A Magyar Tudományos Akadémia közleménye Lukács György végrendeletének végrehajtásáról

Varga Imre szobrászművész Lukács György szobra.(1985) Eredetileg a Szent István Parkban állt Budapesten, de lebontották, és átvitték az egykori kommunista emlékműveket tartalmazó Szoborparkba.

A végrendeletnek megfelelően megkezdte Lukács György filozófus hagyatékának feldolgozását a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ. A dokumentumok folyamatosan kerülnek fel a webre, több száz levél már most könnyen és gyorsan elérhető bárki számára. A hagyaték rendezésének lépéseiről személyes egyeztetésen állapodott meg Lovász László, az MTA elnöke a Lukács György Nemzetközi Alapítvány (LANA) kuratóriumi elnökével. Korábbi terveitől eltérően az MTA mégis fenntartja a Lukács György korábbi lakásában kialakított kutatóhelyet, és bízik abban, hogy a LANA – amint ezt jelezte – segít a felújításhoz szükséges külső források bevonásában és a lakás szélesebb felhasználói kör számára való hasznosításában. Annak érdekében, hogy a LANA külső forrásokat vonhasson be, az MTA-val közösen előkészített nyilatkozat készült, amelyet az Akadémia képviselői aláírtak, a LANA képviselőinek aláírására tájékoztatásuk szerint előreláthatólag 2018. február 6. után kerül sor.

Lukács György filozófus 1971. július 5-én kelt végrendeletében könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetére, kéziratait pedig megőrzés végett a Magyar Tudományos Akadémiára hagyományozta. Ebből következően a hagyaték őrzésének és feldolgozásának felelőssége az MTA intézményeit illetik.

A filozófus egykori otthonában elhelyezett hagyaték szakszerű feldolgozásáról és a filozófus által használt lakás felújításának menetrendjéről az MTA elnöke, Lovász László és Kelemen János akadémikus, a Lukács György Nemzetközi Alapítvány (LANA) kuratóriumi elnöke állapodott meg. Az Akadémia intézményei, szervezetei ennek megfelelően jártak és járnak el.

A könyvállomány rendezése

Az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) munkatársai 2018. január 15-én megkezdték Lukács György hagyatékának rendezését, a nemzetközi könyvtári normáknak megfelelően. A hagyaték könyvállományát a MTA KIK két munkatársa dolgozza fel. Egyrészt ellenőrzik a köteteket leíró adatbázistételeket (rekordokat), másrészt rögzítik a korábban nem katalogizált könyvek adatait. Az egyes kötetek rekordjai mellé a kötet tartalomjegyzékét is felveszik. Emellett rögzítik a könyvek származási (proveniencia) adatait, vagyis a Lukács Györgynek szóló ajánlások dátumát, helyét és az ajánló személyét – amennyiben ezek az adott könyvből kiderülnek. Azokat az oldalakat, amelyeken Lukács György kézírása található, a címlappal és a tartalomjegyzékkel együtt digitalizálják. A könyvtárosok feladata a könyvek katalógusában jelölni azt is, ha Lukács margójegyzeteket írt, vagy ha a könyv valamely oldalához jelzőcédulát vagy más jelzést tett.

A könyvek katalógusát az MTA KIK jelenteti meg nyomtatásban. Az egyes könyvekhez fűzött megjegyzések magyarul és németül fognak szerepelni a kötetben. A katalógusban való keresést személy-, hely- és provenienciamutató segíti. A terv szerint a katalógus 2018 végéig megjelenik.

Szintén az MTA KIK könyvtárosai dolgozzák fel a Lukács Györgyre vonatkozó könyvek, tanulmányok adatait. Ezen adatok az MTA Könyvtárának online katalógusába kerülnek be (mely az ALEPH integrált könyvtári rendszer része), továbbá – ha a könyv vagy a tanulmány szerzője magyar – a Magyar Tudományos Művek Tárába (MTMT) is.

Az MTA KIK munkatársai döntik el, hogy a könyvek katalogizálását hol végzik: a munka lebonyolítható a Lukács György által egykor használt Belgrád rakparti lakásban is, viszont digitalizálásra mindenképpen az MTA KIK Arany János utcai épületébe kell ideiglenesen átszállítani a könyveket.

A kéziratok, levelek rendezése

A filozófus hagyatékának másik részét a különféle kéziratok, levelek képezik. A kéziratok közül az Akadémiai Levéltár és az MTA KIK Kézirattárának munkatársai elkülönítik azokat a dokumentumokat, amelyek nem Lukács György hagyatékának a részei, a Levéltár munkatársai pedig kiderítik, hogy ezek milyen feltételekkel kerültek a Könyvtár területére. Amíg az ilyen kéziratos anyag jogállása tisztázatlan, a Kézirattár raktárában zártan helyezik el; a tisztázás érdekében pedig felkutatják az adományozókat vagy örököseiket.

A Lukács-hagyaték részeit az elmúlt 46 évben keletkezett kéziratos és gépelt listák segítségével azonosítják. A 2018. január 15-én kezdődött átvétel során a hagyaték e részét az MTA Székház épületébe, a Kézirattárba szállítják, ahol feldolgozzák a kéziratokat.

