id. Pieter Brueghel festménye: Bábel tornyaid. Pieter Brueghel festménye: Bábel tornya  A Biblia szerint a bárkaépítő Noé utódai, akik még mind egy nyelvet beszéltek, Sineár földjére érkezvén várost akartak építeni, benne egy égig érő toronnyal, hogy ott találkozzanak Istennel. A Mindenható azonban meghiúsította törekvésüket és megbüntette elbizakodottságukat azáltal, hogy összezavarta nyelvüket, az építkezés befejezetlen maradt, nem értették meg egymást, így széledtek szét a Földön, így alakultak ki a különböző nyelvek.

id. Pieter Brueghel festménye: Bábel tornyaid. Pieter Brueghel festménye: Bábel tornya  A Biblia szerint a bárkaépítő Noé utódai, akik még mind egy nyelvet beszéltek, Sineár földjére érkezvén várost akartak építeni, benne egy égig érő toronnyal, hogy ott találkozzanak Istennel. A Mindenható azonban meghiúsította törekvésüket és megbüntette elbizakodottságukat azáltal, hogy összezavarta nyelvüket, az építkezés befejezetlen maradt, nem értették meg egymást, így széledtek szét a Földön, így alakultak ki a különböző nyelvek.

   A történet onnan eredhet, hogy Babilonban találtak egy csonka tornyot, amely óriási méreteivel olyan benyomást keltett, mintha hatalmas félbemaradt építmény alapja lenne. Hérodotosz írásában is szerepel egy négyszögletű épület, amelynek minden oldala „két stadion" hosszúságú volt. (A stadiont az ókorban mértékegységként használták, nagyjából 200 méter hosszúságot jelentett.)  

   Bárhogy is történt, napjainkig fennmaradt a „bábeli nyelvavar" kifejezés, amely az emberek egymás közötti meg nem értésének a szinonimája. Tényleg, mennyi nyelv is van a világon? Sok, a Wikipédia szerint hatezer, de ebből háromezer nyelvet csak egy-két ezer ember beszéli. Ha a dialektusokat is megszámolnánk, húszezerig kellene számolnunk. Ez az út nem járható. Bontsuk szét ezt a nyelvtömeget.

   Vannak „óriásnyelvek", amelyeket száz milliónál több ember beszél. (Zárójelben a lélekszám millióban.) A legnagyobb a kínai, de ezt hagyom a végére, mert magyarázatra szorul. A listát az angol vezeti (750), következik az orosz (260), spanyol (250) és a        hindi (240).

   Kínában 1 milliárd 400 millióan beszélik a nyelvet. A mandarint 750 millióan, a többi kantoni, sanghaji, min, hakka, ji, ujgur, miao és egyéb nyelvet használ. Kínaszakértők szerint a hétköznapi használatban megértik egymást, de például hivatali ügyekben már segítségre van szükségük.

   Még néhány világnyelvet felsorolok, arab (160 millió), portugál (150), bengáli (150), német (140), Japán (130), francia (120), és maláj (110). Tíz és száz millió között beszélt nyelv mintegy hatvan létezik, a legismertebbek az olasz (70), török (50), ukrán (50), magyar (15), cseh (10), görög (10) és svéd (10).

   És egy-két nyelvkülönlegességet tegyünk hozzá. Amhara (Etiópia), katalán (Spanyolország), minankabau (Fülöp-szigetek), guarani (Paraguay), csvana (Dél-Afrika) és mbede (Sierra Leoné).

   Történtek erőfeszítése egyetlen, minden ember által beszélt nyelv létrehozására. Ilyen volt a XIX. században Martin Schleyer német lelkész által kreált volapük, a másik Lazar Zamenhof lengyel orvos és filológus eszperantója. Ez utóbbit állítólag húszmillió ember beszéli a világon. Pontos számot talán a Magyarországi Eszperantó Szövetség tudna mondani.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük