Albérletpiaci helyzetkép
4 perc olvasás
Csökken a kiadó lakások száma, az árak azonban stagnálnak. A napi hírek témája egyértelműen az emelkedő árakban merül ki, amikor a bérbeadói piac dinamikus növekedéséről olvasunk. De mi van a boom mögött valójában? Az igazság az, hogy 2015-ben sem a kiadó lakások, sem az albérletkeresők száma nem nőtt jelentősen.
Csökken a kiadó lakások száma, az árak azonban stagnálnak. A napi hírek témája egyértelműen az emelkedő árakban merül ki, amikor a bérbeadói piac dinamikus növekedéséről olvasunk. De mi van a boom mögött valójában? Az igazság az, hogy 2015-ben sem a kiadó lakások, sem az albérletkeresők száma nem nőtt jelentősen.
Az albérleti piacon tapasztalható változások elsődleges mozgatórugója a kiadó körből kikerülő és az eladó körben megjelenő ingatlanok magas aránya.
Az áremelkedés öngerjesztő folyamattá vált és sokkal inkább tükrözi a lakástulajdonosok már-már irreális elvárásait, mintsem az albérletet keresők valós fizetési képességeit. A valóság az, hogy kevesebb a kiadni kívánt lakás, így tudtak jelentősen emelkedni az árak. A Jófogás és a GKI közös iparági elemzése azonban a tendencia csökkenését mutatja – úgy tűnik, az iskolaév elrajtolása után lecsillapodott a piac, októbertől ugyanis megállt a növekedés.
Az iparági elemzés a legfontosabb megállapításokat három részes sorozatban mutatja be. Az elemzés a magyar és nemzetközi gazdasági adatok, valamint a Jófogás.hu hirdetési statisztikáinak felhasználásával készült.
Az albérletek „használói" alapvetően két fő csoportba bonthatóak:
– egyrészt a hosszú távon bérlő, saját ingatlannal nem rendelkezők körére,
-másrészt a felsőoktatási intézményekben tanulók csoportjára.
Utóbbiak köre az, amely jellemzően meghatározza az albérletpiacot, hiszen nagyobb fluktuációt generál.
A Jófogás.hu-n fellelhető albérlethirdetések számának változásából látható, hogy a februári, valamint a szeptemberi felsőoktatási képzések indulása jelentős hatással van az albérletek kínálati oldalára, hiszen az ezt megelőző hónapokban, a ponthatárok kihirdetéséhez kötődően, valamint a képzések tényleges indulásakor nyílik lehetőség a jobb áron történő újbóli bérbeadására. Így a legnagyobb apróhirdetési portál a keresztfélévek indulására jósolja a következő nagy lakáskeresési hullámot.
Az albérleti piac ugyanakkor szinte csak a fővárosban és a megyei jogú városokban működik érdemben, jóllehet a nyári és őszi csúcsot követően az év végére ott is jelentős mértékben lecsökken a kiadó ingatlanok köre. Ennek oka, hogy már jóval kevesebb felsőoktatásban tanuló keres albérletet, valamint az, hogy a használt ingatlanok piaca folyamatosan élénkül. Az albérletek átlagos ára minden valószínűség szerint – a ciklusosságot leszámítva – nem változik nagymértékben a 2016-os év folyamán sem.
A fővárosi és regionális albérletpiac különbözőségét jól szemlélteti, hogy míg vidéken már akár egy 3 szobás lakás is bérelhető 100.000 Ft körül, addig Budapesten ezért az összegért ma egy egyszobás lakást mérnek. A meghirdetett kiadási árak pedig leginkább a 3 szobás budapesti albérletek esetében ingadoznak, a többi méretkategóriában sokkal enyhébb mértékű kilengések tapasztalhatóak.
Ami változott: az egyetemi városok jellemzően 2-3 hónapos csúszással szokták követni a fővárosi trendeket, de idén Budapesten az első félév átlagos értéke felett maradtak az árak, a megyei jogú városok esetében viszont nyár végére visszatért a rend.
Lantai József
