Hétfőtől vasárnapig Állatszeretet Fesztivál lesz az Állatkertben, rengeteg programmal, látnivalóval, számos partnerszervezet részvételével. Látványos állatbemutatók, színpadi programok, kézműves játszóház és vetélkedő is lesz, és lehetőségég nyílik az Állatkert állatmentő tevékenységének megismerésére is.

 

Hétfőtől vasárnapig Állatszeretet Fesztivál lesz az Állatkertben, rengeteg programmal, látnivalóval, számos partnerszervezet részvételével. Látványos állatbemutatók, színpadi programok, kézműves játszóház és vetélkedő is lesz, és lehetőségég nyílik az Állatkert állatmentő tevékenységének megismerésére is.

 

2012. október 1-től 7-ig, azaz hétfőtől vasárnapig tart az Állatszeretet Fesztivál a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az eseménysorozat apropója, hogy az állatbarátok világszerte október 4-én, az állatok védőszentjeként számon tartott Assisi Szent Ferenc napján tartják az állatok világnapját. A világnapról az Állatkert évtizedek óta rendre megemlékezik, de az elmúlt években az eredetileg egynapos eseményt hétfőtől vasárnapig tartó programsorozattá bővítették ki. Az Állatszeretet Fesztivál elnevezés egyben egy másik hagyományt is felelevenít, ugyanis a két világháború közötti időszakban az Állatkertben minden évben megtartották az „állat- és növényszeretet napját". Az elsőt éppen kilencven éve, 1922-ben rendezték meg, az utolsót pedig a második világháború előestéjén.

 

A hét napon át tartó fesztivál során az Állatkert programok sokaságával várja az érdeklődőket.

– Hétfőtől péntekig például „Mentőexpedíció" címmel több állomásos vetélkedőt tartanak a tanulmányi csoportoknak, hogy a gyerekek jobban megismerhessék az Állatkertben látható veszélyeztetett élőlényeket.

– A Nagy-tó partján, a Pálmaház szomszédságában az Állatkert által életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány állomáshelyén az intézményben végzett állatmentő tevékenység titkaiba pillanthatnak bele a látogatók.

– A Varázshegy belsejében működik majd az EAZA kampánystand, ahol az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének a délkelet-ázsiai élővilág védelmét szolgáló kampányával ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

-A perzsa leopárdok mellett kreatív kézműves játszóház teszi teljessé a programot.

-Természetesen az állatbemutatók, látványetetések és egyéb, a nyári szezonból ismert állatkerti programok is teljes kapacitással üzemelnek.

– A két hétvégi napon színpadi fellépők is lesznek a Varázshegy belsejében.

– Lesz bábelőadás, sőt, szombaton Kovácsovics Fruzsina játékos családi koncertjén is részt vehetnek a látogatók.

 

A rendezvényen több partnerszervezet is részt vesz: a Greenpeace Magyarország a tengeri élővilág pusztulásáról szóló fotókból állít ki egy tárlatra valót a Nagy-tó japánkerti oldalánál, Madagaszkár ház és az állatsimogató térségében pedig a magyarországi állatvédő szervezetek mutatkoznak be. A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének standja a Pálmaház mellett lesz, s ugyanitt lehet majd megismerkedni a Duna-Ipoly Nemzeti Park jóvoltából Budapest és tágabb környezete természeti értékeivel is.

 

Az Állatszeretet Fesztivál utolsó napján, október 7-én vasárnap kerül sor az állatkerti nevelőszülők napjára. Az Állatkert valamelyik lakóját jelképesen örökbefogadó állatbarátok számára szervezett hagyományos program idén jubilál, hiszen ilyen örökbefogadásra éppen húsz esztendeje van lehetőség a városligeti intézményben.

 

Az Állatkert ősszel is rengeteg látnivalót és újdonságot kínál a nagyközönségnek. Köztük számos kisállatot is, hiszen a nyár legvégén, illetve az ősz első két hetében világra jött kölykök és fiókák mostanra már valamennyien jól láthatóak.

 

Újabb kisállatok az Állatkertben – öt fióka a flamingóknál, borjú az indiai antilopoknál. Vanessa, a nőstény szurikáta pedig úgy döntögeti a szaporodásbiológiai rekordokat, mintha egymaga akarná biztosítani az egész faj fennmaradását.

 

A rózsás flamingóknál (Phoenicopterus roseus) a tavaszi költési időszak tizenhárom fiókája után a nyár végi, kora őszi pótszezonban további öt fióka kelt ki sikeresen. Közülük a legidősebb egy hónapos, a legfiatalabb pedig bő két héttel ezelőtt bújt ki a tojásból. Az öt fióka között tehát van néhány napnyi korkülönbség, ami jól látható az apróságok eltérő méretéből. A flamingófiókák ebben a korban még nemigen emlékeztetnek a felnőttekre: rövid, tömzsi lábaik vannak, testüket pedig szürkés pihetollak borítják. A májusi fő költési időszakban kikelt fiókák viszont mostanra már pontosan olyan testarányokkal rendelkeznek, mint a kifejlett madarak, egyedül a felnőttkori rózsás szín nem jelen még meg rajtuk.

