró pont jelzi az Állatkerti körút mellett: Vidám Park. A szótárakban, lexikonokban a Vurstli többnyire „szórakozóhely, vidámpark" magyarázattal szerepel. Oknyomozó munkával kellett kiderítenem, hogy a szó Ausztriából vándorolt át hozzánk, a Wurstel (Paprikajancsi) és Prater (bécsi szórakozónegyed) szavak összetételéből és szóhasonulásból.

Barlangvasút a Vurstli-ban 1937-ből (Fortepan Archivum képszám: 07471)Barlangvasút a Vurstli-ban 1937-ből (Fortepan Archivum képszám: 07471)Rohanó világunkban a Vurstli lassan feledésbe merül. Az 1969-ben, 9400 példányban kiadott, közel 600-oldalas Budapest útikönyv „Városliget" térképén apró pont jelzi az Állatkerti körút mellett: Vidám Park. A szótárakban, lexikonokban a Vurstli többnyire „szórakozóhely, vidámpark" magyarázattal szerepel. Oknyomozó munkával kellett kiderítenem, hogy a szó Ausztriából vándorolt át hozzánk, a Wurstel (Paprikajancsi) és Prater (bécsi szórakozónegyed) szavak összetételéből és szóhasonulásból.

    Az 1800-as évek elején egyre másra jelentek meg a Városligetben (akkor még Városerdőben) mutatványosok és csepűrágók (vásári komédiások). Ekkor a pesti kerületekből szabadidejükben egyre többen jártak ki a Liget fái közé sétálni, pihenni. Ugyanakkor a város fejlődésével együtt járó építkezések arra kényszerítették a mutatványosokat, hogy kijjebb húzódjanak a város széle felé. Olyan területet kerestek, ahol sok ember megfordul, és ahol fel tudják verni a mutatványos sátrat. Ezt találták meg a Városligetben.

   Grossinger Leopold, egy pesti polgár volt az első városligeti mutatványos. 1810-ben állította fel körhintáját, majd őt követve egyre-másra telepedtek meg újabb és újabb mutatványosok a Ligetben. Tirolból érkezett Aloys Schmidt, aki 1815 áprilisában saját tervezésű mutatványos bódéjában rendezett műsorokat. Bemutatott egzotikus állatokat (krokodilt, fókát, kígyót), számolni tudó csodalovat, egyensúlyozó művészeket és a Madárfejű Lajcsikát.

   1830-ban céllövölde és csúszda is működött, itt láthatták az emberek Antóniót a kardnyelőt és itt állt ki bárki ellen birkózni Horánszky, az erőművész. 1837-ben Tauber Fülöp tánchelyiséget épített és mutatványos bódét nyitott, ahol a kötéltáncosok, körhintások, céllövöldések és erőművészek szórakoztattak.

   1870-ben óriáskerék épült, hinta, bábszínház és a mai napig épen maradt Ringlispil. Híres volt Helfgott bácsi gyorsfényképészete. 1896-ban nyílt meg a Panoptikum, ahol a közel száz viaszfigura között Mágnás Elza, Ferenc Ferdinánd, később Hitler, Göring, Mussolini, Sztálin viasz szobrait csodálhatták meg a látogatók. Én úgy emlékszem, kiskoromban ott volt a Feszty-körkép és a Liliput-színház is, de ezek nyomát nem találtam, bizonyára tévedek.

   Ezután a Vurstli „tengődő korszaka" következett. A látogatók egy része az Angol Parkot választotta, egyre-másra szűntek meg a vurstli helyszínei. 1938-ban látványos karnevállal jubileumi ünnepséget rendeztek. Ekkora tömeget még nem látott a Vurstli, de ilyen látványt sem. Tagranoff, a majomember, Annuska, a 9 éves 100 kilós kislány, kötéltáncosok, bűvészek, kard- és tűznyelők. Fellépett a 3 Latabár testvér, Mezei Mária, Keleti László. (a későbbi Csinn-Bumm Cirkusz Szamócája.)

   A Vurstli a háború után újra próbált élni, működött is 1950-ig, amikor az egészet államosították.  Nem fért bele a „proletkult" profiljába.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük