A vállalati hitelezés továbbra is központi terület marad a közép- és kelet-európai (KKE[1]) régió banki üzletágában, a jövőben pedig fokozatos fellendülés várható. Ez az UniCredit KKE Stratégiai Elemzések terület által nemrégiben készített, „Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban – a fenntartható növekedés és az innováció támogatása" című tanulmány egyik legjelentősebb megállapítása.

A vállalati hitelezés továbbra is központi terület marad a közép- és kelet-európai (KKE[1]) régió banki üzletágában, a jövőben pedig fokozatos fellendülés várható. Ez az UniCredit KKE Stratégiai Elemzések terület által nemrégiben készített, „Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban – a fenntartható növekedés és az innováció támogatása" című tanulmány egyik legjelentősebb megállapítása.

Bár a vállalati hitelezés az elmúlt években a legtöbb közép-, kelet- és délkelet-európai (KKDKE)[2] országban gyengélkedett, ami a jelek szerint az alacsonyabb beruházásoknak és részben a magasabb vállalati megtakarításoknak tudható be, 2015-ben néhány országban felgyorsult a vállalati hitelezés növekedése. Ugyanakkor a vállalati finanszírozási források struktúrája alapján a közép- és kelet-európai régióban nagyobb szerephez juthatnak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Az export és az uniós finanszírozás további üzleti lehetőségeket biztosíthat a régió bankjai számára.

 

„A közép- és kelet-európai gazdasági környezet, amelyben a bankok működnek, összességében várhatóan kedvező marad. A régió legtöbb országában mind 2016-ban, mind 2017-ben stabil gazdasági növekedés várható" – nyilatkozta Carlo Vivaldi, az UniCredit KKE divíziójának vezetője. Az UniCredit elemzése alapján a KKDKE régióban a reál GDP-növekedés idén valószínűleg eléri a 3,2%-ot, jövőre pedig a 3,3%-ot a 2015-ös 3,5% után. Ezen belül a KKE régió 1,3 illetve 2,6%-kal bővülhet a tavalyi 0,4% után.  Ezenkívül a gazdasági növekedés 2016-ban várhatóan kiterjed az összes KKE országra.

„A 2008-as globális pénzügyi válság után a KKDKE régióban megfigyelhető vállalati finanszírozási rés pozitív irányba változott, ami azt tükrözi, hogy az alacsonyabb beruházások és részben a magasabb megtakarítások miatt alacsonyabbak a finanszírozási igények" – nyilatkozta Mauro Giorgio Marrano, az UniCredit KKE stratégiai elemzésért felelős vezetőhelyettese. Bulgáriában például a bruttó vállalati megtakarítások aránya a GDP arányában átlagosan 20,2%-ra nőtt a 2009 és 2014 közötti időszakban, a 2004 és 2008 közötti időszak 15,5%-os adatához képest. Magyarországon ugyanez a szám 17,6%, illetve a korábbi időszakban 14,1% volt. Bár nem minden KKDKE ország mutatott növekedést a bruttó vállalati megtakarítások terén, a beruházásokban összességében csökkenés figyelhető meg. A gazdasági fellendülés erősödésével a régióban várhatóan a pangó üzletágak is fejlődésnek indulnak, és ezzel párhuzamosan a vállalati hitelezés is növekedésnek indul.

 

Míg a KKE régióban továbbra is a hitelezés marad a legfőbb vállalati finanszírozási forrás, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is nagyobb szerephez juthatnak. „Az elmúlt években úgy láttuk, hogy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok általi finanszírozás aránya valamelyest emelkedett például a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban és Szlovákiában. A legtöbb országban azonban még mindig alacsony ez az arány" – jegyezte meg Carlo Vivaldi. A teljes vállalati finanszírozásban a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok aránya a KKDKE országokban átlagosan 8%-ot tesz ki, szemben a nyugat-európai országok 10, illetve az Egyesült Államok 43%-os adatával. A Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovákia máris meghaladja a KKDKE átlagot.
A bank vállalati üzletága számára további üzleti lehetőségeket nyithat meg a növekvő export és az uniós források fokozottabb lehívása. Az export a legtöbb közép- és kelet-európai országban jelentős hányadát teszi ki a GDP-nek, amivel mind az euróövezetet, mind a globális átlagot meghaladja. Mivel az euróövezet a régió legfontosabb kereskedelmi partnere, az export 2016-ban
és 2017-ben valószínűleg stabil és a legtöbb közép- és kelet-európai országban a globális átlagot meghaladó növekedést mutat.