 

Az Állatkert legnépszerűbb kisemlősei közé tartozó szurikátáknál (Suricata suricatta) lényegében rekordnak számító gyermekáldásról lehet beszámolni. A Vanessa nevű, nem egészen négyéves nőstény ugyanis nem ismer tréfát, ha a szurikáta csapat gyarapodásáról van szó. A legutóbbi ellésekor összesen öt utódot hozott a világra, márpedig a szurikátáknál ez az elképzelhető legmagasabb utódszám ellésenként. Ráadásul Vanessa eddigi élete folyamán nyolc ellés során összesen harminc kölyköt hozott a világra. Arról már nem is beszélve, hogy a 2010-es és az idei, 2012-es évben is három alkalommal ellett egy naptári éven belül. Tizenegy hetes vemhességi idővel, illetve néhány hetes, az elléstől a következő vemhesség kezdetéig tartó úgynevezett involúciós időszakkal számolva matematikailag is éppen csak hogy lehetséges. Vanessa különben egy berni magántenyésztőtől érkezett Budapestre, a szülei még Namíbiából származnak. Ez azt jelenti, hogy a fiatal nőstény kiváló, friss vérvonalat képvisel az európai állatkerti szurikáta állományban.

 

Gyermekáldás volt az indiai antilopoknál (Antelope cervicapra) is. A 2009 nyarán érkezett párnak ez már a negyedik borja. A kicsi szeptember 3-án született, gondozói Berkenyének nevezték el. A kecskeantilop néven is ismert indiai antilopok szokása szerint az első napokban a kicsi főleg a kifutó növényzete között rejtőzött. Az elmúlt napokban viszont már megnőtt az önbizalma, így egyre többet lehet látni a kifutóban sétálni, sőt, a szaladgálással is megpróbálkozott már.

 

Trónörökösök a koronásdarvaknál. Koronájuk még nincs, de már megtanulták, mit érdemes felcsipegetni. Mami és Papi, a két koronásdaru képtelen abbahagyni a szaporodást. Ez persze igen nagy öröm és szerencse, hiszen így a nagyközönség rendszeresen láthat fiókákat ezeknél a látványos afrikai madaraknál. Idén két trónörökös kelt ki a tojásból.

A legújabb jövevényeket a keselyűröpdében láthatja a közönség, ahol a fakókeselyűn kívül természetesen több más madárfaj is bemutatásra kerül. Ezúttal a szürkenyakú koronásdarvaknál jött világra két fióka. A trónörökösök még július végén keltek ki a tojásból, és meglehetősen sokat fejlődtek az elmúlt két hétben. A fiókák nemcsak méretüket, hanem színüket tekintve is jelentősen különböznek a felnőtt állatoktól. Tollazatuk pihés, vörösesbarna, illetve zsömleszínű, és a felnőttekre jellemző karcsú lábak helyett tömzsi lábakon szaladgálnak. A fejükön pedig még semmi nyoma az aranyszínű tollkoronának, amelyről egyébként a faj a nevét kapta.

 

A szülőpár, akiket – elég prózai módon – Maminak és Papinak hívnak, igazán sikeresnek mondható, legalábbis ami a szaporodást illeti. 1999 óta, amikor Tanzániából Budapestre érkeztek, összesen nyolc fészekaljra való fiókát költöttek ki. Mivel egy-egy fészekalj kettő, esetenként három fiókából szokott állni, könnyen ki lehet számolni, hogy majdnem két tucat fióka származik ettől a két állattól. A már felcseperedett korábbi trónörökösök más európai állatkertekbe, például a németországi Erfurtba, a hollandiai Emmenbe, illetve a franciaországi Les Mathes állatkertjébe kerültek.

A sikeres szaporulatnak talán az is a titka, hogy Mami és Papi igen gondos szülők. Egyetlen pillanatra sem hagyják magukra fiókáikat, folyamatosan vezetgetik őket. Ezzel együtt táplálkozni is megtanítják a kicsiket: megmutatják, mit és hogyan érdemes felcsipegetni, hogy a fiatalok minél hamarabb eltanulhassák, hogyan lakhatnak jól. A felnőttek gondoskodása kiterjed a trónörökösök védelmére is. Mami és Papi még a gondozókkal szemben is védik őket: magasra szökkenve, rúgásokkal igyekeznek távol tartani mindenkit, aki a fiókák felé közelít.

 

A szürkenyakú koronásdaru (Balearica regulorum gibbericeps) Kelet- és Dél-Afrika nyílt, szavannás területeinek lakója. Különösen folyók, vagy nagyobb állóvizek közelében érzi otthon magát. Nappal aktív. Alapvetően párban, vagy kisebb családi közösségekben él, de időnként előfordul, hogy egy táplálékban gazdagabb területen 80-100 madár is csoportosul. Tápláléka különféle növényekből, magvakból, valamint rovarokból, férgekből, apróbb halakból, békákból, kígyókból áll. Testfelépítését tekintve igen ősinek számít, és mivel az elmúlt 40 millió évben alig változott, „élő kövületként" tartják számon. A tojók általában 1-3 tojást raknak, amelyekből egy hónap elteltével kelnek ki a fiókák. A felnőtt madarak akár 25 évig is élhetnek.

 

Állatszeretet Fesztivál

2012. október 1-től 7-ig

Fővárosi Állat- és Növénykert

1146 Budapest, Állatkert krt. 6-12

 

www.zoobudapest.com

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük