Koszovo ethnográfiai térképe

Az uniós külügyminiszterek pénteken arra kérték az ENSZ BT tagjait, így Oroszországot is, hogy támogassák a Koszovónak ellenõrzött függetlenséget elõirányzó tervezetet. A hétvégén közben Pristinában több százan tüntettek Ahtisaari javaslatai ellen.

Koszovo ethnográfiai térképe

Jóllehet Spanyolország, Görögország és Szlovákia is kétségeit hangoztatta, a tagállamok külügyminiszterei kétnapos brémai ülésükön végeredményben támogatásukról biztosították azt a Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízott által kidolgozott tervet, amely egyfajta ellenõrzött függetlenséget irányozna elõ a fõként albánok lakta szerbiai tartomány részére. Igaz, az informális tanácskozás után a soros elnökség nevében Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter ennél jóval óvatosabban fogalmazott, amikor azt mondta, hogy a tagállamok üdvözölték Ahtisaarinak a státusrendezés érdekében kifejtett erõfeszítéseit. Abban ugyanakkor a külügyminiszterek mindegyike egyetértett, hogy az ENSZ BT-nek mihamarabb tetõ alá kell hoznia a Koszovó jövõjérõl szóló határozatát.

Olli Rehn bõvítési biztos a találkozót követõen abbéli reményének adott hangot, hogy az ENSZ BT tagjai ?a felelõs multilateralizmus szellemében" fogják meghozni határozatukat. Frank-Walter Steinmeier pedig úgy vélekedett, hogy a tartomány státusának a megoldása az egykori Jugoszlávia feloszlásának végpontja. Hozzátette: csak akkor tudnak a Balkánon tartós politikai stabilitást és gazdasági fejlõdést elérni, ha ezt az utolsó nyitott kérdést is megoldják a térségben. A német diplomácia vezetõje mindemellett kiemelte, hogy Európa biztonsági érdeke is a Koszovó jövõjérõl szóló ENSZ BT-határozat. Steinmeier leszögezte még, hogy a dokumentumnak tiszteletben kell tartania Szerbia és Koszovó legitim érdekeit is. Sokak szerint ez a kitétel gyõzte meg végül a három aggodalmaskodó tagállamot, melyek megfigyelõk szerint attól tartanak, hogy a koszovói rendezés precedenst teremthet saját kisebbségi csoportjaik számára is.

Európai kilátások

Történetének legnagyszabásúbb válságkezelési missziójában az EU mások mellett szakértõket, bírákat, ügyészeket és rendõri erõket telepít majd a tartományba (egyes becslések szerint 1300-1500 fõt), és arra számít, hogy a költségek a 2008-2010. közötti idõszakban 1,3-1,5 milliárd euró között mozognak majd. Az Egyesült Államok mindebbõl körülbelül 380 millió eurót áll, a többit a közösségnek és a donoroknak kell összeadniuk. Az a Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje és Olli Rehn bõvítési biztos által közösen jegyzett dokumentum, melyet pénteken tártak a külügyminiszterek elé, szintén kitér a pénzügyi támogatás jelentõségére. A jelentés szerint a rendezést követõen Koszovó számára nem csak a státus kialakításának költségei jelentkezhetnek a kiadási oldalon, de valamibõl majd fedezni kell a nemzetközi jelenlét, valamint a gazdasági fejlõdés szükségleteit is (ezek közé tartozhat az intézmények kiépítése vagy a tõkebefektetés is). Arról nem is beszélve – mutatnak rá megfigyelõk -, hogy a tartomány ?megörökli" a 840 millió eurósra becsült szerb külsõ adósság egy részét is.

A jelentés egyébként konkrét lépéseket sürget annak érdekében, hogy a státusrendezést követõen Koszovó további eredményeket érhessen el a stabilizációs és társulási folyamaton belül. A szöveg egyebek közt egy olyan tanácsi határozat elfogadását szorgalmazza, mely csokorba gyûjtené a tartomány európai integrációja szempontjából lényeges feladatokat, emellett fontosnak tartja azt is, hogy mindezt fokozott technikai és politikai párbeszéd kísérje, valamint Koszovó elégséges pénzügyi támogatásban részesüljön. A dokumentum szerint a nemzetközi közösségnek biztosítania kell, hogy elég forrás álljon rendelkezésre a státusrendezés végrehajtásához, valamint ahhoz, hogy támogassák ?a demokratikus, stabil és fenntartható Koszovó" fejlõdését. A jószomszédi kapcsolatok megerõsítése segít helyreállítani a bizalmat, elõmozdítja a kulturális és vallási különbségek tiszteletben tartását, és alapot teremt a jövõbeni nemzedékek megbékélésének – szögezi le a jelentés.

A jövõrõl szólva a dokumentum kiemeli, hogy a tartománynak ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie, mint a Nyugat-Balkán többi országának. Ugyanakkor Koszovónak is éreznie kell, hogy az EU elkötelezett a szerzõdéses viszony, a regionális együttmûködés, valamint amellett, hogy ugyanazokat a lehetõségeket kínálja a számára, melyek a térség többi része számára már elérhetõek.

Az EP támogatja az Ahtisaari-tervet

Az Európai Parlament a múlt héten 490-80-87 arányban elfogadott jelentése is úgy vélekedett, hogy az EU-nak meghatározó szerepet kell játszania a státusrendezésben, s támogatta az Ahtisaari-tervet. Az EP ?támogatja a Koszovó végleges jogállásának meghatározására irányuló, ENSZ által irányított folyamatot, és az olyan megvalósítható keret létrehozására irányuló erõfeszítéseket, amelyek stabilitást és védelmet garantálnak az összes koszovói közösség számára". A képviselõk 319 igen, 268 nem, 66 tartózkodó szavazattal fogadták el azt a módosítást, amely szerint a Parlament ?azon a véleményen van, hogy a nemzetközi közösség felügyelete alá vont szuverenitás jelenti a legjobb választást ezen célkitûzések biztosítására". Az EP azt szeretné, ha Koszovóban minden nemzetiség stabil jogi alapokon nyugvó, kiterjedt önkormányzatisággal rendelkezne, és az iskolákban az oktatás nem csak szerb és albán, hanem roma nyelven is folyna.

A jelentés felhívja a Koszovóban élõ szerb nemzetiség és a szerb kormány figyelmét, hogy a térségben élõ szerb nemzetiségû népesség érdeke is Koszovó státusának megnyugtató rendezése. A szöveg szerint a nemzetközi civil és katonai jelenlétre a végleges rendezés lezajlásáig szükség lesz. Az EP leszögezte azt is, hogy ?készen áll az EU jövõbeni koszovói részvételének finanszírozásához szükséges kiegészítõ források rendelkezésre bocsátására a jogállás végleges rendezésének végrehajtása és Koszovó európai kilátásainak támogatása céljából, amennyiben" többek között ?az ENSZ Biztonsági Tanácsa által támogatott jogállási rendezés megfelelõen figyelembe veszi az Unió közös álláspontját". A múlt héten jóváhagyott dokumentum jelentõségét emeli, hogy az Európai Parlament eleddig az uniós intézmények közül elsõként és a legmarkánsabban fejezte ki, hogy függetlenséget kell biztosítani a tartománynak.

Tüntetések Pristinában

Szombaton közel ezren vonultak Pristinában az utcára, hogy így tiltakozzanak az Ahtisaari-terv ellen. Az Önrendelkezés nevû koszovói albán szervezet aktivistái ENSZ-ellenes jelszavakat skandáltak, és népszavazást sürgettek a tartomány jövõbeni státusáról. A demonstrálók leginkább azt kifogásolták, hogy az ENSZ-tervezet a szuverenitás korlátozásával nem ad teljes függetlenséget Koszovónak. Emellett azt is sérelmezték, hogy a javaslat túl sok engedményt adna a koszovói szerb kisebbségnek, és etnikai vonalak mentén osztaná meg a tartományt.