Legyünk kritikusabbak: ez a Google AI forradalma vagy a digitális ökoszisztéma kivégzése?
Miközben a Szilícium-völgyben pezsgőt bontanak, valójában a digitális tartalomgyártók temetését tartjuk. A 2025-ös Google I/O konferencia fő híre: az AI Overviews révén 10%-kal nőtt a keresések száma, egymilliárd felhasználót értek el. Csakhogy a felszín alatt egy teljes iparág haldoklik – pont azok, akik a Google-t kereshető tartalommal látják el. A forgalom, a pénz, a hatalom mind egy irányba áramlik – a Google-hoz.
A Google AI-forradalma vagy a kiadók kivégzése?
Amikor a Google a 2025-ös I/O konferenciáján büszkén bejelentette, hogy az AI Overviews funkció soha nem látott mértékben növeli a keresési aktivitást, a Szilícium-völgy ünnepelt. A statisztikák önmagukért beszéltek: 10%-os növekedés a Google használatában és több mint egymilliárd elért felhasználó. De a csillogó bejelentések mögött egy iparág halk haláltusája zajlik. Kiadók ezrei, a digitális ökoszisztéma tartalomgyártó motorjai, drámai forgalomcsökkenést és egzisztenciális válságot élnek át. Ez a történet arról szól, hogyan lehet egyszerre növelni és mégis szétverni a forgalmat, és hogyan veri át a Google az iparágat egy olyan eszközzel, amely a kiadók tartalmából táplálkozik, miközben elvágja azok éltető véráramát.
A nagy bejelentés vs. a rideg valóság: A számok nem hazudnak és a Google?
A felszínen a Google narratívája meggyőző. Azt állítják, az AI-alapú összefoglalók hatására a felhasználók komplexebb kérdéseket tesznek fel, és többet használják a keresőt. Technikailag ez igaz. De mit mutat a valóság azoknál, akik a kereshető tartalmat előállítják?
A Similarweb és más iparági elemzők adatai brutális képet festenek:
The New York Times: A Google-keresőből származó forgalmuk aránya a teljes forgalmukhoz képest a 2022-es 44%-ról 2025 áprilisára 36,5%-ra zuhant. Ez 7,5 százalékpontos visszaesés egy olyan óriásnál, amely a legjobban felkészült a digitális átalakulásra.
Business Insider: A helyzet még drámaibb. 2022 és 2025 között az organikus keresőforgalmuk 55%-kal csökkent. A cég a közelmúltban 21%-os leépítést hajtott végre, egyenesen a „kontrollon kívüli, szélsőséges forgalom-visszaesésre” hivatkozva.
Más nagy nevek: A HuffPost és a Washington Post is több mint 50%-os organikus forgalomcsökkenésről számolt be az elmúlt három évben, egy időszakban, amely tökéletesen egybeesik a Google AI-eszközeinek bevezetésével és terjedésével.
Az iparági átlagos visszaesés a nagy kiadóknál 40-55% közé tehető. Ez nem korrekció, hanem egy üzleti modell szisztematikus leépítése.
A trükk anatómiája: Hogyan szívja el a forgalmat a Google?
Hogyan lehetséges, hogy a Google forgalma nő, miközben a kiadóké zuhan? A válasz az AI Overview működésében rejlik.
A paradoxon magyarázata olyan, mintha egy étterem büszkén hirdetné, hogy rekordszámú vendég fordult meg náluk, miközben a vendégek valójában csak az előtérben ingyen megkóstolták a kihelyezett falatkákat, majd fizetés nélkül távoztak anélkül, hogy valaha leültek volna az asztalhoz.
- A Google állítása igaz – önmagára nézve: Valóban több ember használja a Google-t, és hosszabb, párbeszédesebb formában tesz fel kérdéseket az AI-nak. Ez növeli a Google „keresési aktivitását”.
- Amit a Google elhallgat: Az AI Overview és a még fejlettebb, kevesebb linket tartalmazó AI Mode olyan kimerítő válaszokat ad, amelyek feleslegessé teszik a forrásoldalra való kattintást. A felhasználó megkapja az információt – egy termékértékelés összegzését, egy utazási tippet, egy egészségügyi tanácsot – anélkül, hogy valaha is elhagyná a Google felületét.
A Google tehát nem a partnereihez, hanem önmagához generál forgalmat. A kiadóknak szánt kattintásokat egy hatalmas porszívóként szívja el és tartja meg a saját ökoszisztémáján belül.
Tartalom-kalózkodás 2.0 és az emberi ár
A News Media Alliance, az Egyesült Államok legnagyobb hírkiadóit tömörítő szervezet, egyenesen „lopásnak” nevezte a jelenséget. Érvelésük szerint a Google az ő tartalmaikból, gyakran licencdíj fizetése és engedély nélkül, állít elő összefoglalókat, amelyekkel elszívja a forgalmukat és a bevételüket. Érthetően ez a Google NEWS és hasonló híroldalaik, „feltöltik” a tartalmi mappájukat a média tartalommal, majd azok népszerűsége alapján, igyekszik „életben” tartan iaz érdeklődést.
Ez a forgalomcsökkenés pedig nem csak egy grafikon a képernyőn. Valós munkahelyekről, újságírói karrierektől és a minőségi tájékoztatás jövőjéről van szó. Az elmúlt években az újságírói és szerkesztői állások nagyjából 10%-a szűnt meg az iparágban – egy idővonalon, amely hátborzongató pontossággal követi a keresőforgalom bezuhanását.
Amikor egy cég, mint a Business Insider, leépítésekre kényszerül, az közvetlen következménye annak, hogy a hirdetési bevételek alapját képező forgalmat elvágják.
Védekezési kísérletek egy vesztésre álló harcban
A kiadók kétségbeesetten próbálnak védekezni, de a lehetőségeik korlátozottak:
- Partnerségek: A legnagyobb szereplők, mint a New York Times, megállapodásokat kötnek AI-cégekkel (pl. Amazon), hogy licenceljék a tartalmaikat. Ez azonban csak a kiváltságos kevesek számára járható út.
- Fizetőfalak (Paywalls): Az exkluzív tartalom fizetőssé tétele egyre gyakoribb, de ez csökkenti az információhoz való hozzáférést, és egy szűkebb, fizetőképes rétegre korlátozza az elérést.
- Új üzleti modellek: Az Atlantic magazin vezérigazgatója kijelentette, cégük már azon feltételezés alapján működik, hogy a keresőforgalom nullára fog csökkenni. Ez a túlélési stratégia, nem a növekedésé.
Ezek csupán sebtapaszok egy vérző artérián.
A hosszú távú következmény: Amikor a keresőmotor megöli a saját ökoszisztémáját
Itt érkezünk el a Google paradoxonához. Az AI által generált válaszoknak továbbra is szükségük van friss, magas minőségű, ember által készített tartalomra. Ezt a tartalmat pedig nagyrészt azok a kiadók állítják elő, akiket a Google most ellehetetlenít.
Mi történik, ha a kiadók feladják?
Tartalom-sivatag: Kevesebb minőségi, ellenőrzött hír, elemzés és cikk készül.
AI-kannibalizmus: Az AI egyre inkább a saját, korábban generált válaszaiból és a silányabb minőségű tartalmakból fog tanulni.
Információs visszhangkamra: Az információ diverzitása és minősége drasztikusan csökken, ami utat nyit a dezinformációnak.
A „növekvő forgalom” valódi ára az emberi munkahely?
A Google I/O 2025-ös büszke statisztikái mögött egy brutális iparági átrendeződés zajlik.
A számok egyértelművé teszik az összefüggést:
Google keresési aktivitás: 10% növekedés
Kiadók organikus forgalma: 40-55% csökkenés
Újságírói álláshelyek: 10% csökkenés
Ez nem fejlődés. Ez forgalom-átcsoportosítás, a bevételek és az érték elszívása a tartalomkészítőktől a platform felé.
A kérdés már nem az, hogy „Jó-e az AI Overview a felhasználónak?” A kérdés az, hogy „Fenntartható-e egy olyan ökoszisztéma, ahol a legnagyobb információs kapuőr a saját AI-jával versenyez azokkal, akiknek a munkáját felhasználja a saját válaszaihoz?”
A jelenlegi tendenciák alapján a válasz egyértelműen nem. Ha nem történik változás, a Google talán megnyeri a csatát az AI-keresésért, de közben elveszítheti a háborút egy megbízható és minőségi internetért. A cikk a TechCrunch, a Wall Street Journal és a Similarweb nyilvánosan elérhető adatai alapján készült. A Google hivatalos álláspontjára vonatkozó megkeresésünkre a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
…és itt akár meg is állhattunk volna, de az elemzéseink azt mondatták velünk, hogy a Google nagyon rossz úton jár és ideje a dolgokat úgyl átni, ahogyan az van.
