2022.július.05. kedd.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Enigma

3 perc olvasás

erdekegyeztetes.jpgMunkácsy Mihály, világhírű festőművészünk a millennium évében, 1896-ban alkotta meg ezt a képet. A mester, szokásától eltérően, nem írta a vászon hátoldalára a festmény címét, tárgyát. Neves műértők, műkereskedők, művészettörténészek 122 évig találgatták a mű eszmei mondanivalóját, hiába. Egyik kutató még népszavazást is szeretett volna tartani az ügyben. Az enigma (rejtély, titok) egy hónappal ezelőtt oldódott meg. Amikor egy elsőéves bölcsészhallgató a békéscsabai Munkácsy Múzeum padlásán kotorászva megtalálta a művész kézzel írott naplóját, benne a festmény vázlatát és a magyarázatot.

   Ma fejeztem be az „Érdekegyeztetés” című művemet……. írta a többi között a Mester. A kompozíció arról jutott eszembe, hogy a Kiegyezés óta a magyar gazdaság erősen fellendült. Az örvendetes hír és a munkaerőhiány következtében fellángoltak a bérviták. Majd így folytatta: A Kucséberek és Vincellérek Autonóm Szövetsége 150 aranykorona havi bért követelt. A Csendőrök és Konstáblerek Szakmai Tömörülése  ugyanezt kérte, plusz ruhapénzt, közlekedési költségtérítést és családi pótlékot. A Szappanfőzők és Textorok (takácsok) Ligája tizenharmadik havi fizetést és nagyobb társadalmi megbecsülést szeretett volna elérni. Az Állami Ítéletvégrehajtók Együttműködési Fóruma a darabbér bevezetéséért harcolt.

   Az Alsó Középosztály Munkaadóinak Szövetsége egységesen maximum 100 aranykorona munkabért vélt elfogadhatónak. Örüljenek, hogy munkát adunk nekik, tették hozzá pökhendin. A Gyárosok Véd- és Dacszövetsége nem értette miről van szó. Legalábbis úgy tett, mintha nem értené. Mit akarnak a szappanfőzők, amikor mi, gyárosok apró kölcsönökből tengődünk úgy-ahogy. A Vállalkozók Céhének elnöke úgy vélte, hogy ha a monarchia költségvetési hiánya eltűnik, akkor beszélhetünk béremelésről.

   Az uralkodót a Jóléti Minisztérium egyik próbaidős gyakornoka képviselte, a festmény előterében ül egy széken és alszik. Végül is az államapparátus nem volt érdekelt az érdekegyeztetésben.  

   Nyolcórás, a sértegetést sem mellőző vita során nem állapodtak, meg semmiben. A fáradozás még sem volt hiábavaló. Így alakultak ki Magyarországon az országos érdekegyeztetés hagyományai. A mindenkori kormány, a szociális partnerek, a szakszervezeti konföderációk és az országos munkáltatói érdekképviseletek közötti, a gazdaság és társadalom különböző kérdéseiről folytatott háromoldalú egyeztetések.

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

1973-2022 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.