A török tigris megszelídítése

 Erdogan török elnök bejelentette, hogy június 24-én – több mint egy évvel korábban az eredetileg 2019. novemberére tervezettnél – előrehozott elnök- és parlamenti választások lesznek. Ezzel Törökország is csatlakozott a 2018-ban az urnák elé járuló feltörekvő piaci országok népes táborához.

A lépés nem lepte meg a Fidelity szakembereit, annak fényében, hogy Erdogan az utóbbi időben bármi áron gyorsítani igyekezett a növekedést és a munkahelyteremtést, miközben hazafias és nacionalista retorikával próbált még jobban a támogatói kegyeibe férkőzni.

Kétségtelen, hogy makrogazdasági intézkedései az elmúlt egy évben túlfűtött gazdasággal, makacsul kétszámjegyű inflációval, növekvő költségvetési hiánnyal és jelentős külső finanszírozási szükséglettel súlyosbították Törökország közismert egyensúlyhiányát. Ezek a tényezők a nem megfelelő mértékű reálkamatlábakkal, a nettó devizatartalékok alacsony szintjével, a magasabb energiaáraknak való, egészségtelen kitettséggel és a növekvő geopolitikai feszültségekkel karöltve meglehetősen kényelmetlen körülményeket teremtenek a befektetők számára.

A piaci szereplők először úgy értékelhetik a bejelentést, hogy az előrehozott választások fokozzák a politikai bizonytalanságot, ami arra sarkallhatja a gazdaság irányítóit, hogy még jobban beletapossanak a laza monetáris és költségvetési politika gázpedáljába. Ezzel szemben a Fidelitynél úgy vélik, az előrehozott választások hatására a kormány a szavazás előtt prioritásként fogja kezelni a devizastabilitás kérdését, és lehetővé teszi a török jegybank, a CBRT számára, hogy megtegye a líra volatilitásának megelőzéséhez szükséges intézkedéseket. A török nemzeti valuta leértékelődésének folytatódása vélhetően kedvezőtlen irányba befolyásolná a választókat, így veszélyeztetné Erdogan győzelmi terveinek megvalósulását. A jelenlegi helyzet sok tekintetben nagyon hasonlít a 2017 áprilisi alkotmánymódosítási népszavazást megelőző időszakra, amikor nem tűrték a líra gyengeségét, és a CBRT agresszív intézkedésekkel tornászta feljebb az irányadó kamatlábat. Az előrehozott választásokról szóló bejelentést a Fidelity szakértői úgy fogják fel, hogy a kormány beismerte: szigorúbb monetáris és költségvetési kiigazításokra van szükség, méghozzá inkább előbb, mint utóbb. A CBRT már akár a következő, április 25-ére tervezett monetáris bizottsági ülés alkalmával végrehajthat egy kb. +50 bázispontos kamatláb-emelést.

Ha a CBRT megteremt egy relatív devizastabilitással és pragmatizmussal jellemezhető időszakot, az rövid távú taktikai lehetőséget teremthet a kötvénybefektetők számára, akik ezáltal külföldi tőkét szivattyúzhatnak vissza az ország pénzpiacára. A török líra névleges hozama jelenleg rendkívül magas: a tízéves futamidejű kötvények hozama 12,5%, a líra az elmúlt hat hónap alatt máris 20%-ot vesztett az értékéből, és a piac jelentősen alulsúlyozza a helyi papírokat. A külső adósságállományt tekintve is hasonló a helyzet: a tízéves futamidejű, USA dollárban jegyzett, Ba2/BB/BB+ minősítésű török államkötvények ma 6% fölötti hozamot hoznak. Ez nagyjából a B minősítésű feltörekvő piaci államkötvények hozamának felel meg, annak ellenére, hogy a hitelminőség jobb, és az ország több évtizede készségesen és megbízhatóan törleszti külső adósságállományát.

Ami magát a választást illeti, nem sok értelme lenne Erdogan ellen fogadni, mivel az elnök immár 15 éve bizonyítja, hogy tökéletesen ismeri az országában uralkodó politikai hangulatot. Ha előrehozott választásokat írt ki, akkor biztos abban, hogy ő és pártja, az AKP magabiztos győzelmet arathat. Ez már önmagában is enyhítené a piaci bizonytalanságot.

„Törökország előtt számos, jól ismert makrogazdasági kihívás áll, amelyek nem fognak egyik napról a másikra eltűnni. Tény, hogy a leopárd nem tudja levetni a foltjait, de úgy érezzük, a török tigrist – legalábbis rövid távon – sikerülhet megszelídíteni”- tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International magyarországi és romániai értékesítési vezetője.