A kkv-k egyre nagyobb szerepet kapnak az exportfinanszírozásban
5 perc olvasás
Az exportfinanszírozás terén az idei első három hónap volt az első olyan negyedév, amikor az EXIM több hitelt adott a kkv-knak, mint a nagyvállalatoknak – hangzott el a HG Media „Fókuszban: A kereskedelmi mérleg” című konferenciáján. A rendezvényen a kínai-magyar kereskedelmi kapcsolatokban rejlő lehetőségekről, a hazai élelmiszerek nemzetközi versenyképességéről, illetve a vállalkozások külpiacokra való jutását támogató uniós pályázati kiírásokról is szó esett.
„Az elmúlt négy évben a magyar export mértéke évről-évre rekordokat döntött. Tavaly a kivitel értéke meghaladta a 100 milliárd eurót” – emelte ki nyitó előadásában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta: az export értéke már eléri a GDP 90 százalékát, a kivitel döntő hatással van a nemzetgazdaság teljesítményére. Elmondta: a beruházás-ösztönzéssel foglalkozó ügynökség, a HIPA tavaly 96 nagy külföldi beruházást hozott Magyarországra, ami szintén történelmi rekordot jelent. Az exportmutatókhoz hasonlóan az elmúlt négy évben minden évben megdőltek a beruházási rekordok.
Nőtt a nemzetközi cégek belföldi beszállítói hányada
Kitért arra is, hogy az amerikai Site Selection magazin rangsorában Magyarország a világon a nyolcadik legvonzóbb befektetési, beruházási helyszínnek számít. A szaklap Kelet-Közép-Európában a HIPA-t választotta meg a legjobb befektetési ügynökségnek. Hozzátette: jelenleg 132 döntés előtti, külföldi cégek magyarországi beruházására vonatkozó projektet kezel a HIPA, amelynek tevékenységi köre kibővül az ipari parkok felügyeletével, miután a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. beolvad a szervezetbe.
A miniszter kiemelte: a kormányzat öt területen kívánja elősegíteni a magyar kkv-k nemzetközi versenyképességét. Az első három területet a munkaerőhiány kezelése, a kkv-k innovációra való felkészítése, illetve az exportpromóció, a kkv-k külpiaci megjelenésének elősegítése jelenti. A negyedik terület a magyar kkv-k nemzetközi vérkeringésben történő bekapcsolására vonatkozik. Ezzel kapcsolatban elmondta: a kormányzat 76 nagyvállalattal kötött stratégiai együttműködési megállapodást, amelynek keretében ezen cégek 55-ről 61 százalékra növelték a belföldi beszállítói hányadukat.
A kkv-k irányába tolódik el az EXIM hitelezése
Az ötödik területet az exportfinanszírozás kérdése fedi le, amellyel kapcsolatban a miniszter üdvözölte, hogy az állami hitelportfólióból egyre több kis cég részesül. Kiemelte: az idei első három hónap volt az első olyan negyedév, amikor több Eximbank-hitelt kaptak a kkv-k, mint a nagyvállalatok. A kihelyezett 44 milliárd forint 57 százaléka került a kis- és közepes vállalkozásokhoz. Dancsó József, az EXIM (a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.) operációs vezérigazgató-helyettese ezzel kapcsoltban elmondta: az EXIM hitelezése egyre inkább a kis- és közepes vállalkozások irányába tolódik el, ezért a szervezet működésének is ennek megfelelően kell majd átalakulnia. A tavaly év végi adatok szerint az EXIM-nek 1429 ügyfele van, aminek döntő része (1212 db) kkv. Az EXIM kkv-portfoliójának aránya pedig 33 százalékot tesz ki.
Nem lehet minden kelet-európai ország Kína kapuja
A kínai-magyar gazdasági kapcsolatokról szóló panelbeszélgetésen Vizi Balázs, a Tradeland Shanghai Trading Co. Kft ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy nem lehet minden kelet-európai ország Kína kapuja, e téren együtt kell működni a visegrádi országokkal. Pető Ernő, a ChinaCham Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke szerint Magyarország olyan logisztikai központ szerepet tud felkínálni, amelyen keresztül Kína le tudja bonyolítani az európai gazdasági expanzióját. Hangsúlyozta: a kínai üzletkötési kultúra teljesen más, mint az európai vagy az amerikai. „Nem lehet egyszerűen üzletet kötni a kínai cégekkel, de ha ez sikerül, akkor az már hosszú távra szól. Rejtélyes módon szeretnek minket a kínaiak” – mondta.
Nádasi Tamás, az Aquaprofit Zrt. elnök-tulajdonosa többek között az agráriumban lát exportlehetőséget a magyar vállalkozások számára. „Kína területének csak 6 százaléka megművelhető, így ebben a szektorban óriási importigény lesz” – mondta. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a kínai gazdaság erősödése következtében egyre nagyobb importigény mutatkozik a komoly minőségi termékek iránt. Továbbá a technológiai tudástranszferben lát potenciált a kínai piacra való belépés terén.
Keresett a magyar élelmiszer
A hazai élelmiszerek exportlehetőségeiről szóló panelbeszélgetésen Losó Adrienn, a gyorsfagyasztott élelmiszerek gyártásával foglalkozó Mirsa Zrt. vezérigazgatója kiemelte: keresett a magyar élelmiszer a külpiacokon, mert jó minőségű, miután a hazai élelmiszerkönyvi előírások szigorúbbak, mint az uniós előírások. Kőrösi András, a Szatmári Malom Kft. kereskedelmi- és minőségirányítási vezetője saját szektorával kapcsolatban elmondta: a hazai malomiparban óriási termelési kapacitás van, ami exportpiacok nélkül nem lenne levezethető. „Ez a teljes hazai élelmiszeriparra általánosságban igaz lehet” – tette hozzá.
50 százalékos támogatásintenzitás külföldi vásárokon való megjelenésre
A vállalkozások külpiacokra való jutását támogató uniós pályázati kiírásokat Rapcsák Dániel, a Vanessia Kft szakmai igazgatója mutatta be. Jelenleg is elérhető a közép-magyarországi régió feldolgozóipari vállalkozásai számára az a konstrukció, amelynél maximum 10 millió forint támogatásra lehet pályázni többek között idegen nyelvű honlap létrehozásának, vagy külföldi kiállításon, vásárokon való részvétel finanszírozására. A kiírás 50 százalékos támogatásintenzitást tesz lehetővé. A GINOP-pályázatok között pedig van olyan kiírás is, amely az infokommunikációs ágazatban működő cégek által előállított termékek és szolgáltatások piacosítását, a nemzetközi piacokra való belépés támogatását célozza. Legfeljebb 40 millió forint támogatás vehető fel a konstrukcióban, 40 százalékos támogatási intenzitás mellett.