Miért botrányos ez a fejlemény a Google új generációs pofátlansága kapcsán?
Precedensértékű bírósági ítélet a világban az Ai Overview és a Google „csodás” jövőképe miatt
2025 áprilisában egy amerikai szövetségi bíróság kimondta, hogy a Google törvénytelenül uralta az online hirdetési piacot (forrás: Department of Justice, USA). Ez nem csak pénzbírságot jelenthet – hanem akár a vállalat feldarabolását is.
Az ítélet hátterében az áll, hogy a Google egyszerre működteti a hirdetési technológiák minden fontos láncszemét: az eladói, a vásárlói, és az aukciós rendszert is, így gyakorlatilag saját magával alkudozik. Ez klasszikus piaci erőfölénnyel való visszaélés.
Az EU szorítása: Digital Markets Act avagy a jog ami még gyenge de már harap
Az Európai Unió Digital Markets Act (DMA) idén áprilistól kötelezi a Google-t és a többi Big Tech céget, hogy szüntessék meg a monopolhelyzetből fakadó versenytorzításokat (például: saját szolgáltatásaik előnyben részesítése, más piacra lépők kiszorítása). A Google-nak kötelező nyilvánosságra hozni, hogyan rangsorolja a találatokat, valamint nem sajátíthatja ki a tartalmakat a saját platformjain – legalábbis elvileg. A valóság: a Big Tech minden apró szabályozást igyekszik „kijátszani”, miközben továbbra is elszívja a forgalmat a kiadóktól.
Világszerte versenyhatósági vizsgálatok
Az USA után az EU-ban, Kanadában, Ausztráliában és Indiában is számos trösztellenes vizsgálat indult a Google gyakorlatai miatt. A közös vád: a Google visszaél piaci erőfölényével, lenyomja a hirdetési árakat, és kiszorítja a független tartalomgyártókat.
A sarokba szorított Google stratégiája: új pénzforrásokat keres
Az amerikai bírósági ítélet és az EU szabályozása közvetlen fenyegetés a Google milliárdos üzleti modelljére. Mit tesz ilyenkor a Google? Ott keres pénzt, ahol a legkevesebb ellenállásba ütközik: a tartalomgyártókon, akik évekig ingyen adták a cikkeiket, elemzéseiket a keresőmotor javára. Most a Google már nemcsak közvetítő – tartalommal kereskedik és az AI összefoglalókkal végleg elvágja a forrásoldalakat a látogatóiktól.
Friss botrányos példák (2024–2025)
Az amerikai állam kontra Google-per
A bíróság kimondta: a Google tudatosan manipulálta az aukciókat, hogy saját hasznát maximalizálja, ezzel kárt okozva a hirdetőknek, a kiadóknak és végső soron a felhasználóknak is.
A Google feldarabolásának réme
A DOJ (Department of Justice) konkrétan a Google hirdetési üzletágának feldarabolását javasolta, mondván: így helyreállítható a verseny.
EU-s vizsgálat: keresődominancia visszaélések
A Google-nek a DMA miatt több százmillió eurós bírságot helyeztek kilátásba, mert a szabályozás ellenére is tovább folytatta a kiadók tartalmainak „privatizálását”.
Ausztrál példa: Google vs. kiadók
Az ausztrál médiatörvény nyomán a Google-nek kötelező lett volna fizetnie a tartalomgyártóknak – a Google erre ideiglenesen leállította a hírszolgáltatást az országban, zsarolási kísérletként.
Túl a publicisztikán: Versenyjogi botrány, amiből a GVH sem maradhat ki
Ez nem amerikai ügy, nem csak „nagyok játszmája” – itt, Magyarországon is minden tartalomgyártó, minden hirdető, minden olvasó érintett!
