Ahol Sok Mindent Felajánlanak A Diákoknak – A Pannonhalmi Bencés Gimnázium

Néhány éve testvériskolai kapcsolatot hoztak létre a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium és a Pannonhalmi Bencés Gimnázium között. A testvériskola-kapcsolat a közelmúltban a pannonhalmi diákok csíki látogatásában vált valósággá. A Hargita Népe munkatársa, Takács Éva a diákok tanárával, Dénesi Tamással beszélgetett Magyarország egyik legrangosabb iskolájának titkáról.

– Az iskola egyik nagy titka, hogy nálunk minden diák bennlakó. Az ország minden részéből (sőt innen, Csíkból is) vannak diákjaink, ezért nincs értelme minden hétvégén hazaengedni őket, ott vannak öt-hat héten át, úgyhogy szombaton is tanítunk, így az iskola melletti nevelésben van a legnagyobb lehetőség úgy, hogy természetesen nagyon fontos az iskola is. (Havonta, másfél havonta hazaengedjük őket rövidebb szünetre.) A monostor, a bencés közösség mellett van az iskola. A bencés közösségben akár imádkozhatnak a gyerekekért, a gyerekek átmehetnek gyónni, lelki vezetésre a monostorba. Minden osztálynak van egy-két prefektusa, akik az osztály fejlődéséért felelnek. Az iskolán kívül rengeteg, nem akarok túlozni, de mintegy 60 szakkör van a madarászattól kezdve a kódex-olvasásig. Minden tanár megpróbálja megosztani a gyerekekkel azt, amivel éppen foglalkozik. Fontos ugyanakkor a keresztény hit átadása, amit viszont nem erőltetünk: kamaszoknál nem lehet. Sok mindent felajánlunk, van, akinél egyszerűbben megy az elfogadása, mások sokat küzdenek ezzel, de reméljük, hogy ez is eredményre vezet.

– Mi alapján veszik fel a diákokat?
– Ugyanolyan felvételi van, mint más iskolákban, tehát írnak egy írásbeli felvételit, és hoznak bizonyos, az általános iskolai eredményükből származó pontszámot, ezenkívül elbeszélgetünk velük. Szeretnénk ugyanis, hogy hívő emberek gyerekei kerüljenek be, illetve, hogy keresztény családból érkezzenek. Örülünk, ha rendezett családból vannak, és annak is, ha több gyerek van, nagy arányban járnak hozzánk nagycsaládosok gyerekei.

– Mennyire számít a felekezeti hovatartozás? Vesznek-e fel nem katolikus gyerekeket?
– Igen, az én osztályomban jár egy evangélikus lelkésznek a fia, két református és egy unitárius. Az a lényeg, hogy istenhívők legyenek. Természetesen a döntő többség katolikus, vannak görög katolikusok is. Korábban nagyon nagy hagyománya volt annak, hogy görög katolikusok is járjanak hozzánk, voltak öten-hatan-nyolcan is egy osztályban, de most, hogy Hajdúdorogon megnyílt a görög katolikus középiskola, már nincsenek olyan sokan, mint korábban.

– A tanárokat mi alapján alkalmazzák?
– Sokféle úton kerülnek hozzánk, de legtöbben bencés diákok voltunk. Vannak szerzetes tanárok és a nem szerzetesek. A szerzetes tanárok a szerzetesközösségből kerülnek ki. A tanári karnak közel harmada bencés, kb. 15-en, országos viszonylatban ez egyedülálló. Akik pedig nem szerzetesek, azok többnyire bencés diákok voltak. Jártunk, járnak vissza, ott pedig követik, hogy mi lesz a sorsa egy diáknak. És akiről úgy gondolják, hogy erre alkalmas, azt meghívják tanítani.

– Milyen mértékben kap állami finanszírozást az iskola?
– Az állam a költségek egy részét finanszírozza, a gyereklétszámtól függő normatívát megkapjuk. Ez Magyarország minden iskolájában egy héten öt napra szól, nálunk hét napig vannak ott, ezért két hetedével kevesebb pénzt kapunk, mint amennyire szükség lenne. Ami hiányzik, azt a gimnázium fenntartója, a bencés főapátság pótolja.

