Az utasok teljes kárpótlása és a BKV-áremelés visszavonása szükséges! – követeli a VEKE a BKV vezetésétől és a poltikusoktól
3 perc olvasásÖnmagában üdvözlendő lenne a szándék, hogy a BKV egyáltalán kárpótolni igyekszik a munkalassítás és a sztrájk miatt cserbenhagyott ügyfeleit, az utasokat, ám az intézkedés mértéke elfogadhatatlan.
Önmagában üdvözlendő lenne a szándék, hogy a BKV egyáltalán kárpótolni igyekszik a munkalassítás és a sztrájk miatt cserbenhagyott ügyfeleit, az utasokat, ám az intézkedés mértéke elfogadhatatlan.
Ahogy előző közleményünkben is jeleztük, követeljük a teljes mértékű kártalanítást. Nem fogadjuk el a 6 napos sztrájk ellentételezéseként a 3 napos kedvezményt. Nem fogadjuk el azt sem, hogy a BKV a méregdrága bérletet megvásárló utasok felé teljesített szolgáltatásnak tekinti a munkalassítás napjait, mivel a Főváros és a BKV közötti közszolgáltatási szerződést ezekben a napokban a BKV megközelítőleg sem tartotta be. Ezeken a napokon hivatalosan sztrájk nem volt, a vis maior hivatkozási alap tehát még annyira sem állja meg a helyét, mint a sztrájk napjaira – bár BKV-n belüli vitáról lévén szó, a vis maiorra való hivatkozás jogossága megkérdőjelezhető a sztrájk napjaira vonatkozóan is. A kártalanítás indokolt mértéke álláspontunk szerint tehát 12 nap, hisz egyes városrészekben és egyes vonalakon ezen időtartamban lényegében egyetlen busz sem haladt el. Felszólítjuk a Főváros vezetését, szerezzen érvényt a BKV-val kötött közszolgáltatási szerződésnek, és gondoskodjon arról, hogy az utasok valós kárpótlása megtörténjen.
Ismételten felszólítjuk Demszky Gábort és Horváth Csabát, akik kikényszerítették és az észérvek, valamint a szakmai számítások ellenére ráerőltették a Fővárosi Közgyűlésre a tarifaemelésről szóló döntést, hogy terjesszék be az áremelés visszavonását. Az események tükrében bizonyos, hogy még a BKV által 2009-ben prognosztizált minimális bevételnövekedés sem fog bekövetkezni. A szolgáltatás kimaradása miatt morálisan is megalapozatlan áremeléstől a BKV-nak nem több bevétele lesz, hanem kevesebb utasa és több bliccelője – éppen ezért a folyamatos Kormány-Főváros megállapodásra hivatkozást sem tudjuk elfogadni.
A kellemetlenségek enyhítésére a fenti intézkedések mellett elvárható lett volna egy bocsánatkérés is, erre azonban úgy látszik, hiába várunk, a sztrájkügy egyetlen szereplője, a városvezetés, a BKV-vezetés és a szakszervezetek sem tették meg ezt a minimális gesztust sem. Pedig a jelenség kulcsfontosságú: az utas a tömegközlekedésben a döntéseket meghozók számára valójában nem fontos és a rendszer működése nem is kényszeríti rá a szereplőket, hogy az utasok felé valós gesztusokat tegyenek. Így aztán végső soron a bevételek mértéke sem fontos, vagyis az egész cirkusz a tarifaemelésekkel és a cég költségvetési korlátjával komolytalan, pusztán hatalmi harcok eszközéül szolgál, valójában az utasközpontúság híján nem jelenik meg komolyan se a felelős gazdálkodás, se a minőségi szolgáltatás célja. Meglátszik ez abban is, hogy a cég hatékonyságának javítása, a korrupció megszüntetése helyett évek óta csak jegyáremelésben és járatritkításban gondolkoznak az illetékesek. Gyökeres változásokra van szükség és továbbra is fenntartjuk: nem a BKV-t, hanem a közösségi közlekedési szolgáltatást kell Budapesten megmenteni.