A kéziratok katalógusa a nemzetközi ajánlások és az MTA KIK eddigi gyakorlata szerint készül. A dokumentumok digitalizált változatát a katalógusrekordok mellett az MTA KIK repozitóriumában, a REAL-ban kialakított hagyatéki rendszerben helyezik el. Alapesetben a Lukács-hagyaték minden dokumentuma nyilvánosan elérhető az MTAK repozitóriumi honlapján, a feltöltés folyamatos, az állomány gyarapodását itt lehet követni. Jelenleg egy kézirat és 925 levél látható a rendszerben. Vannak olyan dokumentumok, amelyek szerzői jogi okok miatt nem szabadon hozzáférhetők. Ilyenek a Lukács Györgynek írott levelek – viszont a Lukács által írt levelek szabadon olvashatók és letölthetők PDF-formátumban.

Amikor valamennyi kézirat leírása elkészül, a katalógust nyomtatásban is közreadja az MTA KIK. A könyvek és a kéziratok katalógusainak összeállítására és megjelentetésére azért is van szükség, mert eddig a hagyatékról nem készült hasonló alaposságú és mindenre kiterjedő számbavétel.

Egyeztetés az MTA és a LANA között

A Lukács György által használt ingatlan (Budapest, V. kerület, Belgrád rakpart 2.) Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzatának tulajdona. A Lukács Archívum ugyanebben az épületben egy másik lakást is használt. A Magyar Tudományos Akadémia és az Önkormányzat közti egyeztetés eredményeként a felek módosították a bérleti szerződést, így az MTA számára kedvezőbb konstrukció valósulhatott meg. A 2017. július 28-án közjegyző előtt aláírt szerződésmódosítás lényeges következményei:

A VI. emeleti helyiségre (kisebb lakás) fennálló bérleti jogviszony közös megegyezéssel megszűnt, az ingatlanrész Önkormányzat részére történő átadás-átvétele az MTA KIK, az MTA Létesítménygazdálkodási Központ (LGK), valamint a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. együttműködésében megvalósult.

Az V. emeleti lakás (Lukács Archívum) bérleti jogviszonya fennmaradt.

A bérlői pozícióba az MTA KIK került (a korábbi szerződésben az MTA Filozófiai Kutatóintézet szerepelt).

A bérleti szerződésben rögzített, csökkentett mértékű, új bérleti díjat (135 667 Ft / hó) 2017. augusztus 1-től fizeti a bérlő.

Az ingatlan részleges felújítására 1992-ben került sor, a felújítás dokumentációja az MTA KIK Levéltárában található. Az LGK felülvizsgálta az ingatlan műszaki állapotát, és álláspontja szerint nemcsak esztétikai, hanem komoly műszaki felújítást is szükséges végezni, mert gépészeti szempontból nagyon leromlott a lakás állapota. A felújítás költsége az LGK legújabb számításai szerint kb. 14 millió forint lenne. A lakás felújítását értelemszerűen csak üres állapotában lehet elvégezni. Amennyiben a LANA forrásokat, adományokat szerez a felújítás kivitelezéséhez, abban az esetben a pénzösszeget az Akadémia kiegészíti. A felújítás végeztével kerülnek vissza a lakásba Lukács György könyvei és a rá vonatkozó irodalom.

Ahhoz, hogy a LANA adományokat tudjon szerezni, az érintettek nyilatkozat aláírását határozták el. A nyilatkozattervezet az MTA Titkárság Jogi és Igazgatási Főosztálya, az MTA KIK, az MTA BTK és a LANA együttműködésének eredményeképpen jött létre. Az előkészített nyilatkozatot az MTA és két költségvetési szervének képviselői már aláírták. A LANA képviselőinek aláírására – tájékoztatásuk szerint – előreláthatólag 2018. február 6. után kerül sor.

A felújított lakásban berendezendő állandó kiállítást az MTA Könyvtár és Információs Központ tervezi meg. A kiállításhoz többnyelvű vezető füzet és ismertető leporelló készül a látogatók számára. Az Akadémia egyidejűleg várja a LANA által ígért szakmai koncepciót a lakás szélesebb felhasználói kör számára való hasznosítására, a fiatal kutatók érdeklődésének felkeltésére.

 ——

Nem szoktunk egymással vitatkozó szervezetek vitáinak helyt adni, de most kivételt teszünk, hiszen – legyen bármennyire is vitatott vagy gyűlölt Lukács György személye – mint filozófus a hagyatékának a kezelése közügy. Ez nagy vitát robbantott ki a hazai marxista értelmiségben. Amikor úgy tűnt hogy mindent megoldottak és elrendeztek, akkor ugrott a hagyaték kezelőjének a közleményére a LANA, a hagyatékot kezelő kuratórium egy ellen közleménnyel, amit ezúttal változtatás nélkül adunk közre.

:

Alább olvashatja a Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány közleményét, amelyet változtatás nélkül jelentetünk meg.