– A szülőknek hozzá kell-e járulni a költségekhez?
– Mi elmondjuk, hogy mennyibe kerül egy diák egyhavi költsége, és a szülők annyit vállalnak belőle, amennyit tudnak. Van, aki maximumot fizet, és van, aki semmit, mert nehéz körülmények között él. Nem szeretnénk, hogy valaki azért ne tanuljon itt, mert szegény. Ettől a tanévtől indul egy ösztöndíj-program, tehát aki ügyesen tanul, annak sokkal kevesebbet kell fizetni.

– Említette, hogy van, aki négy, van, aki hat évet jár Pannonhalmára.
– Az A osztályosok hetedik osztálytól tanulnak nálunk, a B osztályosok kilencediktől. Tehát a gimnáziumban két párhuzamos osztály működik, így összesen tíz osztályunk van. Tehát aki akarja, az hetedikben hozza a fiát, mások meg kilencedikben. Pannonhalmán kevés diák fér el, most összesen 323-an vannak.

– Mi a gyerekek napi programja?
– Hétköznap fél hétkor kelnek, hétkor egy rövid stúdium alatt átismétlik a napi anyagot, utána délelőtt általában öt-hat órájuk van. Délután van egy séta, illetve az iskola fele ilyenkor biztosan sportol. A kimenő egy része kötelező, tehát a prefektusok „kikergetik" a diákokat a szabadba. Négytől stúdium van, két és fél-három óra, attól függően, hogy hányadikosok. A többség számára ez az idő elég a tanulásra. Este sok lehetőség van: szerdán és szombaton mozi, pénteken előadások: híres embereket, tudósokat hívunk meg, de vannak koncertek is (sokan zenélnek). Este is sportolnak, a diákok önszerveződő módon beosztják a sportpályákat, hogy melyik osztály mikor használja. Este összejön az osztály, a prefektussal imádkoznak, és utána takarodó.

– Milyen sportra van lehetőség?
– Kosárlabda, atlétika, labdarúgás, tenisz, asztalitenisz, vívás, lovaglás, úszni is visszük Győrbe őket.

– Serdülőkről van szó, hogyan bírják a bezártságot, mert végül is zárt közösségről van szó, ahonnan csak oda és akkor mehetnek ki, ahova és amikor szabad.
– Számukra nagyon izgalmas világ ez. Egy pannonhalmi diáknak hihetetlenül intenzív a napirendje. Nemcsak a tanulás, hanem a sok szakkör is nagy lehetőséget jelent számukra. Van olyan diákunk, aki több mint tíz szakkörre jár. Akik tehetségesebbek, azok nagyon sok mindent kaphatnak, tehát állandó – csúnya magyar szóval élve – pörgésben vannak, ami nagyon fárasztó. A bezártság tehát nagyon nagy szellemi nyitottsággal párosul. Emellett sok mindentől védve érezzük diákjainkat. A szülők egyre inkább megfogalmazzák, hogy miért hozzák hozzánk gyerekeiket, és egyik leginkább előtérbe kerülő szempont, hogy nálunk nincsen drog. Azt nem merem mondani, hogy diákjaink nem próbálták ki, hiszen hazamennek, házibuliba járnak, de itt észrevennénk, ha használnák. Az alkoholfogyasztásért pedig a legsúlyosabb büntetés jár: eltanácsoljuk az iskolából.

– Hogyan alakul a nem szerzetes tanárok programja, hiszen egész nap szükség van Önökre.
– A tanárok délelőtt tanítanak, utána pedig szakköröket tartanak. Nehezebb a helyzetük a prefektusoknak, ezért is vannak ketten egy osztálynak. Reggel a keltés, a stúdiumi felügyelet, utána van, aki tanít, délután stúdiumi felügyelet, esti ima. De mivel ketten vagyunk, lényegében a hétnek csak a felét kell lefedni.

– Milyen az iskola kapcsolata a szülőkkel?
– Csak a saját osztályomról tudok beszélni, de úgy érzem, hogy nagyon jó. Egy fiatal bencéssel visszük a tizenegyedik osztályt, és nagyon fontosnak tartjuk a kommunikációt a szülőkkel, nemcsak akkor, amikor baj van. Rendszeresen levelezünk, időnként szülői hétvégét tartunk, amikor a szülők beköltöznek hozzánk. Olyankor van apa-fia focimeccs, az asszonyok pedig a vacsorát készítik. És természetesen egyéb programokat is szervezünk, amelyek során alkalom nyílik a kötetlen beszélgetésre. Minden félévben van szülői értekezlet, illetve fogadónap, amikor minden szülővel negyedóra-húsz percet elbeszélgetünk a gyerekről. Akinél ez nem elég, megkérjük, hogy a szülők jöjjenek előző nap vagy máskor.

– Sok olyan szülő van, aki maga is pannonhalmi diák volt?
– Igen, jelentős bázisa iskolánknak az olyan gyerekek, a volt diákok gyerekei.

– Miért jó pannonhalmi diáknak lenni?

A kérdést a tizenegyedik osztályos Horváth Áronnak és a kilencedikes Kovács Adorjánnak szólt. Íme, mit válaszoltak:

Áron: – Szerintem ebben az iskolában a legfontosabb dolog a közösség. Attól egyedi ez az iskola az országban, hogy négy hétig együtt vannak a diákok, és nemcsak iskolaidőben, hanem azon kívül is. Ennek nagyon nagy közösségépítő szerepe van, ami kihat az emberre, majd a felnőttkori viselkedésére, arra, ahogy betagozódik a társadalomba, részt vesz a közéletben. Azon kívül nagyon fontos, hogy szigorú – mondhatjuk szigorúnak, bár belülről nem mindig tűnik annak –, megadott rend szerint kell élnie az embernek, és ez rendhez szoktatja, céltudatossá teszi az embert. Én nyelvi szakkörökre járok, angol és héber nyelvre, atlétikára, történelem és oklevélolvasó szakkörre.

Adorján: – Az is jó ebben az iskolában, hogy nagyon sok délutáni elfoglaltság közül lehet választani, vannak szakkörök, kézműves műhelyek, ahova mesterek járnak ki, diákszerveződések, pl. diákújság, tevékenykedik a diákönkormányzat is. Az ember elfoglalja magát, és nem is kell hazagondolnia. Én trombitálok, atletizálok, meg egyéb tantárgyi szakkörökre járok, matematika, kémia stb.

– Mennyire segít a pályaválasztásban az iskola?

Áron: – A szakkörökön keresztül a diákok mélyebben megismerhetik azt a céltárgyat vagy célszakmát, amivel esetleg foglalkozni szeretnének. Az alapoktól indulnak, és már az elején tisztázódik, hogy egy bizonyos tárgyhoz vagy szakmához van-e affinitása az embernek. Így már a középiskolai évek alatt segít kiválasztani, hogy mindenki képességei szerint hová szeretne továbbmenni. 11-ikes vagyok, az iskola segítségével tavaly országos negyedik lettem történelemből, és idén is a történelem fakultációt választottam, mert olyan egyetemre szeretnék menni, ahol a történelem felvételi tantárgy.

Adorján: – Én kilencedikes vagyok, és inkább a reál tantárgyakhoz közeledem.

– Jellemző, hogy ha egy családból a nagyobb gyerek oda jár, akkor a kisebb is ott fog tanulni?

Adorján: – Igen, de hogy a szülők, rokonok is oda jártak, az még jellemzőbb.

Áron: – Nekem semmilyen rokonom nem járt ide. Nagyhírű egyházi iskola, és a bencésekről is sok jót mondtak nekem. Mesélték, hogy szigorúan be van osztva itt az embernek a napja. Nekem előtte gondjaim voltak az időbeosztással, és ezért gondoltam, hogy ez a hely jó lesz nekem.

Takács Éva (Hargita Népe)/Magyar Kurír

A Pannonhalmi Bencés Gimnázium két nyílt napot hirdet az érdeklődő szülők és diákok részére, amelyre szeretettel hívnak és várnak mindenkit, hogy betekintést nyerjenek az iskola mindannapjaiba. Az idei két időpont: október 31., ill. november 21. szombat 10 óra.

Az iskola honlapja: http://phbences.hu