A Kozmosz intelligenciája – Segítség az identitásunk és az életcélunk megértéséhez

A Kozmosz intelligenciája – Segítség az identitásunk és az életcélunk megértéséhez. Miért vagyunk itt? Újabb válaszok a tudomány határairól. Útmutató az identitásunk és az életcélunk megértéséhez a világban!

Az elavult mainstream paradigma szerint a világ egy óriási gépezet, amely az ismert törvények és szabályszerűségek szerint működik. A tudományban azonban egy új paradigma van kialakulóban, amely más koncepciót kínál, ami szerint a világ egy összekapcsolódó, koherens egész, amelyet egy kozmikus intelligencia hat át. Ez egy nem véges, mechanisztikus-anyagi világ, hanem egy tudatosság által infundált teljes rendszer.

Olyan tudatos lények vagyunk, akik felbukkantak és együtt fejlődnek, mint komplex, kozmikus intelligenciává formálódott rezgések az Ákáshisztikus világegyetemben.

László Ervin és a tudományos világ, a kozmológia és a spiritualitás élvonalába tartozó munkatársai újra értelmezik az emberiséget évezredek óta foglalkoztató kérdéseket: kik vagyunk, miért vagyunk itt? A válaszok pedig zökkenőmentesen illeszkednek a már ismert tudásunkhoz, valamint a tudomány új felfedezéseihez is, felfedve ezzel az emberiség előrehaladását ezen a bolygón.

A könyv megmutatja, hogyan jutottunk el a kritikai inkoherencia pontjához, és rámutat, hogy csak úgy tudjuk megmenteni magunkat, környezetünket és társadalmunkat, ha új gondolkodást fejlesztünk ki, amelyhez az egész emberiség szükséges. A szerző egy útleírást kínál ezen evolúció kiindulópontjához, bemutatja a világegyetem tudatának természetét, valamint, hogy miként viselkedik a testünk és a lelkünk a kozmosz intelligenciájának adóvevőjeként.

László Ervin (Budapest, 1932. június 12. –) tudományfilozófus, író, eredetileg zongoraművész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Szakterülete az általános evolúció- és rendszerelmélet és a tudományfilozófia.

Tudományos pályafutása a hatvanas évek elején kezdődött. 1961 és 1966 között a koncertek mellett a Friburgi Egyetem Kelet-európai Kutatási Intézetnek tudományos munkatársaként dolgozott. 1966-ban a Yale Egyetem Filozófiai Karának meghívására visszatért az USA-ba. 1967-ben az Indiana Egyetemen vendégtanárként zenét és esztétikát, az Akron Egyetemen filozófiai tanszékén tanított. 1969-ben New York Állam Egyetemének filozófia tanára volt.

Két folyóiratot szerkesztett, a The Journal of Value Inquiry-t és a The Philosophy Forum-ot, ezek mellett rengeteg könyvet írt, így 1970-ben elismerésképpen megkapta a párizsi Sorbonne Egyetem bölcsészeti és humanisztikai doktori címet.

Egyetemi katedráját felcserélte az ENSZ Továbbképzési és Kutatási Intézetének (United Nations Institure for Training and Research, UNITAR) igazgatói székével. 1977-ben megjelent a Célok az emberiség számára című könyve. 1979-ben ismét az UNITAR számára dolgozott a nemzetközi társadalmi és gazdasági együttműködés programján. Ezzel kapcsolatban összesen 21 kötete jelent meg.

Tagja volt a Római Klubnak, a Nemzetközi Tudományos Akadémiának (International Academy of Science) és a Művészeti és Tudományos Világakadémiának (World Academy of Arts and Science). 1996-ban az Európai Evolúciós Ügyvezetés és Felsőfokú Tudományok Akadémiájának (The Europan Academy of Evolutionary Management and Advanced Studies) rektora, az Európai Kulturális Hatásokat Kutató Társulás (Europan Culture Impact Research Consortium) főtitkára, az UNESCO főigazgatójának tanácsadója és ő alapította a Budapest Klubot. 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának külső tagja lett.

http://www.angyalimenedek.hu

https://www.youtube.com/watch?v=Yj_Gldpbmew

Lantai József