A Google úgy viselkedik, mint egy digitális monarchia, amely kizárólag saját magára írja a szabályokat – mindeközben:
Piaci erőfölényével visszaél, kiszorítja a versenytársakat (hirdetőket, keresőket, aggregátorokat, médiát)
Elszívja a forgalmat és a bevételt a tartalomgyártóktól – magyar szerkesztőségek, bloggerek, szakmai oldalak sorra veszítik el közönségüket, hirdetési bevételüket
Kijátssza a szabályokat – mindig egy lépéssel a szabályozók előtt jár, miközben kommunikációjában a „felhasználó érdekeire” hivatkozik, de a valóságban a profit mindenek felett
A magyar felhasználók, tartalomgyártók és olvasók jogai és érdekei súlyosan sérülnek
Ezért itt az idő, hogy a GVH is felemelje a hangját, és példát mutasson egész Európának: Ne csak asszisztáljon, hanem vizsgálja ki a Google magyarországi gyakorlatát!
Legyen világos: ha egy platform nem tartja tiszteletben a versenyt, a szerzői jogokat és a minőségi tartalom védelmét, annak következményei legyenek.
Ez botrány, ami mellett senki nem mehet el szó nélkül. A Google nem az internet, az internet mi vagyunk – most vissza kell követelnünk!
Mit tehetünk? Felhívás minden felhasználónak, tartalomgyártónak és döntéshozónak
Legyünk kritikusabbak!
Ne fogadjuk el vakon az AI-eszközök „kényelmes” válaszait, és ne hagyjuk, hogy az információs ökoszisztémánkat egyetlen platform formálja a saját üzleti érdekei mentén.
Támogassuk a minőségi, független tartalomgyártókat!
Osszunk meg, fizessünk elő, értékeljük, ha valaki valódi újságírói munkát végez. Csak így maradhat sokszínű, hiteles az online világ.
Számonkérés és fellépés a platformokkal szemben!
Követeljünk transzparenciát, korrekt hivatkozást, a tartalomforrások tiszteletét! Ne engedjük, hogy a techóriások következmények nélkül élősködjenek az alkotókon.
Üzenet a szabályozóknak és a GVH-nak:
A Google jelenlegi gyakorlata súlyos versenyjogi aggályokat vet fel:
Piaci erőfölényével visszaélve elszívja a forgalmat és a bevételt a tartalomgyártóktól. (ingyen)
Egyoldalúan befolyásolja a hírterjesztés és információszolgáltatás piacát. (tájékoztatás szabadsága és manipuláció)
A hazai kiadók, szerkesztőségek, olvasók is veszítenek ezen a folyamaton. ( a hirdetési platform csöcsén lógók jól, a szegényebbek pedig pórul járnak)
Elvárjuk, hogy a Gazdasági Versenyhivatal – és minden érintett döntéshozó – vizsgálja ki a Google hazai és globális piaci gyakorlatát!
Legyen következménye annak, ha egy platform nem tartja tiszteletben a tartalomgyártók érdekeit, és veszélyezteti a piaci versenyt, a minőségi tájékoztatást, a sajtószabadságot.
A cikkünk megírásakor több .Ai szaértőel is megosztottuk álláspontunkat, akik közül mindnek, Örömmel fogadjuk vendég posztját a témában akár ehhez a cikkhez is hozzászólva.
( a témában írt első cikkünk itt érhető el. )
Miközben a Google kivérezteti a tartalomgyártókat, a Google hirdetés csalók az aranykorukat élik
De közben mi az, ami terjed? Nem a minőségi, ellenőrzött újságírás – hanem a kamu hirdetések, csalások, átverések, pénzügyi visszaélések. És hol? Éppen ott, a Google platformjain, ahol minden kattintásért, minden tartalomért kiszámlázzák a hasznot, de a károkat, a felelősséget már nem vállalják.
Elég csak a saját tapasztalatainkat megnézni:
-
Kamu hirdetések tengere – Vadásszuk le a csalókat a digitális mocsárban!
-
Ne lapíts, Google – hanem vállalj felelősséget a károkért is! (MBH Bank számlafeltörés 9. rész)
A nagy kérdés:
Ki profitál igazán a csalók, átverők tevékenységéből – ha nem az a platform, aki mindent lát, mindent számláz, mindent algoritmizál, de amikor a felelősség szóba kerül, hallgat?
A Google nem csak a kiadók ellensége, hanem a Google hirdetési csalók és bűnözők cinkosa is lehet – amíg ezt megengedjük.
Ezért kell most, a GVH-nak, a felhasználóknak, minden döntéshozónak felszólalnia. Elég a hallgatásból, elég a felelősség hárításából!
