Az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsága zöld utat adott a Lisszaboni Szerződésnek, mert az szerintük demokratikusabbá és hatékonyabbá teszi majd az Európai Uniót, ám a képviselők úgy vélik, hogy a szöveg a polgárok számára továbbra is átláthatatlan és olvashatatlan maradt.

 

Az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsága zöld utat adott a Lisszaboni Szerződésnek, mert az szerintük demokratikusabbá és hatékonyabbá teszi majd az Európai Uniót, ám a képviselők úgy vélik, hogy a szöveg a polgárok számára továbbra is átláthatatlan és olvashatatlan maradt.

Az intézményi ügyekkel foglalkozó bizottság 20 igen és 6 nem szavazat mellett támogatta az EU új alapszerződését. A spanyol Iñigo Mendez de Vigo és a brit Richard Corbett által készített jelentés szerint a Lisszaboni Szerződés demokratikusabbá teszi az Európai Uniót, mert nagyobb hatáskört ad az EP-nek és a nemzeti parlamenteknek, miközben az Alapvető Jogok Chartája megerősíti az állampolgárok jogait. A bizottság szerint a dokumentum hatékonyabbá teszi az EU-s döntéshozatalt, és világosabban megfogalmazza az EU legfontosabb politikai céljait.

A képviselők ugyanakkor kritizálták, hogy a szerződés különleges kimaradási lehetőséget biztosít Nagy-Britanniának és Írországnak a rendőrségi együttműködésből, valamint Nagy-Britanniának és Lengyelországnak az Alapvető Jogok Chartája alkalmazása alól. Az EP azt is nehezményezi, hogy az alapszerződés még kevésbé világos és olvasható, mint az európai alkotmány volt, annak ellenére, hogy a tagállamok, egy, az állampolgárok által jobban érthető szöveget kívántak létrehozni. Ezért a képviselők arra szólítják fel a tagállamok kormányait, hogy készítsenek rövid, magyarázó tájékoztatókat a szerződésről, s indítsanak információs kampányt annak megismertetésére, még a ratifikációs folyamat megkezdése előtt.

Az EP reményét fejezi ki a jelentésben, hogy a tagállamok 2009 júniusára befejezik a dokumentum jóváhagyását, hogy a következő európai parlamenti választásokra az már életbe léphessen.

A szlovén elnökség tisztázná a Lisszaboni Szerződés kérdéses pontjait

A napokban megkezdik a Lisszaboni Szerződés még tisztázatlan részeiről szóló tárgyalásokat az Európai Unió diplomatái, hogy az, a tervezett időpontnak megfelelően, 2009. január 1-jén technikai hibáktól mentesen léphessen hatályba.

Az EU soros elnöki posztját jelenleg betöltő Szlovénia által a tagállamoknak kiadott dokumentum 33 olyan területet jelöl meg, amelyeket még idén felül kell vizsgálni, hogy a szerződés időben hatályba léphessen. A szöveg szerint az EU-nagykövetek január végén kezdik meg a szerződés technikai és jogi vizsgálatát, míg a szlovén elnökség azt elemzi majd, hogy milyen intézkedésekre lehet szükség a későbbiekben a kényes politikai kérdések rendezésére. A dokumentum úgy véli, hogy a Lisszaboni Szerződés – amely létrehozza az EU külügyminiszteri posztot, illetve nagyobb beleszólási jogot biztosít az Európai Parlamentnek a döntéshozatali folyamatokba – a benne szereplő intézményi reformoknak köszönhetően egész sor sürgős kérdést vet fel.

Ilyen például az Európai Tanács elnökének munkáját „segítő struktúrák" kérdése. Jelenleg még az sem tisztázott, hogy az amúgy a nemzetközi színtéren az Uniót képviselő elnöknek egyáltalán lesz-e apparátusa, mert a szerződésben egyelőre nincs erre vonatkozó utalás. Ezen felül ott van a függőben lévő uniós törvényjavaslatok kérdése is, amelyeket nagyban befolyásolhat, hogy a szerződés életbe lépése után azokat már együttdöntési eljárásban kellene elfogadni az Európai Parlamenttel. A képviselők a bel- és igazságügyi, a mezőgazdasági, a halászati, a közlekedési és a strukturális alapokat érintő kérdésekbe is nagyobb jogkörrel beleszólhatnak majd.

A szlovén elnökség a tagországok külügyminiszteri találkozóinak ügyét is szeretné tisztázni, amelyen a szerződés értelmében ezután az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elnökölne. A Bizottság ugyanis attól tart, hogy a főképviselő nagyobb beleszólást kaphat az egyébként hagyományosan a testület hatáskörébe tartozó fejlesztéspolitikai és kereskedelmi ügyekbe. Minden bizonnyal vita tárgy lesz a költségvetés kérdése is, hiszen az új szerződés az EU éves költségvetését és a hétéves periódusra vonatkozó pénzügyi perspektívákat az Európai Parlament jóváhagyásától teszi függővé. Jelenleg a tagállamok egyes területekről, így például a mezőgazdaság finanszírozásáról egyedül döntenek.

A szlovén elnökségi dokumentum számos további tisztázandó kérdést említ, így például az állampolgárok petíciós jogát, az elnök és a külügyminiszter jelölésének kérdését, valamint az európai ügyészség felállításáról szóló előzetes tárgyalások megkezdését.

EUvonal

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük