Az állatkerti világ most Budapestre figyel — Világtanácskozás a veszélyeztetett állatfajok megőrzéséről Budapesten

Április 30-tól május 4-ig Budapesten tanácskoznak a világ több ezer állatkertjének fajmegőrző munkáját irányító állatkerti szakemberek, az ún. TAG elnökök. A rangos szakmai eseménynek nem véletlenül a Fővárosi Állat- és Növénykert a házigazdája, hiszen a városligeti intézmény az állatkerti világhálózat elismert, fontos tagja. Az állatkertek egyik fő célja szerte a világon a ritkuló, veszélyeztetett fajok összehangolt szaporítása, genetikai sokféleségük megőrzése és fennmaradásuk elősegítése a természetben.

Budapesten tartják találkozójukat az állatkerti állattartás, valamint a ritkuló fajok összehangolt állatkerti szaporításának legjelentősebb nemzetközi szakértői, az ún. TAG elnökök. Harmadik nemzetközi találkozójukra április 30. és május 4. között kerül sor a magyar fővárosban. A szakmai rendezvényt az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA), az Észak-Amerikai Állatkertek Szövetsége (AZA) és az Állatkerti Világszervezet (WAZA) égisze és védnöksége alatt tartják meg. Az első ilyen világtalálkozó színhelye Hollandia, a másodiké az Egyesült Államok volt.

A fenyegetett fajok kipusztulásának megakadályozására az egyes regionális állatkerti szakmai szervezetek olyan szakértői csoportokat, szakmai tanácsadó és konzultációs testületeket hívtak életre, amelyek egy-egy az állatkertekben tartott, több fajjal is képviselt állatcsoporttal, például pingvinekkel, papagájokkal, erszényesekkel, óvilági majmokkal, macskafélékkel vagy éppen antilopokkal foglalkozó legjelentősebb szakembereket foglalják magukba. Az ilyen testületeket emlegetik angolul Taxon Advisory Group (TAG) néven. Egy-egy ilyen TAG az adott állatcsoportba tartozó fajok összehangolt állatkerti szaporításával, a gyűjtemények regionális szintű tervezésével, és a tartási körülmények egységesen magas színvonalának biztosításával foglalkozik. Az egyes állatcsoportokért felelős testületek párhuzamosan működnek a különböző regionális szakmai szervezetekben, így például az európai (EAZA), az észak-amerikai (AZA), a latin-amerikai (ALPZA) az afrikai (PAAZA), a délkelet-ázsiai (SEAZA), vagy éppen az ausztrál (ZAA) állatkerti szövetségben is.

Az együttműködés kiszélesítése érdekében a különböző régiókért felelős TAG elnökök 2014 óta minden második évben találkoznak, és megvitatják az adott állatcsoporttal, különösen a csoportba tartozó ritkuló, veszélyeztetett állatfajokkal kapcsolatos, az egész világ állatkerti, illetve természetvédő közössége számára fontos szakmai teendőket. Egy ilyen találkozónak lesz most helyszíne a magyar főváros. A rangos szakmai esemény programjának részeként természetesen nemcsak előadásokra, szakmai egyeztetésekre kerül sor, hanem vezetett séta keretében magát az állatkertet is meglátogatják. Mi több, a résztvevőknek tanulmányutat is szerveznek a Hortobágyi és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkba, és a budapesti mellett a Veszprémi Állatkertet is felkeresik.

Az 1866 óta működő Fővárosi Állat- és Növénykert az állatkerti világhálózat fontos és elismert intézménye. Nemcsak a mintegy négyszáz tagot számláló Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) akkreditált tagja, hanem már 1935-ben alapító tagja volt a világ vezető állatkertjeit összefogó Állatkerti Világszervezetnek (WAZA) – amely akkoriban még az Állatkerti Igazgatók Nemzetközi Uniója (IUDZG) néven működött. A városligeti intézmény gyűjteményi területen dolgozó vezető munkatársai maguk is több TAG munkájában vesznek részt, különösen az erszényesek, az óvilági majmok, az emberszabásúak, a macskafélék, az elefántok és az orrszarvúak vonatkozásában fejtenek ki jelentős szakmai tevékenységet. Három faj, a pompás koronásgalamb, a szürke óriáskenguru és a mandrill esetében pedig magát a tenyészprogramot, illetve a regionális törzskönyvezést is a magyar főváros állatkertjének szakemberei irányítják.

A Fővárosi Állat- és Növénykert nemzetközi szintű elismertségét mutatja az is, hogy a What Zoos Can Do című, Európa vezető állatkertjeit áttekintő kötet brit szerzője, Anthony Sheridan nevéhez köthető, rendszeresen frissülő értékelési listán, amely pontozás alapján állítja rangsorba az állatkerteket (és amelyre szerte Európában odafigyelnek az állatkerti szakemberek), a hazai állatkertek közül a budapesti kapta messze a legtöbb pontot. Sőt európai összehasonlításban is a 15-ös élmezőnybe került több száz állatkert közül, megelőzve például London, Párizs vagy Madrid állatkertjét. Az egykori vasfüggönytől keletre eső európai országok közül pedig – Prágával és Boroszlóval (Wroclaw) együtt – egyértelműen Budapest állatkertje rendelkezik a legnagyobb szakmai elismertséggel.