 

Az uniós transzferek fontos finanszírozási forrást jelentenek a közép- és kelet-európai[3] EU-tagországok számára, amihez a bankok tanácsadási szolgáltatásokkal, társfinanszírozással és pénzügyi közvetítéssel járulnak hozzá. A jelenlegi, 2014-től 2020-ig terjedő programozási időszakra az Európai Bizottság több mint 200 milliárd eurót különített el a közép- és kelet-európai tagországok számára az európai strukturális és beruházási alapok keretében. Körülbelül 117 milliárd eurót osztottak szét hat közép- és kelet-európai ország: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Románia és Szlovákia között. Ennek 20%-át, azaz 23 milliárd eurót a magánszektor finanszírozására különítették el, amelyben a bankok leginkább érdekeltek. „Mintegy 3,5 milliárd eurót folyósítanak majd az UniCredit által jóváhagyott projekteken keresztül" – fogalmazta meg becslését Carlo Vivaldi, az UniCredit KKE divíziójának vezetője.

 

Az UniCredit 13 milliárd eurót visszaforgat a közép- és kelet-európai üzletág szerves fejlődésébe

Az UniCredit olyan hosszú távú, stratégiai befektetőként tekint közép- és kelet-európai tevékenységére, amely üzletfejlesztésében mind a vállalati, mind a lakossági ügyfeleket szem előtt tartja. 2007 óta a közép- és kelet-európai divízió az adózás előtti eredményből összesen 13 milliárd eurót forgatott vissza a régióban.

 

2015-ben a bankcsoport összesen több mint 1,2 millió új ügyfelet szerzett a KKE régió azon országaiban, ahol jelen van, 2018-ig pedig évente további 1 millió ügyféllel tervezi növelni ügyfélbázisát. Ugyanezen időszak alatt a közép- és kelet-európai CIB üzletág évente mintegy 10 000 vállalattal szándékozik növelni ügyfeleinek számát. Stratégiai terve szerint az UniCredit 1,2 milliárd eurót fektet a digitalizációba, amivel egyaránt célja az új ügyfél-viselkedési trendek követése és a költségcsökkentés. Az előrejelzések szerint a következő három évben az internetbank-felhasználók száma a jelenlegi 5 millióról 10 millióra, míg a mobilbank-felhasználóké 1 millióról 7 millióra nő.  A közép- és kelet-európai régióban a hitelfelvétel 2018-ig várhatóan 20 milliárd euróval, 106 milliárd euróra növekszik.

 

„Teljes mértékben elkötelezettek vagyunk az új Stratégiai terv iránt, melynek megvalósítása folyamatban van, beleértve a közép- és kelet-európai részlegek tervezett áthelyezését is Bécsből Milánóba, 2016 végéig. Ezzel a lépéssel alapozzuk meg az irányítási struktúra karcsúsítását, valamint a hatékonyabb tőke- és likviditásmenedzsmentet a Bankcsoporton belül" – hangsúlyozta Carlo Vivaldi.

 

Hálózat, eszközállomány és földrajzi diverzifikáció szempontjából az UniCredit Közép- és Kelet-Európa első számú bankcsoportja. A bankcsoport kiterjedt, mintegy 3000 fiókból álló hálózatot üzemeltet 13 országban, ami teljes bevételének nagyjából negyedét adja. Az UniCredit több mint 26 000 nemzetközi vállalati ügyfelet szolgál ki a KKE régióban. A KKE régióban tevékenységet folytató német, olasz és osztrák nemzetközi vállalati ügyfelek kétharmada az UniCredit Nemzetközi Központjainak ügyfele. A bankcsoport nagy múlttal rendelkezik a közép- és kelet-európai régió állami és uniós támogatási programjainak kezelésében, amelynek eredményeképpen a megnyitott hitelkeretek összege több mint 2 milliárd euró a jóváhagyott, uniós forrásból megvalósuló projektekkel, és további 1,3 milliárd euró az Európai Beruházási Alappal az első, 2007-2013-as programozási időszakra aláírt szerződésekkel összefüggésben.  Ezzel az UniCredit több mint 8000 közép- és kelet-európai cég, többségében kis- és középvállalkozások számára nyújtott támogatást uniós alapokkal és pénzügyi eszközökkel.

 

 


[1] A közép- és kelet-európai (KKE) régióba a következő országok tartoznak: Bosznia, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország és Ukrajna.

[2] A közép-, kelet- és délkelet-európai régióba (KKDKE) a közép- és kelet-európai régió országai tartoznak Oroszország, Törökország és Ukrajna kivételével.

[3] Ebbe a csoportba az Európai Unióhoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok tartoznak, azaz Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük