Arab-Magyar Gazdasági Fórum – 2012. november 12-13.
Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár, valamint Adnan Kassar, az Egyesült Arab Kamara elnökének megnyitójával elkezdődött az 1. Arab-Magyar Gazdasági Fórum. A kétnapos rendezvény célja – melyet a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az Egyesült Arab Kamara (GUCCIAAC) rendez – a magyar befektetési és üzleti környezet, a kiemelt ágazatok, illetve befektetésre alkalmas konkrét magyar projektek bemutatása, a befektetések ösztönzése és a kereskedelemfejlesztés elősegítése – mondta Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöke. A kétnapos Arab-Magyar Gazdasági Fórumra 16 országból csaknem 200 befektetni vágyó arab üzletember, diplomata, politikus, kamarai vezető érkezett Budapestre.
Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár, valamint Adnan Kassar, az Egyesült Arab Kamara elnökének megnyitójával elkezdődött az 1. Arab-Magyar Gazdasági Fórum. A kétnapos rendezvény célja – melyet a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az Egyesült Arab Kamara (GUCCIAAC) rendez – a magyar befektetési és üzleti környezet, a kiemelt ágazatok, illetve befektetésre alkalmas konkrét magyar projektek bemutatása, a befektetések ösztönzése és a kereskedelemfejlesztés elősegítése – mondta Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöke. A kétnapos Arab-Magyar Gazdasági Fórumra 16 országból csaknem 200 befektetni vágyó arab üzletember, diplomata, politikus, kamarai vezető érkezett Budapestre.
A magyar gazdaság számára kiemelten fontos olyan új piacok, régiók fellelése, amelyekkel a szorosabb együttműködés támogatni tudja hazánk tartósan magas exportnövekedését és külkereskedelmi többletének fennmaradását. Az új külgazdasági stratégia integráns része a „keleti nyitás", melynek értelmében erősíteni kívánjuk üzleti kapcsolatainkat Kínával, Indiával, Oroszországgal, a volt FÁK tagállamokkal és az arab világgal.
Ennek kiemelkedő állomása a most első alkalommal megrendezendő Arab-Magyar Gazdasági Fórum, amely jelentős létszámban, számos ágazatban és kiemelkedő minőségben biztosítja a lehetőséget az arab üzleti világ és a hazai vállalkozások közötti kapcsolatfelvételre. Korábban ilyen szintű és nagyságrendű gazdasági csúcstalálkozóra még nem került sor.
A szakmai program tematikusan, ágazatok szerint épül fel. A hagyományos konferenciáktól eltérően a Fórum panelbeszélgetésekre alapul, komoly hangsúlyt fektet a párbeszédre, az interaktivitásra. A kétnapos rendezvény hat kiemelt téma köré szerveződik: a résztvevők a bank és pénzügyek, a zöld energiák és megújuló energiaforrások, a turizmus, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, az élettudományok és az informatikai ágazat területén lehetséges együttműködésekről tárgyalnak. A panelbeszélgetéseken túl a Fórum során lehetőség nyílik arra, hogy a potenciális befektetők közvetlenül is kapcsolatba léphessenek a bemutatott projektek vezetőivel.
A Fórumra olyan kiemelkedő előadók és neves közszereplők érkeznek hazánkba és adnak első kézből információt az arab-magyar gazdasági együttműködési lehetőségekről, mint Adnan Kassar, az Egyesült Arab Kamara elnöke és Vrej Sabounjian, libanoni ipari miniszter, továbbá többek között a szaúdi, a jordán, a bahreini és a jemeni kamarai vezetők.
Résztvevő országok: Algéria, Bahrein, Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom, Irak, Libanon, Líbia, Jemen, Jordánia, Katar, Kuvait, Palesztin Nemzeti Hatóság, Szaúd-Arábia, Szíria, Szudán, Tunézia.
A meghívott arab vendégeken kívül az Arab-Magyar Gazdasági Fórumon a magyarországi arab követségek, diplomáciai testületek vezetői, a hazánkban már befektetett arab cégek vezetői, továbbá az arab térségben már kapcsolatokkal, vagy kapcsolatépítési szándékkal rendelkező magyar cégek képviselői is részt vesznek.
Az esemény kísérőrendezvényein a résztvevőket fogadja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter is.
Az arab térséggel folytatott gazdasági tevékenységünk igen összetett, több szegmensű – köszönhetően a történelmi tényezőknek, a földrajzi elhelyezkedésnek. Ebből adódóan több részre érdemes bontani ezekkel az országokkal való kapcsolatainkat is: Észak-Afrika (Egyiptom, Szudán), Arab-félsziget (Arab Emírségek, Bahrein, Irak, Jordánia, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia, Jemen), Maghreb országok (Marokkó, Tunézia, Algéria).
Ezekkel az országokkal hazánk hagyományosan jó kereskedelmi kapcsolatban áll, mint precíz, magas színvonalú mérnöki képességekkel rendelkező ország. Célravezető módszer a 70-es és 80-as években tömegesen hazánkban tanult, azóta döntéshozói pozícióba került üzletemberek kettős kapcsolatrendszerének kiaknázása.
