ANTALL JÓZSEF MINISZTERELNÖKKÉ VÁLASZTÁSÁNAK 20. ÉVFORDULÓJA
4 perc olvasás 
ANTALL JÓZSEF MINISZTERELNÖKKÉ VÁLASZTÁSÁNAK 20. ÉVFORDULÓJA
A Magyar Posta Antall József miniszterelnökké választásának 20. évfordulója alkalmából az 1993-ban megjelent, „A Magyar Köztársaság szabadon választott miniszterelnöke emlékére" elnevezésű bélyegblokk 20.000 példányát felülnyomással látja el.
ANTALL JÓZSEF MINISZTERELNÖKKÉ VÁLASZTÁSÁNAK 20. ÉVFORDULÓJA
A Magyar Posta Antall József miniszterelnökké választásának 20. évfordulója alkalmából az 1993-ban megjelent, „A Magyar Köztársaság szabadon választott miniszterelnöke emlékére" elnevezésű bélyegblokk 20.000 példányát felülnyomással látja el.
Antall József (Pestújhely, 1932. ápr. 8. – Budapest, 1993. dec. 12.) Magyarország rendszerváltás utáni első miniszterelnöke, tanár, könyvtáros, muzeológus, politikus.
Ősi kisnemesi családban született. Gyermek- és ifjúkorának meghatározó elemei a demokrácia iránti elkötelezettség, a nemzeti érzelem, a keresztény erkölcs és társadalomszemlélet voltak. A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1950-ben. Már 16 évesen eldöntötte, hogy politikai pályára lép. Az érettségi után az ELTE bölcsészettudományi karának hallgatója lett, diplomamunkáját Eötvös József politikájából írta. A könyvtárosi és muzeológusi diploma megszerzése után a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. 1955-ben az Eötvös József Gimnáziumban kezdett tanítani, ahol 1956 októberében a forradalmi bizottság élére került. Részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjú Szövetség megalapításában. A forradalmat követően többször őrizetbe vették. Politikai magatartása miatt 1959-ben végleg eltiltották a pedagógusi pályától. 1963-ban a Magyar Életrajzi Lexikonba megírta nyolcvan orvos életrajzát, s ekkor ismerte fel, hogy a gyógyítás története fontos, és részben feldolgozatlan tudományos téma. Az 1964-ben megnyílt Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltárban előbb tudományos kutatóként, majd igazgatóhelyettesként, 1974-től pedig igazgatóként dolgozott. Több száz publikációja jelent meg, s számos művet lektorált, szerkesztett. 1986-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke lett.
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) munkájába Csoóri Sándor hívására kapcsolódott be. Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. márc. 22-én jött létre, s az akkor már pártszerűen működő MDF őt is delegálta a megbeszélésekre. Dolgozott az alkotmánymódosítást előkészítő I/1-es bizottságban, számos indítványa, kompromisszumkészsége, szakmai felkészültsége tette egyre ismertebbé. 1989. okt. 21-én elsöprő többséggel választották meg az MDF elnökévé, s lett ezt követően a párt miniszterelnök-jelöltje. Az 1990-es választások nyerteseként az MDF máj. 23-án kormányt alakított. Antall József – akinek ekkor már meg kellett küzdenie gyógyíthatatlan betegségével is – koalíciót kötött a kisgazda- és a kereszténydemokrata frakciókkal, s kormányával megteremtette az átalakulás politikai, gazdasági és külpolitikai feltételeit. Betegsége – még a kormányzati ciklus lejárta előtt – legyűrte szervezetét, s 1993. dec. 12-én elhunyt. Utóda a miniszterelnöki székben Boross Péter lett. (Forrás: hu.wikipedia.org)
A Magyar Posta a Harmadik Magyar Köztársaság első miniszterelnöke tiszteletére 1993. dec. 30-án, rekordidő alatt bocsátott ki forgalmi bélyeget és alkalmi bélyegblokkot. Antall József miniszterelnökké választásának 20. évfordulója alkalmából „A Magyar Köztársaság szabadon választott miniszterelnöke emlékére" elnevezésű bélyegblokk 20.000 példánya felülnyomásra kerül. A bélyegblokk új névértéke – és egyben eladási ára – 200 Ft. Az új névérték és a bélyegblokk keretrajzának bal oldalán az „Antall József miniszterelnökké választásának 20. évfordulója 2010. május 23." felirat bordó színű. A felülnyomás az Állami Nyomda Nyrt-ben valósult meg. A 2010. jún. 18-án kibocsátott, felülnyomott bélyegblokkhoz kapcsolódó alkalmi bélyegző grafikájának főmotívuma Antall József arcképe.
