Az MNB az adósságfék szabályok módosításával is ösztönzi a fix kamatozású lakáshitelek térnyerését
4 perc olvasásA lakáshitelt felvevő ügyfelek biztonsága és a kiszámítható törlesztőrészletű, fix kamatozású lakáskölcsönök térnyerése érdekében idén októbertől módosulnak az adósságfék szabályok. A rövidebb kamatperiódusú lakáshitelek törlesztőrészlete gyakran megváltozhat, akár kedvezőtlen irányba is, így ezen ügyfeleknek kellő jövedelem-tartalékkal kell rendelkezniük, annak érdekében, hogy a hitelek visszafizetése problémamentesen megvalósuljon.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg is több eszközzel, így a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) minősítési rendszerrel, a jelzáloghitel-finanszírozás-megfelelési mutatóval, a hosszú futamidejű kamatcsereügyletekkel és a jelzáloglevél-vásárlási programmal ösztönzi a hosszabb kamatperiódus mellett nyújtott jelzáloghitelek elterjedését. A változó kamatozású hitelek súlyának mérséklése és a hosszabb kamatperiódusú, fix kamatozású hitelek térnyerése kiemelten fontos a háztartások kamatkockázati kitettségének csökkentése miatt.
E célt szem előtt tartva az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó szabályok módosításáról döntött. 2018. október 1-jétől az új, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú forint jelzáloghitelek felvétele esetén az adós havi törlesztőrészleteinek összege nem haladhatja meg a rendszeres havi nettó jövedelem 25, illetve magasabb jövedelem esetén 30 százalékát. Öt évnél hosszabb, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusú új forint jelzáloghitelek esetében az arány a rendszeres havi nettó jövedelem 35, illetve 40 százaléka lehet. A legalább 10 évre vagy a futamidő végéig fixált kamatozású forint jelzáloghiteleknél – a kisebb kamatkockázat miatt – nem módosul a jelenlegi 50, illetve 60 százalékos JTM-limit. A nem forintban felvett hitelek esetében szintén alacsonyabb limiteket kell majd alkalmazni a rövidebb kamatperiódusú jelzáloghiteleknél. A módosult előírások biztosítják, hogy a kamatkockázatnak kitett ügyfelek is megfelelő jövedelmi tartalékkal rendelkezzenek, felkészülve ezzel a törlesztőrészletek kedvezőtlen megváltozására.
Ezzel egyidejűleg a szabályozásban a legalább 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelek törlesztőrészleteire jelenleg alkalmazott kedvezményes, 85 százalékos beszámítási súly megszűnik, hiszen a módosított adósságfék szabályok már kedvezőbben kezelik a hosszabb kamatperiódusú hiteleket. A módosított előírásokat csak a legalább 5 éves futamidejű, új jelzáloghiteleknél kell alkalmazni.
A forint jelzáloghitelek várható JTM szabályai 2018. október 1-jétől
|
Kamatperiódus |
||
Kevesebb, mint 5 év |
Legalább 5 év, de kevesebb, mint 10 év |
Legalább 10 év vagy végig fix |
|
Limitek forint jelzáloghitelekre |
|||
400e Ft alatti havi nettó jövedelem |
25% |
35% |
50% |
400e Ft vagy feletti havi nettó jövedelem |
30% |
40% |
60% |
Az új JTM szabályozás bevezetéséről az MNB egyeztetett a piaci szereplőkkel, az erről szóló jegybanki rendelet tervezetét az Európai Központi Bank jelenleg véleményezi. A módosítások ennek lezárását, a rendelet véglegesítését és kihirdetését követően léphetnek hatályba.
A korábbi és a módosított JTM-szabályok esetében is a magasabb jövedelem arányaiban magasabb törlesztőrészlet vállalását teszi lehetővé. Az elmúlt években látható nominális és reálbér-emelkedésre tekintettel a magasabb arányú törlesztőrészletek vállalását a rendelet 2019. július 1-jétől 500 ezer forint havi jövedelem esetén teszi lehetővé a jelenlegi 400 ezer helyett.
Az adósságfék szabályok módosítása következtében a jövőbeli lakossági hitelezés még jobb minőségben, azaz egészségesebb szerkezetben, fenntartható módon valósulhat meg. A változások miatt nem várható érdemi negatív hitelvolumen hatás, hiszen az adósok jelenleg jövedelmi oldalról jellemzően nem kifeszítettek.
A családok életében a lakásvásárláshoz, fejlesztéshez kötődő lakáshitel-felvétel az egyik legnagyobb döntés. A megfelelő adósságfékszabályok megakadályozzák az ügyfelek túleladósodottságát, miközben a hitelkamat-változás miatti kockázatok is csökkennek, a hitelek törlesztőrészlete kiszámíthatóbbá válik, ezáltal a családok költségvetésének tervezhetősége nagymértékben javul, ami mind szociális, mind pénzügyi stabilitási szempontból kiemelten fontos.