Az olló

Nem tudom, mit szólna hozzá Szent Mátyás apostol, a szabók védőszentje, hogy sem a Révai Nagylexikonban, sem a Műszaki Lexikonban egy sor sincs az ollóról. Legfeljebb a rák ollójáról, vagy a lemezollóról. Pedig olló nélkül nem lenne civilizáció. Járhatnánk ruha nélkül, vagy állatbőrben, lerághatnánk a körmünket, hajunk a földig érne. De az orvostudomány és a mezőgazdaság sem fejlődött volna olló nélkül.

Nem tudom, mit szólna hozzá Szent Mátyás apostol, a szabók védőszentje, hogy sem a Révai Nagylexikonban, sem a Műszaki Lexikonban egy sor sincs az ollóról. Legfeljebb a rák ollójáról, vagy a lemezollóról. Pedig olló nélkül nem lenne civilizáció. Járhatnánk ruha nélkül, vagy állatbőrben, lerághatnánk a körmünket, hajunk a földig érne. De az orvostudomány és a mezőgazdaság sem fejlődött volna olló nélkül.

   Már az általános iskola első osztályában több olyan feladatot kapnak a gyerekek, amelyek alapkészségként feltételezik, hogy egy 7 éves gyermek eszközként tudja használni az ollót. Persze az is előfordul, hogy kezdetben megfogni sem tudja helyesen. Pedig sok óvodában rendszeresen használják az ollót, és előbb-utóbb megtanulják a gyerekek, hogyan tudnak bonyolultabb formákat is ügyesen kivágni.

   Az ollót  vágószerszámnak mondjuk, pedig nyírószerszám. Két, élesre fent acéllemezből áll, oldalanként egy fogóval, melyeket szemnek nevezünk. Ezek egy forgatható tengelyen helyezkednek el, és szorosan egymáshoz simulva mozgathatók, ami által az éleik közé eső tárgyat kettészelik. Elnézést kérek, kissé bonyolultan fogalmaztam. Van papírvágó, gyapjúnyíró, posztóvágó, szabó-, ólomvágó, kertész-, sebész-, drótvágó olló. A közönséges ollók készítése a késipar egyik ága.

   Ki találta fel az ollót? Nem tudjuk. Az olló török jövevényszó, nyelvészek szerint már a honfoglaláskor ismertük. De még távolabbra is visszamehetünk. A párkák fontos mitológiai lények, nem akárkik, Zeusz lányai, sorsistennők, hatalmukban áll megakadályozni még az istenek akaratának érvényesülését is. Hárman vannak, Klóthó fonja, Lakheszisz kiméri, Atroposz elvágja minden ember életfonalát. Giovanni Antonio Bazzi olasz festő XVI. századbeli alkotásán Atroposz ollóval vág el éppen egy életfonalat.

   A „Komámasszony, hol az olló?" óvodás gyermekjáték volt, amikor még a kisgyerekek nem ismerték a Gamer PC-t. Kései leszármazottja a „Kő-Papír-Olló", egyes sportokban ezzel a játékkal (és nem pénzfeldobással) határozzák meg, melyik csapat kezdi a meccset. A játék Japánban annyira népszerű, hogy a legendás AKB48 együttes idén egy, a televízióban milliók által követett „Kő-Papír-Olló" tornával döntötték el, ki legyen a következő nagylemezük első számú énekese.

   Nem szeretném az Olvasót személyes dolgaimmal untatni, de óvodai jelem az olló volt.

Láng Róbert