Állami Támogatások: A Legfrissebb Eredmények Szerint A Tagállamok Több Környezetvédelmi Támogatást Nyújtanak

Az Európai Bizottság legújabb, állami támogatásokat összegző mutatórendszere (State Aid Scoreboard) szerint a tagállamok a korábbinál nagyobb mértékben használták ki az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályai által biztosított lehetőségeket környezetvédelmi projektek támogatására.

Az elmúlt hét évben jelentősen nőttek az EU-ban a környezetvédelemre fordított állami támogatások részben annak köszönhetően, hogy nőtt a környezeti adó összegének csökkentése, vagy az ilyen adó alóli mentesség formájában nyújtott támogatások száma. Ez a növekedés összhangban áll a Bizottság azon szándékával, hogy a tagállamokat célzottabb támogatásnyújtásra ösztönözze. A januárban elfogadott új iránymutatások több lehetőséget biztosítanak a környezetvédelemmel kapcsolatos állami támogatások odaítélésére (lásd IP/08/80 és MEMO/08/31), így a Bizottság arra számít, hogy növekszik majd a tagállamok által bejelentett környezetvédelmi intézkedések száma.

Neelie Kroes, a versenypolitikáért felelős biztos szerint „bíztató, hogy a tagállamok a környezetvédelmi intézkedésekre összpontosítják a támogatásokat. Ezt a tendenciát kell erősítenie a környezetvédelem állami támogatására vonatkozó új iránymutatásoknak."

A környezetvédelem támogatása

Ez a mutatórendszer a tagállamok környezetvédelmi célra felhasznált állami támogatásaira helyezi a hangsúlyt. A környezetvédelem állami támogatására vonatkozó korábbi iránymutatások érvényességi ideje alatt (2001-2007) a Bizottság mintegy 350 határozatot hozott. Az esetek döntő többségében (98%) a Bizottság a versenyszabályokkal összeegyeztethetőnek találta a támogatásokat. Ezek közül számos esetben már az előzetes vizsgálat során tisztázódnak a versennyel kapcsolatos fenntartások, így a Bizottság mélyreható vizsgálat nélkül jóváhagyhatja a projektet.

Bár a környezetvédelmi támogatásra vonatkozó új intézkedések száma a legtöbb tagállamban 2001 óta változatlan maradt, a környezetvédelmi célokra fordított kiadások teljes összege megduplázódott 2001 és 2006 között: 7 milliárd euróról 14 milliárd euróra nőtt. A környezetvédelemre fordított állami támogatások relatív értelemben, a GDP-hez viszonyított arányukat tekintve 50%-kal nőttek.

Ez az átlagérték elfedi a tagállamok közötti jelentős különbségeket. 2004 és 2006 között a legtöbb állami támogatást Svédország (a GDP 0,77%-a), Dánia (0,35%) és Németország (0,32%) nyújtotta. Őket követi Ausztria, Hollandia és Finnország, melyek mind az uniós átlagnál több állami támogatást nyújtottak a környezetvédelem területén. Az Egyesült Királyság csak fele annyit költött környezetvédelemre fordított állami támogatásokra, mint a 27 tagú EU átlaga, míg az összes többi tagállam GDP-hez viszonyított állami támogatásai az EU-27 átlagának negyedét sem érik el (lásd a táblázatot).

A környezetvédelmi célokra nyújtott állami támogatások bármilyen vizsgálata során figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az állami támogatások nagy része (a becslések szerint 53%-a) a környezeti adók alóli mentességekből tevődik össze. Ezeket az adómentességeket általában a nagy energiafelhasználással járó iparágak – köztük néha a nagy szennyezők számára is – nyújtják, és azokat azért kellett jóváhagyni, hogy bevezethetők legyenek bizonyos intézkedések, amelyek az uniós irányelvek által meghatározott minimumértékek betartására irányulnak. Ezek az állami támogatások közvetett módon segítik a környezetvédelmet.

Jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetése

A mutatórendszer adataiból az is kiderül, hogy észrevehető javulás történt a jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetése terén. 2007 végén 49 visszafizettetési határozat volt függőben, míg 2004 végén ez a szám 93, 2006 végén pedig 60 volt. A 2000 és 2007 között elfogadott határozatok alapján visszafizettetendő támogatások teljes összege meghaladta a 9 milliárd eurót, amiből mintegy 7 milliárd eurót ténylegesen vissza is fizettettek 2007 végéig a további 2,4 milliárd eurót kitevő kamatokkal együtt.
Összehasonlításképpen a Bizottság mintegy 7 milliárd euro összegben szabott ki kartellbírságot 2003 és 2007 között. (Lásd http://ec.europa.eu/comm/competition/cartels/statistics/statistics.pdf.

A bürokrácia csökkentése

A Bizottság javította belső eljárásait az állami támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatok felgyorsítása érdekében. A bejelentett esetek előzetes vizsgálatának átlagos időtartama (6,4 hónapról) 5,2 hónapra csökkent. A Bizottság manapság az állami támogatási esetek előzetes vizsgálatát a teljes bejelentés kézhezvételétől számított átlagosan 1,8 hónapon belül zárja le. Ugyanakkor az esetek mintegy 80%-ban hiányos az eredeti bejelentés, és a Bizottságnak további információnyújtást kell kérnie. Ez a vizsgálat átlagos időtartamát több mint három hónappal növeli. A vizsgálatok időtartamának további csökkentése érdekében ezért a tagállamoknak kellene kötelezettséget vállalniuk arra, hogy javítják a Bizottságnak szolgáltatott információk minőségét és teljességét.

2007-ben a tagállamok több mint 1100 támogatási intézkedést tudtak végrehajtani a Bizottságnak történő előzetes bejelentés nélkül. Ezek az intézkedések azon rendeletek valamelyikének hatálya alá tartoztak, amelyek egyes támogatásfajtákat mentesítenek a bejelentési kötelezettség alól, amennyiben azok megfelelnek bizonyos feltételeknek. Ez a szám 2006-ban 410 volt, amely alátámasztja a Bizottság azon elkötelezettségét, hogy csoportmentességek által könnyítse meg a problémamentes támogatások odaítélését, és az ellenőrzést a leginkább versenytorzító támogatástípusokra összpontosítsa.

2008 júliusára a Bizottság azt tervezi, hogy elfogad egy általános csoportmentességi rendeletet, amely egy szövegbe foglalja a kkv-knak nyújtott támogatásra, a kkv-k kutatási és fejlesztési (K+F) támogatására, a foglalkoztatás támogatására, a képzés támogatására és a regionális támogatásokra vonatkozó öt csoportmentességi rendeletet. Az új rendelet lehetővé teszi majd további három támogatástípus bejelentés alóli mentesítését is: a környezetvédelmi támogatás, a kockázati tőke formájában nyújtott állami támogatás és a nagyvállalatoknak nyújtott K+F támogatás.

A mutatórendszer a két új tagállam, Bulgária és Románia esetében 2006-ra vonatkozó adatokat is tartalmaz. A 2008 őszi mutatórendszer 2007-es kiadási adatokat tartalmaz majd az összes tagállam vonatkozásában.

Lásd még MEMO/08/321.

A mutatórendszer az Europa honlapon érhető el:

http://ec.europa.eu/comm/competition/state_aid/studies_reports/studies_reports.html

A környezetvédelmi célra nyújtott állami támogatások arányának alakulása 2001-2006 között

[ ]
Megjegyzés: A tagállamok csökkentő sorrendben szerepelnek aszerint, hogy GDP-jük mekkora hányadát fordították környezetvédelmi támogatásra. Az első oszlop Románia és Bulgária esetében a 2002-2003-as időszakra vonatkozó adatokat tartalmaz. Németországban és Svédországban az összes környezetvédelmi támogatás jelentős részét az adómentességek teszik ki. Az ipar számára jóváhagyott CO₂-adócsökkentés és az elektromos áram energiaadó alóli mentesítése (C 42/2003 HL L 165., 2005.6.25., N 156/2004, HL C 137., 2005.6.4., N 588/2005, HL C 72., 2006.3.24.) a támogatások jelentős növekedéséhez vezetett Svédországban 2003-tól kezdve. Németországban folyamatosan emelkedtek a támogatásra fordított kiadások annak az intézkedésnek a 2002-es elfogadását követően, amely meghosszabbította az elektromos áramra és az ásványi olajakra vonatkozó számos német energiaadó-mentesség időtartamát (N 449/2001, HL C 137., 2002.6.8.)