A magyar kultúra napja – Bemutatták a város EKF pályázatát Egerben
5 perc olvasás
A fény és a vizualitás köré szerveződő, a fiatalok megszólítását és a kultúra, a művészet, valamint a tudomány határterületeinek feltérképezését is küldetésének tekintő programkínálattal pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címre Eger – jelentette be a város polgármestere a magyar kultúra napján hétfőn sajtóeseményen.
Habis László a 80 oldalas pályázat bemutatásakor úgy fogalmazott: a város közösségfejlesztési és kulturális stratégiáján nyugvó koncepció minden eleme arról szól, hogy Egernek van mondandója Európa számára és nyitott annak kulturális sokszínűségére.
Egy csaknem 60 ezres városnak kihívás európai értelemben is közismertté válni – mondta, emlékeztetve, hogy a hevesi megyeszékhely múltja igazolja: az itt élők soha nem hátráltak meg az embert próbáló feladatoktól. A siker feltételei pedig adottak, hiszen Magyarország legnépszerűbb vidéki turisztikai célpontjaként Eger egyik legfőbb vonzereje ma is a város hagyománya és kultúrája. Az itt zajló és induló fejlesztések, valamint a pályázat előkészítése során számos szervezettel, intézménnyel és a környékbeli településekkel kötött együttműködési megállapodások pedig katalizátorai lehetnek az EKF tervezett programjainak – tette hozzá.
Közölte: pályázatuk egyik legfontosabb küldetése a fiatalok bevonása, értő, befogadásra érett, tanulásra nyitott közönséget formálni széleskörű összefogással, oktatási programok indításával, továbbá a művészet újszerű láttatására alkalmas infrastruktúra megteremtésével.
Koltai Lajos operatőr, a nemzet művésze, a pályázat művészeti vezetője az eseményen arról beszélt: a fény a legnagyobb emberi élmények egyike, olyan varázslat, mely semmi máshoz nem fogható. Eger egyszerre történelmi hangulatú és modern városként különleges atmoszférát teremt a fény és a fényhez való viszony izgalmas és egyedi láttatásához, bemutatásához.
Kifejtette: a koncepcióban két művészeti ág, a képző- és a filmművészet kap kiemelt szerepet, mivel Eger két világhírű „fényművésze”, Kepes György és Illés György munkássága meghatározó kiindulópontja lehet a 2023-ra tervezett legfőbb helyi kulturális eseményeknek.
Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott elmondta: Eger azok közé az „ékszerdobozok” közé tartozik Európában, melyet érdemes megmutatni. Az EKF-pályázatról kiemelte: e nemes versengésben csaknem másfél évtized után ismét részt venni megtiszteltetés és újabb fejlődési, valamint arculatépítési lehetőség a város számára. Megjegyezte, hogy Eger értékeit megőrző, kulturálisan befogadó, modern város, mely alkalmas a cím elnyerésére és az addig megvalósuló nagyszabású fejlesztéseknek köszönhetően öt év múlva új fénykorát éli majd.
Az eseményen közzétett, a pályázat tartalmát összefoglaló kiadványból kiderül: a programstruktúra négy csúcseseménye a 2023-as magyar kultúra napjára időzített nyitó- és a december 13-i fényünnepre tervezett zárórendezvény, egy tíznapos tavaszi nemzetközi filmfesztivál és egy egyhetes őszi tudományos seregszemle. Ezen kívül a pályázat többi helyi, régiós és nemzetközi projektje további 4 csomagban, 4 tematika köré – tudomány, művészet, technika, vallás – szerveződik.
A pályázat kiemelt látványeleme a „fény városa” koncepció, mely fényinstallációkkal térbeli múltidézésre invitálja majd a látogatókat, míg a tervezet főbb fejlesztési elképzelései között egy multifunkcionális kulturális központ, egy kreatív ipari inkubátorház és a jelenleg nem üzemelő Uránia Mozi hazánkban egyedülálló multimédiás élményközponttá és filmmúzeummá alakítása is helyet kapott.
A sajtótájékoztatón Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója bejelentette: együttműködési megállapodást kötöttek az önkormányzattal, melyben szerepel, hogy a 105 éves Uránia Mozi felújítása kapcsán egy multifunkcionális filmes központ jönne létre, amely a továbbiakban filmmúzeumként, oktató-moziként és multimédiás élményközpontként egyaránt működne. A Magyar Nemzeti Filmarchívum szakmai támogatást ad az Egerben induló projekthez, amely jól illeszthető a kulturális alapellátás kiterjesztését célzó országos koncepcióba, ezért a szakmai szervezet – a tervezett fejlesztés sikeres megvalósítását követően – a program fokozatos bevezetését szorgalmazza, valamennyi megyei jogú városban. A projekt Egerből kiinduló kezdeményezését hitelesíti a város és a filmvilág különleges kapcsolata, hiszen Illés György, Koltai Lajos mestere szívvel-lélekkel egri volt, Ráduly György maga is egri és a városhoz számos, jelentős filmalkotás kötődik. Ráduly György hozzátette: tovább erősíti a filmes vonalat, hogy a Magyar Nemzeti Filmarchívum az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem mellett az Eszterházy Károly Egyetemmel köt stratégiai megállapodást, melynek értelmében az egri intézményben is filmarchivátori és filmrestaurátori szakképzés indul 2018-ban. A Filmarchívum rendszeresen fogad gyakornokokat az Esterházy Károly Egyetem Mozgóképkultúra tanszékéről. Ráduly György elmondta még, hogy a Filmarchívum szakmailag támogatja azt a kezdeményezést, hogy Egerben újra induljon a Nyári Filmes Egyetem.
Eger hazai partnerei: Eszterházy Károly Egyetem; Magyar Nemzeti Filmarchívum; Bükki Nemzeti Park Igazgatósága; Egerszalók Község Önkormányzata; Demjén Község Önkormányzata; Novaj Község Önkormányzata; Andornaktálya Község Önkormányzata; Maklár Község Önkormányzata; Bélapátfalva Város Önkormányzata; Felsőtárkány Község Önkormányzata; Szarvaskő Község Önkormányzata; Szilvásvárad Község Önkormányzata; Noszvaj Község Önkormányzata; Ostoros Község Önkormányzata.
Eger nemzetközi partnerei: Cseh Kulturális Központ; Cervantes Intézet; Olasz Intézet; Francia Intézet; Lengyel Intézet; Török Intézet; Finnagora; British Council; Geothe Intézet; Román Intézet
Naponta frissülő részletek Eger pályázatáról:
