Az "örök Város", A Kálvinista Róma Ma -- Látogatóban A Főnixként Megújuló, Meglepetésekkel Szolgáló Debrecenben

Mire gondolnak, ha azt hallják, Debrecen?

Én arra, hogy Nyilas Misi, Munkácsy Golgota-hármasa, virágkarnevál.
Miután egy kétnapos ízelítőt kaptunk a Debrecen és Hortobágy Turizmusáért Egyesület profi rendezésében mind Debrecen, mind a Hortobágy legjeiből az egykori debreceni diák, Molnár Attila szakavatott idegenvezetésével, elgondolkoztam, mivel is fémjelezném ma Hajdú-Bihar megye székhelyét és közös büszkeségünket, a Pusztát.

Mire gondolnak, ha azt hallják, Debrecen?

Először is Nyilas Misi csengőjével, ami az 1802-es nagy tűzvészben leszakadt és megrepedt református nagytemplomi harang darabjából készült.

Másodszor: nemcsak a kálvinisták Rómája Debrecen, hanem ma már más vallásoké is. A "Katolikus 300 emlékév" jubileumi rendezvénysorozata várja az érdeklődőket, sőt az „Utazás a zsidó örökségbe Észak-Alföldön" elnevezésű zarándokút is, melyet a legnagyobb vidéki zsidó hitközség valósított meg.

Mindettől függetlenül én a szökőkutak városának ismertem most meg Debrecent: az autósávok elválasztójában "hűtik" például a nyári hőségben autózókat. El is bűvölik a látogatót ugyanúgy, mint a helyieket. Erre legékesebb bizonyíték a Ködszínház, azaz a vízpermetre vetített Debrecent bemutató kisfilmek és lézer-animációk látványa is, ami nyári esténként a Nagyerdőben – ez hazánk első természetvédelmi területe (1939) – örvendezteti meg a kíváncsiskodókat. Még belépőjegy sem kell hozzá.

Éjszakai szálláshely azonban nem árt, ha van. Mondjuk a megújult Aquaticum SPA-ban – ott már meglepetésemre csütörtöki napon telt ház volt. Nem csoda, hiszen a 65 Celsius fokon feltörő gyógyvíz, a rá épülő komplex gyógyászati kezelések, valamint a változatos fürdő- és wellness-szolgáltatások egyedivé teszik a régióban, nem beszélve, "Terülj, terülj asztalkám" reggelijével. De nyugovóra térés előtt azért ugorjanak át a Roncsbárba, mely kellemes meglepetésként ért sajátos hangulatával, ahol a debreceniek nagy büszkeségébe, a Tnakcsapdába is belebotolhatnak (az egyik tulajdonos a Tankcsapda tagja). De a bárlátogatás után semmiképp se próbálják meghódítani a Nagyerdei park legújabb látványosságát, a június végén átadásra kerülő Nagyerdei víztornyot (a Nagyerdei Stadion közvetlen szomszédságában) a mászófalon keresztül. Ráérnek délelőtt, s akkor még a csodás kilátást is élvezhetik.

Harmadszorra, ami most már eszembe fog jutni Debrecen megemlítésekor, az az AGÓRA Tudományos Élményközpont csillagvizsgálóval, látványos kísérletekkel, interaktív játékokkal, 2800 négyzetméteren. A hazánkban lévő tizennégy Agóra tudományos élményközpont közül a debreceni nem a tíz klasszikus, hanem az úgynevezett pólus, azaz az egyetemmel együttműködő agórák közé tartozik. (A negyedik pólus típusú majd Miskolcon lesz.)

Ami újdonság volt Debrecen kapcsán, bár már tudott róla az ember, az Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája, ami nem múlt, hanem jelen: májustól ismét látható, sőt egy különleges multimédiás show-val egy-egy megvilágított alakot zenéhez kötve tanulmányozhatunk majd hamarosan. A Krisztus Pilátus előtt című festményt a kanadai Hamilton Galériától vásárolta meg a magyar állam. A már nemzeti tulajdonban lévő Ecce Homo a Déri Múzeum régi kincse. A trilógia harmadik darabjának, a Golgotának a megvásárlásáról jelenleg is folynak a tárgyalások.

Ugyancsak ismerjük, mégis újdonságokkal szolgált a várost jelképező debreceni Református Nagytemplom, mely interaktív kiállítótérrel és a templom két tornya között kialakított panorámajárdával lepett meg.

Ami viszont teljes meglepetésként ért, az egyrészt az, hogy a Nagyerdőben egy húszezer fős stadion bújik meg, mely különleges építészeti megoldásokat alkalmazva a 2014-ben átadott futballarénák világméretű versenyében a negyedik helyen végzett a szakmai zsűri döntése alapján. Másrészt az, hogy A Wizz Air jelenleg két desztinációból kínál menetrend szerinti járatokat Debrecenbe (London, Eindhoven), sőt az év utolsó negyedében további négy nagyvárosból (Milánó-Bergamo, Párizs, Brüsszel, Malmö) repülhetnek majd Debrecenbe a turisták. Ezen felül a Bécs-Debrecen közvetlen vasúti összeköttetésnek köszönhetően immáron az osztrákok is felfedezhetik, hogy mit rejteget számukra a város

Ugyanakkor pedig kicsit irigykedtem arra a futópályára, ami a Nagyerdőt szinte átszeli, és örömmel kocognak rajta a város lakói. De ha a látogatónak nem fűlik a foga egy kis futáshoz, mert mondjuk nincs a közelben a szomszéd harapós kutyája, akkor nyeregbe is pattanhat – 80 km (!) összefüggő kerékpárúton tekerve ismerkedhet a településsel.

A kulináris élvezeteket kedvelőknek több választási lehetőségük is van: vagy maguk főzik meg a menüt szakavatott séfek közreműködésével a "Hadd főzzek ma magamnak!" szlogen égisze alatt a Séfakadémián családias hangulatban, vagy egy tradicionális ebédet különlegesen elkészítve fogyasztanak el például az IKON-ban, vagy csak kávéznak egyet mondjuk a Hal közben, egy szökőkút szomszédságában a Cut&Coffeeben.

De Debrecen nem ér véget a várossal. Mert ott van a közelében a nagy magyar Puszta, a Hortobágy. Persze, hogy évek óta lehet ismerkedni lovaskocsin az egykori pusztai házi állatokkal, a rackajuhval, a szürkemarhával, és megcsodálni a csikósok legendás ügyességét, akik a pusztai ranglétra legtetején álltak, nem ok nélkül! Mátán, a Nyerges fogadónál a magyar szürke árnyalatainak megtekintése mellett gyakorlati próbatételeken is részt vehetünk, kipróbálhatjuk, tudunk-e csettinteni is a nagy suhogtatás mellett a csikós ostorával. A vállalkozókedvűbbek pusztaszafarira indulhatnak, ahol a vadvilággal kerülhetnek közelebbi ismerettségbe. És ha netán megéheztek volna, kóstolják meg a Nagycsárdában az öhönt, mely tradícionális, laktató pusztai étel. És persze fényképezkedjenek le a hagyományos subában a csárda múzeumában, visszagondolva az egykori Rózsa Sándor-os időkre, a múlt évszázad archiv fotóit bámulva.

Azt hiszem, valóban igaz az, amit mondanak: Debrecen, mint a régió kulturális központja, akár a címerében is szereplő főnixmadár, folyamatosan újjászületik, s így vonzza évről-évre a régi és új látogatókat, akik hamar barátságot kötnek az egykori cívis várossal.

Hajdú-Bihar megye lakosságának szűk negyven százaléka él Debrecenben. A Tiszántúl nagytáj szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központját, Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosát a 13. században említik először írásban.1361-ben mezővárosi, 1693-ban szabad királyi városi rangot kapott. Nevét az egész kontinensen ismerték híres vásárairól és református iskolájáról, mely európai viszonylatban is kiemelkedőnek számított. Történelme során kétszer az Országgyűlés színhelye volt: 1848-49-ben, és 1944-ben. Az évszázadok folyamán többször is tűzvész áldozata lett, a második világháborúban jelentős károkat szenvedett. Debrecen város napja: április 11.

Debrecen és Hortobágy éves nagyrendezvényei: a Deszka Fesztivál, a Campus fesztivál, a Debreceni Virágkarnevál, vagy az idén 150 éves Csokonai Nemzeti Színház jubileumi rendezvénysorozata, a Debrecenben megrendezésre kerülő nemzetközi sportesemények, úgy mint például a női kosárlabda európa bajnokság (június) vagy a hőlégballon Európa-bajnokság (augusztus).

További információ debrecenről és környéről a www.iranydebrecen.hu oldalon, akciós szálláslehetőségről a nyárra pedig az www.abszolutdebrecen.hu oldalon található!

Bodrog Beáta