Az eurózóna átlagának duplája a magyar nem teljesítő hitelek aránya
3 perc olvasás
Kétszer magasabb a hazai bankok nem teljesítő hiteleinek aránya az eurózóna átlagánál. A nyugat-európai gyakorlathoz hasonlóan a magyarországi bankoknak is meg kell szabadulniuk ezen eszközöktől annak érdekében, hogy újra növekedési pályára állhasson a bankszektor.
Kétszer magasabb a hazai bankok nem teljesítő hiteleinek aránya az eurózóna átlagánál. A nyugat-európai gyakorlathoz hasonlóan a magyarországi bankoknak is meg kell szabadulniuk ezen eszközöktől annak érdekében, hogy újra növekedési pályára állhasson a bankszektor.
„Mivel régiós szinten Magyarországon az egyik legmagasabb a nem teljesítő hitelportfólió ráta, a hazai kereskedelmi bankoknak újra kell gondolniuk üzleti stratégiájukat. A magyarországi pénzintézetek a nem teljesítő hiteleiket csupán esetenként, és kisebb csomagokban adják el, rendszeres, nagy volumenű értékesítésekről a hazai piac fejletlensége miatt egyelőre még nem beszélhetünk. Holott ezen portfolió eladásával a bankok kitisztíthatják mérlegüket, csökkenthetik tőkeköltségüket, növelhetik likviditásukat" – mondta Tüske Balázs, az EY Tranzakciós Tanácsadási Szolgáltatások partnere.
„A régió fejlettebb országaiban, mint Lengyelország, a nem-teljesítő hitelekre vonatkozó banki követelések adásvétele már kialakult keretek között zajlik, míg az érett nyugat-európai régióban egészen fejlett tranzakciós piacról beszélhetünk, melynek kialakításában az EY is jelentős szerepet játszott" – tette hozzá Tüske Balázs.
A bankok alaptevékenysége a válság éveiben háttérbe szorul, és ezzel párhuzamosan a meglévő hitelportfolió kezelésére kell jelentős energiát fordítaniuk. Különösen igaz ez Magyarországra, hiszen míg az eurózóna országaiban átlagosan 7, addig nálunk 14 százalék volt az összesített nem teljesítő hitelek (NPL) aránya a teljes hitelállományon belül 2012 év végén.
Ennek ellenére itthon még nem követik a Nyugat-Európában már elterjedt hitelportfolió eladási gyakorlatot, a bankok ugyan nyitottak az ilyen típusú tranzakciókra, ám a magyarországi intézményi keretek még hiányoznak a nagy volumenű NPL akvizíciókhoz. Rendszeres tranzakciókhoz ugyanis befektetési bankoknak, alapoknak és a hibrid finanszírozást alkalmazó mezzanine tőkének kell megjelennie a piacon. Ezen társaságok jellemzően a tőkét biztosítják, és szinte minden esetben olyan helyi közreműködőt vesznek igénybe, aki ismeri a jogi- és adókörnyezetet, illetve az eljárási és engedélyeztetési folyamatokat. A kiforrottan működő rendszerben a folyamatos partneri viszonyt megkívánó, úgynevezett NPL értékesítési keret-megállapodást kötnek a felek, amely egy előre lefektetett szabályrendszer szerinti rendszeres követelés-átruházást tesz lehetővé.
A vállalatfinanszírozás komplexitása miatt inkább a homogénebb lakossági hitelek, azon belül is a fedezetlen hitelek alkalmasak a nagyobb volumenben történő értékesítésre. Az NPL értékesítés sikerének egyik kulcsa a portfolió megfelelő szegmentálása, azaz hogy a bank tudatosan készüljön a portfolió eladására.
Idén tetőznek a nem teljesítő hitelek az euróövezetben
Az EY korábbi előrejelzése szerint idén tetőznek a nem teljesítő hitelek az euróövezetben, arányuk elérhető a teljes hitelezés 7,5 százalékát. Jövőre már javulás várható ezen a területen is, 2017-re pedig 4,3 százalékra csökkenhet a nem teljesítő hitelek aránya.
