Arab-Magyar Gazdasági Fórum – 2012. november 12-13.

Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár, valamint Adnan Kassar, az Egyesült Arab Kamara elnökének megnyitójával elkezdődött az 1. Arab-Magyar Gazdasági Fórum. A kétnapos rendezvény célja – melyet a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az Egyesült Arab Kamara (GUCCIAAC) rendez – a magyar befektetési és üzleti környezet, a kiemelt ágazatok, illetve befektetésre alkalmas konkrét magyar projektek bemutatása, a befektetések ösztönzése és a kereskedelemfejlesztés elősegítése – mondta Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöke. A kétnapos Arab-Magyar Gazdasági Fórumra 16 országból csaknem 200 befektetni vágyó arab üzletember, diplomata, politikus, kamarai vezető érkezett Budapestre.

Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár, valamint Adnan Kassar, az Egyesült Arab Kamara elnökének megnyitójával elkezdődött az 1. Arab-Magyar Gazdasági Fórum. A kétnapos rendezvény célja – melyet a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az Egyesült Arab Kamara (GUCCIAAC) rendez – a magyar befektetési és üzleti környezet, a kiemelt ágazatok, illetve befektetésre alkalmas konkrét magyar projektek bemutatása, a befektetések ösztönzése és a kereskedelemfejlesztés elősegítése – mondta Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöke. A kétnapos Arab-Magyar Gazdasági Fórumra 16 országból csaknem 200 befektetni vágyó arab üzletember, diplomata, politikus, kamarai vezető érkezett Budapestre.

A magyar gazdaság számára kiemelten fontos olyan új piacok, régiók fellelése, amelyekkel a szorosabb együttműködés támogatni tudja hazánk tartósan magas exportnövekedését és külkereskedelmi többletének fennmaradását. Az új külgazdasági stratégia integráns része a „keleti nyitás", melynek értelmében erősíteni kívánjuk üzleti kapcsolatainkat Kínával, Indiával, Oroszországgal, a volt FÁK tagállamokkal és az arab világgal.

Ennek kiemelkedő állomása a most első alkalommal megrendezendő Arab-Magyar Gazdasági Fórum, amely jelentős létszámban, számos ágazatban és kiemelkedő minőségben biztosítja a lehetőséget az arab üzleti világ és a hazai vállalkozások közötti kapcsolatfelvételre. Korábban ilyen szintű és nagyságrendű gazdasági csúcstalálkozóra még nem került sor.  

A szakmai program tematikusan, ágazatok szerint épül fel. A hagyományos konferenciáktól eltérően a Fórum panelbeszélgetésekre alapul, komoly hangsúlyt fektet a párbeszédre, az interaktivitásra. A kétnapos rendezvény hat kiemelt téma köré szerveződik: a résztvevők a bank és pénzügyek, a zöld energiák és megújuló energiaforrások, a turizmus, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, az élettudományok és az informatikai ágazat területén lehetséges együttműködésekről tárgyalnak. A panelbeszélgetéseken túl a Fórum során lehetőség nyílik arra, hogy a potenciális befektetők közvetlenül is kapcsolatba léphessenek a bemutatott projektek vezetőivel.

A Fórumra olyan kiemelkedő előadók és neves közszereplők érkeznek hazánkba és adnak első kézből információt az arab-magyar gazdasági együttműködési lehetőségekről, mint Adnan Kassar, az Egyesült Arab Kamara elnöke és Vrej Sabounjian, libanoni ipari miniszter, továbbá többek között a szaúdi, a jordán, a bahreini és a jemeni kamarai vezetők.

Résztvevő országok: Algéria, Bahrein, Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom, Irak, Libanon, Líbia, Jemen, Jordánia, Katar, Kuvait, Palesztin Nemzeti Hatóság, Szaúd-Arábia, Szíria, Szudán, Tunézia.

A meghívott arab vendégeken kívül az Arab-Magyar Gazdasági Fórumon a magyarországi arab követségek, diplomáciai testületek vezetői, a hazánkban már befektetett arab cégek vezetői, továbbá az arab térségben már kapcsolatokkal, vagy kapcsolatépítési szándékkal rendelkező magyar cégek képviselői is részt vesznek.

Az esemény kísérőrendezvényein a résztvevőket fogadja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter is. 

Az arab térséggel folytatott gazdasági tevékenységünk igen összetett, több szegmensű – köszönhetően a történelmi tényezőknek, a földrajzi elhelyezkedésnek. Ebből adódóan több részre érdemes bontani ezekkel az országokkal való kapcsolatainkat is: Észak-Afrika (Egyiptom, Szudán), Arab-félsziget (Arab Emírségek, Bahrein, Irak, Jordánia, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia, Jemen), Maghreb országok (Marokkó, Tunézia, Algéria).

Ezekkel az országokkal hazánk hagyományosan jó kereskedelmi kapcsolatban áll, mint precíz, magas színvonalú mérnöki képességekkel rendelkező ország. Célravezető módszer a 70-es és 80-as években tömegesen hazánkban tanult, azóta döntéshozói pozícióba került üzletemberek kettős kapcsolatrendszerének kiaknázása.

Magyar-arab kereskedelmi kapcsolatok, ágazatok:

export:                – élelmiszer

– műszaki berendezések

– járművek és alkatrészek

– mobiltelefonok, fénycsövek (Kuvaitba)

import:               – déli gyümölcs, zöldség (észak-afrikai arab országokból)

– feldolgozott termékek

– gépek, szállítóeszközök

A legnagyob arab befektetések Magyarországon:

Mellow Mood – ingatlan (Four Seasons szállodalánc) – Jordánia

Kőröstej Kft. – élelmiszeripar (Kőrösi Tejfeldolgozó Üzem 64% tulajdon) – Libanon

MOL – részvény 7% – Omán

Ezen túlmenően a kereskedelmi aktivitás többségében a kiskereskedésre (élelmiszer, textil, vendéglátó ipar) koncentrálódik.

Teljes külkereskedelmi forgalom az arab világgal

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Termékek külkereskedelmi forgalma feladó/rendeltetési országonként

(Mindösszesen Termék (SITC 1-2.poz. szerint)

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal