Ágak II. — ÁZBEJ & ÁZBEJ a Műcsarnokban

Az új tárlat az Ágak című kiállítás-sorozathoz kapcsolódik Ázbej Sándor (1913-1998), az építész apa és fia, Ázbej Kristóf (1953-) képzőművészeti munkásságának ismertetésével. Be kell vallanunk, hogy e két (örmény származású) nevet eddig egyáltalán nem hallottuk. Ugyanis az építész apa munkáit elsősorban Algériában láthatjuk, ahol 1970-től élt. 

Az új tárlat az Ágak című kiállítás-sorozathoz kapcsolódik Ázbej Sándor (1913-1998), az építész apa és fia, Ázbej Kristóf (1953-) képzőművészeti munkásságának ismertetésével. Be kell vallanunk, hogy e két (örmény származású) nevet eddig egyáltalán nem hallottuk. Ugyanis az építész apa munkáit elsősorban Algériában láthatjuk, ahol 1970-től élt. 

Ázbej Sándor Ybl-díjas építész az algíri Július 5. Olimpiani Stadion tervezője alapozta meg a bő két évtizedes magyar-algériai műszaki együttműködést. Az algériai stadion mintájául szolgált az akkor még fiatal Népstadion, de építészeti és technikai megvalósításában túlszárnyalta azt. A korabeli megítélés szerint az igényeket minden szempontból kielégítő remekmű lett. Az 1960-as évek végétől a nyolcvanas évek végéig csaknem 160 építészeti és mérnöki létesítmény terveit készítették el magyar szakemberek Algériában. E létesítmények máig az észak-afrikai ország infrastruktúrájának szerves részét alkotják. Itt néhány fénykép alapján ismerkedhetünk meg az igényes alkotásokkal, amelyekről Szerdahelyi Júlia kurátor mondott néhány szót.

Ázbej Kristóf

Ázbej Kristóf a családi környezet miatt vonzódott a képzőművészethez. Apa és fia 1997-ben a francia Millenniumi Emlékbizottság felkérésére dolgozta ki egy világemlékmű tervét, a Hari Seldon labirintust. Az emlékmű az Isaac Asimov Alapítvány trilógiájának egy főszereplőjéről kapta a nevét. A munka végül nem valósult meg, csupán az összművészeti látványtervet szemlélhetjük meg. Ázbej Kristóf főművével, az 52 négyzetméter felületű óriáskollázzsal viszont személyesen találkozhatunk. A művész 1981-től 15 éven át folyamatosan készítette Párizs környéki (bagneu-i) műteremlakásában. A bagneu-i körkép „Az emberi kaland nagy térképe" címet viseli. Színpompásan felidézi számunkra az emberiség kultúrtörténetét az őskor barlangművészetétől a mai szuperszámítógépek produktumaiig. A kollázs bontása,  Magyarországra szállítása és a műteremlakás 1:1-ban való felépítése az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az NKA támogatásával valósult meg 2014-2015-ben.

Eddig még csak a Műcsarnok vállalkozott a bemutatására, a nagyközönség először láthatja.

DOBI ILDIKÓ