A hétvégén végigfutott a sajtón egy jó hírnek látszó álhír, melynek alapja az MTA honlapján pár napja olvasható, már a címében is inkorrekt közlemény. A közlemény, elébe vágva az eseményeknek, arról az Akadémia és a Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány (LANA) között született megállapodásról óhajt hírt adni, amelyet az MTA részéről annak elnöke, az MTA Könyvtár és Információs Központ, illetve az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója írtak alá, a LANA részéről pedig az alapítvány elnöke és helyettese készülnek aláírni a napokban. Ebben a nyilatkozatban az aláírók elkötelezik magukat a Lukács-hagyaték kutatásának és kutathatóságának ügye mellett, és a közlemény első, vastagon szedett bekezdése arra is utal, hogy a nyilatkozat útját az akadémiai és az alapítványi elnök közt folytatott megbeszélések egyengették. Ami igaz is. A hír tálalása, és az, ahogy a szöveg folytatódik, az inszinuációk, ferdítések, valótlan állítások, ténybeli és szakmai tévedések, valamint a demagóg hóbortosság vegyes salátája. A szöveg szerint az MTA és a LANA elnöke közt lefolyt beszélgetés („személyes egyeztetés”) során a felek mindjárt „a hagyaték rendezésének lépéseiről” is megállapodtak, és a közlemény első bekezdését követő 6681 karakteres dolgozat mintha éppen ezt, „a hagyaték rendezésének” „személyes egyeztetés” során közösen leszögezett lépéseit tárná az olvasó elé. Erről azonban szó sincs. Az elnökök beszélgetésében természetesen csak szándékokról esett szó, ahogy a nyilatkozat is csak a felek kölcsönös jóakaratát rögzíti. (Hogy a közleményt a részleteket is érintő tárgyalásokat és egyeztetéseket megelőzve adták ki, arról a végén olvasható frissítés is tanúskodik, amelyből kiderül, hogy az ugyancsak érintett Filozófiai Intézettel sem folytak megbeszélések.)

A bevezetést követő 6681 karakter kizárólag az MTA Könyvtár főigazgatójának (más forrásból is ismert) elképzeléseit fejti ki – és ezek az elképzelések vállalhatatlanok, vállalhatatlanok nemcsak a LANA, hanem az MTA számára is. A főigazgatói koncepció szakmai bizarrságait itt nem kell érintenünk, kíméletes, de tárgyilagos kritikájuk pár hónapja olvasható volt az Élet és Irodalomban. Itt elég annyit rögzítenünk, hogy ebben az elképzelésben „a hagyaték rendezésnek” kulcsa a Lukács-kéziratok eltávolítása az archívumból, aminek egyetlen elképzelhető célja és lehetséges következménye a Lukács Archívum tönkre-, sőt nevetségessé tétele. A Lukács Archívum kutatóhely, amelynek egyik különleges vonása éppen az, hogy (még) együtt található meg benne Lukács könyvtára, folyóiratainak gyűjteménye, kéziratos hagyatéka, levelezése és a szekunder irodalom. Hogy a kéziratok eltávolítása ebből az együttesből milyen remek ötlet, azt talán meggyőzően jelzi az a vagy 250 hazai és külföldi Lukács-kutató által aláírt tiltakozás a főigazgatói tervek ellen, amelyet a múlt hét közepén kapott kézhez az Akadémia (és a könyvtár főigazgatója is!).

Az MTA-közlemény első bekezdésében mindenesetre az olvasható, hogy „korábbi terveitől eltérően az MTA mégis fenntartja a Lukács György korábbi lakásában kialakított kutatóhelyet”. A főigazgatói elképzelés szerint ezzel szemben valamiféle „állandó kiállításnak” kellene nyílnia az archívumban, „többnyelvű vezető füzettel és ismertető leporellóval” a látogatók számára, így hasznosítva a lakást (!) „szélesebb felhasználói kör számára” (no igen, kutató oda már nem tenné be a lábát, mert a kéziratok stb. nélkül nincs miért), valamint „a fiatal kutatók érdeklődésének felkeltésére”. A 6681 karakteres dolgozat első bekezdése szerint „Lukács […] végrendeletében könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetére, kéziratait pedig megőrzés végett a Magyar Tudományos Akadémiára hagyományozta. Ebből következően a hagyaték őrzésének és feldolgozásának felelőssége az MTA intézményeit illeti” (a nyelvtani hibát javítottuk). Nos, ez a kommüniké fogalmazójának olvasatában igazából annyit tesz: ’a hagyaték az enyém, a sorsába senki nem szólhat bele’. Csakhogy történetesen tényleg úgy van, hogy a hagyaték őrzésének és feldolgozásának felelőssége az MTA intézményeit illeti – és a főigazgatói koncepció vállalhatatlan.

Utóirat: tűnődésre ingerlő kérdés, ki fogalmazhat meg, ki adhat ki és kinek a megbízásából közleményeket a Magyar Tudományos Akadémián?

A Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány kuratóriuma nevében Mesterházi Miklós