2022.05.24.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Az emberi élet maximálissá tétele nem álom

4 min read
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/57339"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/Image4_156.thumbnail.jpg" border="0" alt="Szarvas István és Elisabeth Blackburn" title="Szarvas István és Elisabeth Blackburn" width="100" height="75" /></a><span style="width: 98px" class="caption"><strong>Szarvas István és Elisabeth Blackburn</strong></span></span></p><p>A világhírű tudóssal Budapesten a KOGART művészeti központban tartott előadása után beszélgettünk 2011 októberében.</p><p> 

Szarvas István és Elisabeth BlackburnSzarvas István és Elisabeth Blackburn

A világhírű tudóssal Budapesten a KOGART művészeti központban tartott előadása után beszélgettünk 2011 októberében.

 

Szarvas István és Elisabeth BlackburnSzarvas István és Elisabeth Blackburn

A világhírű tudóssal Budapesten a KOGART művészeti központban tartott előadása után beszélgettünk 2011 októberében.

 

Professzor asszony, mi kutatásának fő területe?

 A sejtbiológia és annak vizsgálata, hogy génjeink hogyan befolyásolják a biológiai öregedés folyamatait.

Hogyan foglalná össze kutatása eredményeit?

Sikerült kimutatnunk az összefüggést a kromoszóma végét védő telomérek rövidülése és a betegségek kialakulása között. Amennyiben megértjük a kiváltó okokat, könnyebb beavatkozni a betegség korai szakaszában és hatékonyabb a kezelés.

Mennyire nehéz az együttműködés a különböző területek – onkológia,  fiziológia és pszichológia – között?

Nagyon izgalmas a különböző típusú képzettségeket összehozni. A kutatás minősége attól függ hogy mennyire tudnak együtt dolgozni az onkológusok, fiziológusok, a pszichológusok, és így tovább.  Úgy gondolom, ha összejön sok jó kutató, az nagyon termelékeny lehet. Azt hiszem, a legfontosabb a jó minőséghez, hogy hajlandó legyen valaki, és alkalmas arra, hogy együttműködjön. Én nagyon sokat tanultam egyébként a klinikai kollégáimtól is. Őket meglepte az én tudatlanságom a klinikai dolgok vonatkozásában, engem pedig meglepett az ő tudatlanságuk a kutatás területén. Arra kényszerültünk, hogy szemtől szemben tárgyaljunk, és ez a legtermelékenyebb módszer a tudomásom szerint. Persze ez jelenthette a telefonbeszélgetéseket is.

– Véleménye szerint egy tudományág már kevés a Nobel-díjhoz, így több tudományágnak kell összefogni?

– Nem szükségszerűen. A Nobel-díjat nem a klinikai gyakorlatért adják, hanem alapkutatásért. De biztos, hogy befolyásolja a kettő egymást. A díj odaítélésénél nem az emberi betegségek terén végzett kutatás, hanem az alapkutatás játszotta a főszerepet. Tehát ennek járt a díj tulajdonképpen.

– Az Ön szülei orvosként dolgoztak. Ez családi hagyománynak tekinthető?

– A szüleim gyakorló családorvosok voltak, mindenképpen van egy ugrás a tudomány felé. Én tudósként dolgozom, van egy erős változás azzal, hogy a tudomány területére betévedtem

– A Melbournei Egyetem, ahol előadásokat hallgatott, mit jelentett az egész életpályájához viszonyítva?

– Nagyon jó oktatást kaptam. Megtanultam, hogyan gondolkozzam a biokémiáról. Nagyon magas gondolkodási szintre tanított meg, és nagyon értékes volt. Itt kezdtem a kutatást, a PhD fokozatot Angliában, Cambridge-ben szereztem meg. Azt mondhatnám, a gondolkodásmódnak a lényegét Ausztráliában kaptam meg, és ezt fejlesztettem tovább Cambridge-ben.

– Utolsó kérdésem lenne, mint Nobel-díjas orvos, mi az a téma, amit a legfontosabbnak tart az orvostudományban jelenleg, amit meg kellene oldani?

– Az  emberi élettartam maximálissá tétele. Ez nem különleges álmodozás, ezt el lehet érni.

– Ha ön lenne az orvosi Nobel-díjat odaítélő bizottság egyik tagja, akkor ezért adna Nobel-díjat?

– Talán, talán.

Köszönöm.

Elizabeth Blackburn egy egysejtű csillós szervezet, a Tetrahymena kromoszómáinak tanulmányozásakor fölfedezett egy sokszor ismétlődő DNS-szekvenciát (CCCCAA) a kromoszómák végén. Ennek a szakasznak a szerepe nem volt világos. Ezzel egy időben Jack Szostak figyelt meg egy lineáris (egyenes) DNS-molekulát, úgynevezett minikromoszómát, amely gyorsan degradálódott, amikor élesztősejtekbe juttatta. Blackburn 1980-ban publikálta eredményeit egy konferencián. Szostaknak fölkeltette az érdeklődését, és „rászerelte" ezt a CCCCAA „sapkát" a minikromoszómák végére. A sapka megvédte az élesztősejtbe visszajuttatott kromoszómákat a lebomlástól. Ezt a sapkát nevezték el később telomerának. A telomerák kialakulásának problémáját a sejtben a Blackburn laboratóriumában dolgozó Carol Greider oldotta meg. Fölfedezett egy addig ismeretlen, proteinből és RNS-ből álló enzimet – a telomerázt – , amelyről kiderült, hogy ez szintetizálja a kromoszómákat fedő sapkákat.

Elizabeth H. Blackburn amerikai és ausztrál állampolgár. 1948-ban Ausztráliában, Hobartben született. A Melbourne-i Egyetemen végzett tanulmányait követően 1975-ben doktorált az angliai Darwin College University Cambridge Egyetemen, majd az amerikai Yale-en folytatta kutatásait. A Kaliforniai Egyetem Berkeley-i, majd 1990-től a University of California, San Francisco Egyetem (UCSF)  biológia és fiziológia professzora. Az Amerikai Rákszövetség elnöke. Korábban 1988-ban az Amerikai Sejtbizottság elnöke volt. Az Amerikai Akadémiai tagsága mellett számos nagy nemzetközi szervezet elnökségi tagja. Tagja volt Obama elnök bioetikai bizottságának. A TIME magazin 2007-ben a világ 100 legbefolyásosabb személye közé sorolta.


2009-ben kapta az orvostudományi-fiziológia Nobel díját megosztva Carol W. Greiderrel és Jack W. Szostakkal 2011 október 24-én. az MTA dísztermében előadást tartott a Quintess Tudásközpont megnyitóján

 Szarvas István

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

EUROASTRA - Powered by WebshopCompany Ltd. uk. | Newsphere by AF themes.