Az amerikaiak 95 százaléka hisz Istenben

Az amerikai tudósok 51 százaléka hisz valamiféle felsőbb hatalomban, míg 41 nem – derül ki a Tudomány Fejlődéséért Egyesület (American Association for the Advancement of Science) és a Pew Kutatóközpont felméréséből. Mindez azt jelenti, hogy a tudósok körében az Istenbe vetett hit nem csökkent 1914 óta, sőt: akkor 42 százalék hitt egy személyes Istenben, és ugyanennyi nem, azaz azóta még nőtt is az istenhívő tudósok aránya – írja a Los Angeles Times.

Az amerikai tudósok 51 százaléka hisz valamiféle felsőbb hatalomban, míg 41 nem – derül ki a Tudomány Fejlődéséért Egyesület (American Association for the Advancement of Science) és a Pew Kutatóközpont felméréséből. Mindez azt jelenti, hogy a tudósok körében az Istenbe vetett hit nem csökkent 1914 óta, sőt: akkor 42 százalék hitt egy személyes Istenben, és ugyanennyi nem, azaz azóta még nőtt is az istenhívő tudósok aránya – írja a Los Angeles Times.

Az amerikai felnőtt lakosság ugyanakkor sokkal kevésbé ateista a tudósoknál. A felnőtteknek ugyanis a 95 százaléka hisz valamiféle isteni felsőbb hatalomban. Emellett a tudósoknak majdnem a fele vallja magát ateistának, agnosztikusnak vagy hasonlónak, míg az amerikai felnőtteknek csak a 17 százaléka vall magáénak ilyen nézeteket.

A tudósok 10 százaléka katolikus, 21 százaléka protestáns, míg az amerikai felnőttek 24 százaléka katolikus és 51 százaléka protestáns. Az „evangéliumi protestánsok", azaz a szabadkeresztények a felnőtt lakosság 28, a tudósoknak viszont csak 4 százalékát teszik ki.

A kutatás szerint a tudósok hite attól is függ, hogy mi a szakterületük és milyen korúak. A fiatalabbak inkább hisznek Istenben, mint az idősek, és a kémikusok között is több a hívő, mint a biológusok és az orvosok közt.

Michael J. Behe, a pennsylvaniai Betlehem városában található Lehigh Egyetem biokémia professzora szerint annak, hogy a tudósokra jellemzőbb az ateizmus, az az oka, hogy ők mindent szeretnének megmagyarázni, márpedig ha van Isten, akkor ez behatárolja ezt a kívánságot, hiszen akkor számos dolog nem magyarázható meg tudományosan. A professzor a CNA-nak nyilatkozva hozzátette: az ateizmus a tudósoknál olyan szakmai ártalom, mint más szakmákban az alkoholizmus.

Mint mondta, szerinte nem igaz, hogy a nagyobb tudással arányosan csökken a hit, hiszen rengetegen jutottak arra a véleményre, hogy az élet nem jöhetett létre csak úgy, véletlenül, illetve hogy a világegyetem működése következetesen az életet segíti, ami megintcsak nem lehet véletlen.

Magyar Kurír