Magyar-arab kereskedelmi kapcsolatok, ágazatok:
export: – élelmiszer
– műszaki berendezések
– járművek és alkatrészek
– mobiltelefonok, fénycsövek (Kuvaitba)
import: – déli gyümölcs, zöldség (észak-afrikai arab országokból)
– feldolgozott termékek
– gépek, szállítóeszközök
A legnagyob arab befektetések Magyarországon:
Mellow Mood – ingatlan (Four Seasons szállodalánc) – Jordánia
Kőröstej Kft. – élelmiszeripar (Kőrösi Tejfeldolgozó Üzem 64% tulajdon) – Libanon
MOL – részvény 7% – Omán
Ezen túlmenően a kereskedelmi aktivitás többségében a kiskereskedésre (élelmiszer, textil, vendéglátó ipar) koncentrálódik.
Teljes külkereskedelmi forgalom az arab világgal
|
Ország, országcsoport |
Ügylettípus |
Határparitásos érték USA dollárban (USD) |
||
|
Időszak |
||||
|
2009. év |
2010. év |
2011. év |
||
|
Algéria, Tunézia, Marokkó összesen |
Import |
7 789 342 |
9 702 062 |
58 167 391 |
|
Export |
151 991 112 |
173 727 980 |
257 735 992 |
|
|
Líbia |
Import |
109 507 |
4 256 |
68 042 |
|
Export |
25 024 103 |
17 372 967 |
3 351 329 |
|
|
Arab-félsziget összesen |
Import |
49 296 493 |
37 808 387 |
43 694 752 |
|
Export |
1 076 578 597 |
1 136 822 728 |
2 370 493 930 |
|
|
Egyiptom, Szudán összesen |
Import |
8 535 724 |
8 485 865 |
14 877 226 |
|
Export |
146 207 454 |
131 446 130 |
165 445 171 |
|
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
Termékek külkereskedelmi forgalma feladó/rendeltetési országonként
(Mindösszesen Termék (SITC 1-2.poz. szerint)
|
|
|
|
|
|
|
|
Országcsoport |
|||
|
Afrikai országok |
||||
|
Mutatók |
||||
|
Határparitásos érték USA dollárban (USD) |
||||
|
Időszak |
||||
|
Ország |
Ügylettípus |
2009. év |
2010. év |
2011. év |
|
Algéria |
Import |
653 685 |
373 760 |
13 194 043 |
|
Export |
39 753 503 |
41 141 849 |
60 867 029 |
|
|
Marokkó |
Import |
3 575 944 |
4 138 856 |
7 584 941 |
|
Export |
63 248 425 |
72 085 208 |
122 585 378 |
|
|
Tunézia |
Import |
3 559 713 |
5 189 446 |
37 388 407 |
|
Export |
48 989 184 |
60 500 923 |
74 283 585 |
|
|
Összesen: |
Import |
7 789 342 |
9 702 062 |
58 167 391 |
|
Export |
151 991 112 |
173 727 980 |
257 735 992 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Országcsoport |
|||
|
Afrikai országok |
||||
|
Mutatók |
||||
|
Határparitásos érték USA dollárban (USD) |
||||
|
Időszak |
||||
|
Ország |
Ügylettípus |
2009. év |
2010. év |
2011. év |
|
Líbia |
Import |
109 507 |
4 256 |
68 042 |
|
Export |
25 024 103 |
17 372 967 |
3 351 329 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Országcsoport |
|||
|
Összesen |
||||
|
Mutatók |
||||
|
Határparitásos érték USA dollárban (USD) |
||||
|
Időszak |
||||
|
Ország |
Ügylettípus |
2009. év |
2010. év |
2011. év |
|
Arab Emírségek |
Import |
36 956 789 |
29 693 539 |
17 527 602 |
|
Export |
712 119 026 |
915 989 405 |
1 946 441 641 |
|
|
Bahrein |
Import |
738 291 |
1 193 233 |
2 635 797 |
|
Export |
13 041 759 |
16 225 702 |
15 120 006 |
|
|
Irak |
Import |
488 839 |
103 183 |
12 542 |
|
Export |
58 758 375 |
16 426 363 |
46 031 976 |
|
|
Jordánia |
Import |
6 651 688 |
1 687 826 |
3 198 920 |
|
Export |
27 174 864 |
22 060 502 |
39 310 223 |
|
|
Kuvait |
Import |
249 481 |
97 908 |
53 419 |
|
Export |
29 995 026 |
13 773 637 |
29 244 487 |
|
|
Omán |
Import |
776 491 |
4 116 529 |
5 763 461 |
|
Export |
13 142 631 |
9 233 393 |
18 038 137 |
|
|
Katar |
Import |
942 886 |
312 846 |
7 605 057 |
|
Export |
31 157 857 |
25 381 344 |
34 808 286 |
|
|
Szaúd-Arábia |
Import |
2 366 298 |
602 433 |
6 897 954 |
|
Export |
186 056 266 |
112 787 719 |
237 875 097 |
|
|
Jemen |
Import |
125 730 |
890 |
|
|
Export |
5 132 793 |
4 944 663 |
3 624 077 |
|
|
Összesen |
Import |
49 296 493 |
37 808 387 |
43 694 752 |
|
Export |
1 076 578 597 |
1 136 822 728 |
2 370 493 930 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ország |
Ügylettípus |
2009. év |
2010. év |
2011. év |
|
Egyiptom |
Import |
8 309 032 |
8 485 353 |
14 858 893 |
|
|
Export |
133 516 419 |
128 428 219 |
162 329 012 |
|
Szudán |
Import |
226 692 |
512 |
18 333 |
|
|
Export |
12 691 035 |
3 017 911 |
3 116 159 |
|
Összesen |
Import |
8 535 724 |
8 485 865 |
14 877 226 |
|
|
Export |
146 207 454 |
131 446 130 |
165 445 171 |
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal