Nem sérti a magánélethez való alapvető emberi jogot a Romániában kihirdetésre váró információbiztonsági törvény, amelyre az országnak és szövetségeseinek a számítógépes rendszerek elleni támadások kivédése érdekében van szüksége – állította a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egy vasárnap közzétett állásfoglalásban.

Nem sérti a magánélethez való alapvető emberi jogot a Romániában kihirdetésre váró információbiztonsági törvény, amelyre az országnak és szövetségeseinek a számítógépes rendszerek elleni támadások kivédése érdekében van szüksége – állította a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egy vasárnap közzétett állásfoglalásban.

    A parlament által decemberben elfogadott információbiztonsági törvény ellen – a civil szervezetek tiltakozása nyomán – a liberális ellenzék óvást emelt az alkotmánybíróságon.
    A SRI közleménye szerint alaptalan a civilek azon aggálya, hogy a törvény alapján a titkosszolgálatok bárkinek a számítógépes adatait ellenőrizhetik. Ilyesmihez továbbra is bírói felhatalmazás kell: a törvény csak az internetszolgáltatókat és rendszerüzemeltetőket kötelezi arra, hogy a nyomozók rendelkezésére bocsássanak adatokat, de kizárólag a forgalomról, nem pedig a tartalomról – áll a román hírszerzés közleményében.
    Ha a kibernetikai veszély elhárítása során szükségessé válik egy konkrét gyanúsított számítógépének, táblagépének, vagy telefonjának átvizsgálása, ami valóban korlátozná az illető emberi jogait, a hatóságok azt csak bírói jóváhagyás alapján tehetik meg – tudatta a SRI.
    A román hírszerzés közleménye emlékeztet rá: Románia NATO-országként és uniós partnereivel szemben is kötelezettséget vállalt arra, hogy kiemelt nemzetbiztonsági feladatként biztosítja az információs rendszerek védelmét, és felkészül a kibernetikai támadások hatékony elhárítására.
    A szolgálat szerint ezen feladat ellátásához szükség van a szóban forgó információbiztonsági törvény mielőbbi hatályba lépésére.
    A román hatóságok a párizsi terrorcselekmények nyomán a telefonos és számítógépes kommunikáció megfigyelését szabályozó újabb törvények elfogadását sürgették, de több civil szervezet úgy vélekedett, hogy ez sértené az emberi jogokat. A civilek által Nagy Testvér-törvényekként emlegetett három jogszabály egyike a normakontrollra váró információbiztonsági törvény.
    A másik két korábban hatályba lépett megfigyelési törvényt – a mobilszolgáltatókat érintő adatmegőrzési, illetve a feltöltőkártyák névtelenségét eltörlő jogszabályt – tavaly alaptörvénybe ütközőnek minősítette a román alkotmánybíróság.

Baranyi László

hbl \ ktl \ bpt

MTI 2015. január 18., vasárnap 20:01

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük