Bayer Hungária évértékelő 2013

A Bayer Hungária Kft. 2013. május 8-án tartotta évértékelő tájékoztatóját. A cég helyzetéről Dr.Gerhard Waltl ügyvezető igazgató adott áttekintést. A Bayer jelen van a mezőgazdaságban, az egészségügyben és a vegyipari alapanyagok terén. A vállalatcsoport központja Európában, Németországban van, egyik közép-kelet-európai irodájuk Budapesten található.

A munkatársak globális száma megegyezik az előző évivel, 110 ezer 500 fő, többségük Európában tevékenykedik. Az Európában és Latin-Amerikában csökkenő létszámot kiegyenlíti az ázsiai térségben tapasztalható létszámnövekedés, a legtöbb dolgozót az egészségügyi üzletág foglalkoztatja.

A 2012-es gazdasági év a Bayer számára globálisan sikeres volt, mintegy 40 milliárd eurós forgalmat generáltak.

Ez 5,3%-os növekedés az előző évhez viszonyítva. Latin-Amerikában átlag feletti volt a növekedés, Ázsia és Európa valamivel elmaradt ettől. Az értékesítés Európában volt a legnagyobb és a jövőbeni fejlődést kivetítve, továbbra is Európa lesz az értékesítés bázisa. Kétharmadnyi értékesítés az egészségügyi ágazatból és a mezőgazdasági növényvédelmi üzletágból származott. A legnagyobb növekedés a mezőgazdasági, növényvédelmi üzletágban mutatkozott, a legnagyobb „profitot" pedig az egészségügyi üzletág hozta.

A vállalat szakmai tevékenysége a jövőt célzó innovatív megoldások felé mutat, megoldásokat keres korunk kihívásaira, a népességrobbanásra, a népesség elöregedésére. Egyre több, minőségében javuló szolgáltatásra lesz szükség. A Bayer az egészségügy legnagyobb innovációt igénylő területeire összpontosít, a gyors népesség-növekedést mutató és az elöregedő lakosságú országokban is, mint pl. Magyarország. A célkereszt a krónikus betegségekre irányul.

A népességnövekedés több élelmet, így több növényvédő szert is igényel. Megalapozott vélemények szerint, a mezőgazdasági termelésbe vont területek méretének növelésével az igények nem elégíthetők ki. Egyik megoldást a termelés hatékonyságának növelése jelenti, ezen a területen működik a Bayer CropScience. Új, innovatív megoldásokra van szükség. Az ipari méretű megoldások során foglalkozni kell a környezetvédelmi kérdésekkel is.

A meglévő erőforrásokkal kell okosabban, ügyesebben gazdálkodni. A hatékonyság a különböző technológiai folyamatok optimalizálásával is javítható.

2013-ban a Bayer 3 milliárd eurót költött kutatás-fejlesztésre, ennek több mint 90%-át az un. LifeScience üzletágba invesztálta. Ez a K+F büdzsé, ami a bevételek 7,6%-a, igen előkelő helyen áll a cégek hasonló adatainak rangsorában. A Bayer egészségügyi ágazatában kb. 40 projekt áll kutatás-fejlesztés alatt, ebből 5 kiemelkedő jelentőségű terméket jelent. A növényvédelmi üzletágban mintegy 30 a projektek száma, számos termék kerül bevezetésre a következő években.

Az anyagtudományokkal foglalkozó üzletágban elsősorban a folyamatok, technológiák fejlesztésére összpontosítanak, különös tekintettel a károsanyag kibocsátás csökkentésére. 2013-ban 3,3 milliárdra növelik a vonatkozó K+F büdzsét.

Az egészségügyi részlegre vonatkozó globális kilátások 2013-ra kedvezőek; jól indult az idei év, több termék sikeres bevezetése várható. Forgalomnövekedésre számítanak, az új termékek bevezetése miatti költségek a profitnövekedést némileg visszafogják majd.

A mezőgazdasági üzletág globálisan a piaci körülmények további kedvező alakulására számít, a piac átlagánál nagyobb növekedést várnak a növényvédelmi üzletágtól.

Az anyagtudományi üzletág nagy mértékben függ a makro-gazdasági mutatóktól, az évre vonatkozó elvárások ennek megfelelően „konzervatívabbak".

A magyarországi működésről:

Az egészségügyi üzletág négy részlegre oszlik, az állatgyógyászati, a vény nélküli termékeket forgalmazó konzum részleg, a vényköteles gyógyszerekkel foglalkozó Pharma üzletág, és a radiologiai üzletág.

A Bayer állatgyógyászati részlege a piac egyik vezető cége, ezt a pozíciót kívánják megőrizni ebben az évben is, külön figyelmet fordítva az állatról emberre terjedő (zoonotikus) betegségekre. Egy-egy új termék bevezetésekor a Bayernél mindig nagy figyelmet szentelnek a kiegészítő információkra és az oktatásra, a konzultációk során különös figyelmet fordítanak a felelős álattartás tudatosítására, ill. a biztonságos élelemre.

A vény nélkül elérhető termékek üzletágának számos, jól pozícionált, vezető terméke erős piaci pozíciót foglal el. (Aspirin, stb.) Itt is tartani kívánják pozícióikat, s még ebben az évben új termékeket vezetnek be.

A Pharma üzletágban a növekedés átlag feletti, amit tudományos-marketing, ill. orvos-szakmai információk igazolnak. A gyógyszereket felíró orvosok számára olyan alapos ismereteket kívánnak nyújtani, melyek a betegek javát szolgáló megfontolt döntéseket tesznek lehetővé.

Meg kell említeni azonban, hogy Magyarországon a szektorhoz kötődő adók mértéke miatt kevés lehetőség adódik további befektetésekre. A Bayer készen áll rá, hogy új gyógyszeripari innovációkat hozzon be a magyar betegek javára, ehhez azonban megbízhatóbb gazdasági körülményeket tart szükségesnek, miután adott termékek esetén több évre terjedő gazdasági, stb. kalkulációra van szükség.

Körülbelül egy évvel korábban vált önállóvá a Pharma üzletágon belül a Radiology and Interventional, amely kontrasztanyagokkal, ill. azok beadásához szükséges egyedi eszközökkel foglalkozik. A kórházaknál tapasztalható kritikus gazdasági helyzet ellenére a Bayer az értékesítésben pozitív fejlődést, növekedést tapasztal. Ilyen kritikus gazdasági helyzetben növekedést csak úgy lehet elérni, ha mind a termékek, mind a kapcsolódó szolgáltatások megbízható, pontos információkkal vannak ellátva a partnerek számára.

http://www.nema.org/Manufacturers/Pages/Bayer-Radiology-and-Interventional.aspx

A növényvédelmi üzletág is piacvezető pozícióban van Magyarországon. Az idei és a következő évben is új termék bevezetésére készül ez az üzletág, ami a cég szerint további piaci pozíció-erősödést eredményezhet.

A Bayer tovább növeli részvételét az élelmiszer lánc-menedzsmentben, hogy ezen a fontos területen is vezető pozíciót érjen el. Az élelmiszerlánc partnerséget a cég nagyon fontosnak tartja, amíg a termelőtől a boltok polcáig eljutnak a termékek (gyümölcsök, zöldségek), addig sok károsodás éri őket. Ennek a területnek a kutatásával is foglalkozik a Bayer, hogyan csökkenthető ez a károsodás az élelmiszerlánc partnerség keretén belül.

A Bayer Materials Science (a B. anyagtudomány részlege) Magyarországon kedvezőbb helyzetben van, mint más országokban. Az ügyvezető meggyőződése; 2013-ban Magyarországon a cég további pozitív fejlődése, az értékesítés további növelése fog bekövetkezni. Ezt a pozitív fejlődést új innovatív termékeikre és azokra a kreatív megoldásokra alapozzák, amelyek pl. az elektronikai ipar, az építőipar és az autóipart területén összpontosulnak.

A vállalat tevékenységét tekintve, a nagyközönség egészét érintő téma humán vonatkozásban a szélütés (stroke) megelőzése, az állategészségügyben pedig a méhek egészségének megőrzése. Ezeket taglalták a további előadások.

A Bayer Méhvédelmi Programról és a Méhvédelmi Központ-fejlesztésekről Dariusz Przeradzki, a Bayer CropScience új magyarországi üzletág igazgatója tartott előadást. (A Bayer CropScience, a Bayer AG mezőgazdasággal foglalkozó üzletága.) A téma gyakorlati megvalósítását Sipos József szakértő ismertette.

A méhek kiemelkedő szerepe az élővilág egyensúlyának, életlehetőségeinek fenntartásában közismert.

A méhek, és más beporzó rovarok elengedhetetlenül fontos szerepet játszanak a virágos növények és gabonafélék beporzásában. Ezért a méhek egészségének védelme mindenki számára fontos, a mezőgazdaságban dolgozó gazdáktól és méhészektől kezdve, az állatorvosokon, politikusokon át a hobbikertészekig.

A Bayer CropScience a növényvédelemmel, a biotechnológiával, és a vetőmagokkal foglalkozik, s több mint 25 éve elkötelezett a méhek egészségének kutatásában is. A vállalat jelentősen hozzá kíván járulni a méhek egészségének javításához, a téma gondozásában támaszkodik az állategészségügy és a növényvédelem területén saját kebelén belül felgyülemlett alapos ismeretekre és gyakorlatra. A vezető gondolat a Bayernél; a fenntartható mezőgazdaság lehetőségeinek feltárása, az eredmények népszerűsítése. Ennek keretében folytatja a cég azokat a kutatásokat, amelyek egyrészt a házi-méh populáció jó egészségben tartását, másrészt olyan korszerű növényvédelmi módszerek kidolgozását célozzák, amelyek a méheket nem károsítják. Minden egyes Bayer termék bevezetését mélyreható, alapos vizsgálatsor előz meg, amelynél figyelembe veszik az emberek, állatok egészségére való hatást, s a környezetre gyakorolt hatást, különös tekintettel a méhekre. A vizsgálatok során nem állítanak fel fontossági sorrendet, egyenlő módon értékelik ezeket a tényezőket.

Európában és a világ más részein is riasztó, túlzó hírek kelnek szárnyra a bulvársajtóban, de a politikában is a méhek pusztulásáról és az azt követő „világkatasztrófáról". Meg kell válaszolni ezeket a kérdéseket.

Politikai körökben eltérő nézetek figyelhetők meg a kérdésről, a magyar kormánynak konkrét, meghatározott álláspontja van ezzel kapcsolatban. Bár a méh-kolóniák száma az utóbbi 50 évben világszinten 45%-al nőtt, néhány európai és észak-amerikai országban mégis olyan visszaesés tapasztalható, ami aggodalomra adhat okot.

Ezek a rovarok nagyon érzékenyek a környezeti hatásokra. Egészségi állapotukat számos tényező befolyásolhatja; kártevők, paraziták, betegségek, nem megfelelő táplálkozás, a tartástechnológia, és a klímaváltozás.

Az egyik legelterjedtebb betegség a méheknél a Varoa Atka nevű parazitával való fertőzés, világszerte ez okozza a méh-pusztulások többségét.

A Bayer nagy figyelmet fordít a vonatkozó kutatásokra, olyan permetező növényvédő szereket fejleszt, amelyeket virágzó növényi kultúráknál is lehet használni, s nem károsak a méhekre.

Magyarországon jelentős a méhészetek és a méhcsaládok száma. Gondot okoz, hogy a hazai „méhlegelők" területe kevésnek bizonyul a méhek számához képest, s ezek a legelők nagy terhelés alatt állanak. Emiatt betegségek, kórokozók jelennek meg ezeken a táblákon, ill. a szakszerűtlen növényvédelmi munkák következtében jelentős méhpusztulások történnek.

A magyar méhészet kiváló tradíciókkal bír, 1913-ban Botonády Szabó Imre alkotta meg a 24 keretes méhkaptárt, amelyet ma is szabványosított eszközként használ kitelepüléskor a magyar méhészet.

A méhek 1 kilométeres sugarú körben kb. 314 hektárnyi területet látogatnak, értelemszerűen különböző gazdaságok területén, s különböző módon gondozott haszonnövényekkel. Ez is oka lehet növényvédelmi mérgezéseknek, melyeknek szigorú növényvédelmi szabályokkal kíván a hatóság elejét venni. EU előírások szabályozzák, mennyi hatóanyag-maradék lehet a mézben és méztermékekben.

Egy kilogramm méz a méhek számára kb. 100 ezer kirepülést jelent, 1 kilogramm nektár kb. 2 millió akácvirág meglátogatását jelenti. Az olajrepce és a napraforgó megporzásához a méhek jelenléte elengedhetetlen.

A Kárpát-medencében található 840 féle virágzó növény mindegyikét látogatják méheink.

A Bayer csoport általánosan és partnerein keresztül is érdekelt a méhek egészségében. A szántóföldi, olajnövényeken kívül a gyümölcstermesztők érdekeit is képviseli a Bayer a méhek számára is biztonságos megporzás vonatkozásában. Jó minőségű vetőmagot csak megfelelő megporzással lehet előállítani…

A Bayer komoly szereplőként jelenik meg a vetőmagpiacon is, pl. a repce termesztésben.

A méhek pusztulását okozhatják a fent említett, Amerikából érkező atka, gombák, vírusok, növényvédőszer mérgezés, kedvezőtlen időjárás (hosszú tél), kedvezőtlen méh-tartási technológiák, stb. Bajt okozhat a nagyfeszültségű áramforrás (vezeték), valamint a rádiótelefon átjátszó-adók sugárzása, amelynek frekvenciája megegyezik a méhek által használt kommunikáció frekvenciájával, megzavarva a méhek tájékozódását.

A Bayer HealthCare üzletága komoly kutatásokat folytat, hogy összhang legyen a méhészek, a társadalom és a szakemberek között. Az üzletág komoly gyógyszerkutatásai révén kívánja a méheket megóvni az atkáktól, és egyéb kórokozóktól. Olyan termékeket hoznak forgalomba, amelyeket virágzó növénykultúrákban a káros rovarok ellen lehet alkalmazni, de a méheket nem pusztítja el.

A Bayer kinyilvánított elkötelezettségének része a Bayer Méhvédelmi Program, amelynek a 2012 júniusában nyílt Bayer Méhvédelmi Központ (Bee Care Center) ad otthont, a Bayer CropScience központjában.

A Méhvédelmi Központ feladata:

A méhek biztonságával és egészségével, ill. ezen keresztül az emberi egészséghez kapcsolódó tevékenységek, eredmények összegyűjtése és egységesítése.

Bayer labor-projektek és külső partnerekkel közös projektek a méhek és más beporzó rovarok védelmére.

Fontos szerepet kap az atka elleni készítmények tesztelése, méhlegelők kialakítása, megfigyelése, megporzó programok vizsgálata, továbbképzések szervezése.

A Bayer tájékoztató utakat és nyitott felvilágosító előadásokat szervez a méhekkel kapcsolatos tudnivalókról,„Barátságban a méhekkel" jelszóval.

A második Bayer Méhvédelmi Központ megnyitása 2013. III. negyedévében, az Egyesült Államokban várható, hogy a helyi körülményeknek megfelelő kutatási eredményekkel szolgáljon.

A Bayer a méhek megóvása érdekében olyan agrotechnikai gépi kutatásokat folytat, amelyekkel „levél alá" történő permetezés végezhető, azaz, a növényvédő szereket a növény virágzó zónája alá juttatják, így nem érintkezik a növényvédő szer a virágzó kultúrával, a méhek pedig nem érintkeznek a számukra káros védőszerrel.

Újságírói kérdésre a Bayer szakértői elmondták, az amerikai kontinensen terjedő, un. gyilkos méhek európai megjelenése napjainkban nem valószínű, de a klíma további melegedésével nem is zárható ki.

A szélütés (stroke) megelőzésében végzett Bayer-tevékenységről dr.Losonczi Luca, a Bayer egészségüggyel foglalkozó ágazata, a Bayer HealthCare Pharma munkatársa tartott előadást, az „Akció a stroke megelőzéséért" program magyarországi megvalósítása és a stroke-válság kialakulásának elkerülése kapcsán.

Orvosi-élettani definíció szerint; szélütés (stroke) akkor alakul ki, amikor vérkeringési zavar miatt az agy nem kapja meg az életfontosságú oxigént és tápanyagokat, ennek következtében az idegsejtek pár percen belül működésképtelenné válnak, majd pusztulni kezdenek. A szélütés jelentős népegészségügyi probléma, önmagában a harmadik leggyakoribb halálok az iparosodott országokban. Emellett a hosszú távú rokkantság egyik fő oka, évente ötmillió embert tesz tartósan rokkanttá a világon. Kiterjedt és tartós károsodást eredményezhet: gyengeséget vagy bénulást, a megismerő-gondolkodási funkciók károsodását. Az életkor előre haladtával nő a szélütés kockázata. A stroke óriási gazdasági terhet jelent, az Európai Unió (EU) összes egészségügyi kiadásának 2-3%-át teszi ki.

A pitvarfibrilláció (pitvarremegés) a leggyakoribb tartós szívritmuszavar, a szélütés egyik legjelentősebb, kezelhető kockázati tényezője. Jellemzője; megszűnik a szív pitvarainak ritmusos, összehangolt működése, így a megfelelő erősségű összehúzódások hiányában a vér nem tud teljesen kiürülni a pitvarokból. A pangó vér hajlamos a rögösödésre, a pitvarfibrilláló betegek szívpitvarában kialakuló vérrög (trombus) pedig a kamrán át a főütőérbe kerül, onnan pedig az ütőerekbe, ahol elakadva érelzáródást (embólia) okoz. Az érrög, vagy annak darabja különböző méretű lehet, nagyobb darab nagyobb átmérőjű ereket is el tud zárni. A rög akár az agyig is lejuthat, az agyi erekben elakadó vérrög vértelen (isémiás) stroke-ot okoz. Pitvarfibrilláló betegeknél a szélütés kockázata ötször magasabb, mint az átlagnépességben. Ha egyidejűleg pitvarremegés is fennáll, a stroke miatti halál előfordulása közel kétszer magasabb férfiaknál és háromszor magasabb nőknél, mint a nem-pitvarfibrilláló betegek esetén.

A pitvarremegéshez társuló szélütés súlyosabb, jelentősebb rokkantságot okoz és rosszabb a kimenetele, mint a pitvarfibrilláció nélküli stroke esetében, az egy éven belüli halál valószínűsége 50%.

A jelenlegi kezelés olyan gyógyszerek (K-vitamin antagonisták) használatára épül, melyek korlátai és nehézségei jól ismertek (étel- és gyógyszerkölcsönhatások, rendszeres laboratóriumi ellenőrzés szükségessége), emiatt a szélütés-megelőzés sokszor elégtelen.

Mivel Európa népessége idősödik és a pitvarremegésre hajlamosító betegségek (pl. szívroham) túlélése javul, egyre több lesz a fokozott kockázatnak kitett idős beteg. Előrejelzések szerint az EU-ban az új stroke esetek száma a 2000-ben észlelt évi 1,1 millióról 2025-re várhatóan 1,5 millióra, a pitvarfibrilláló betegek száma pedig 2050-re kb. 2,5-szeresre nő.

Sürgős intézkedésekre van szükség a szélütés drámaian növekvő klinikai, gazdasági és társadalmi terhei, ill. az egyénre, a gondozókra és a családra gyakorolt negatív hatásai megoldására. Ennek első lépése lehet a pitvarremegésben szenvedő betegekkel való kiemelt foglalkozás.

A Bayer Hungária Kft. támogatja az „Akció a stroke megelőzéséért" mozgalmat. Európai egészségügyi szakemberek (kardiológusok, neurológusok, alapellátásban dolgozó orvosok) valamint a javaslatokat támogató egyének és társaságok (betegképviselők, döntéshozók, egészségügyi gazdasági szakemberek) alkotják a vonatkozó csoportot. Meghatározott céljuk; a pitvarfibrilláció jobb és korábbi felismerése, gondozása, valamint a pitvarremegéshez társuló szélütés megelőzése hatékonyabb intézkedések és kezelések bevezetésével.

Ehhez a nemzetközi kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott a Magyar Kardiológus Társaság, a Magyar Stroke Társaság és a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság támogatásával.

A témakörhöz kapcsolódik a GARFIELD elnevezésű nemzetközi regiszter, mely a pitvarremegéssel újonnan diagnosztizált betegek valós kezelési módjait kívánja felmérni. Ennek során nyomon követik a stroke előfordulási arányát, a vérzéses szövődményeket, és a terápiahűséget. A hagyományos K-vitamin antagonista véralvadásgátló kezelés esetén azt is megfigyelik, hogy a betegek mennyi ideig vannak a megfelelő kezelési tartományban, ill. milyen gyakran kell módosítani a dózist.

A regiszterben 50 ország 55 ezer betegének adatait rögzítik 2 éves után-követéssel. A kezdeményezéshez a közelmúltban Magyarország is számos vizsgálóhellyel csatlakozott. Az első kimutatások szerint, a véralvadásgátló kezelésre szorulók 30-36% nem kapja meg a vonatkozó ellátást.

A hagyományos alvadásgátló kezelésben részesülőknek csupán 43%-ánál hatott megfelelően az alkalmazott gyógyszer, ez pedig bizonyítottan kedvezőtlen kimenetelt jelent a szélütés előfordulása és a halálozás szempontjából.

http://www.escardio.org/congresses/esc-2011/congress-reports/Pages/711-5-GARFIELD.aspx#

A rendezvény záró előadását Bokányi Krisztina Bayer HR vezetőtől hallhatták a résztvevők, aki többek között a munkatársak kedvező munkahelyi közérzetét, 80%-on felüli elégedettségét és a fejlődési lehetőségeket hangsúlyozta.

http://www.bayerhungaria.hu/karrier.html

Az idén 150 éves Bayer nemzetközi nagyvállalat, tevékenységi területei az egészségvédelem, a mezőgazdaság és a csúcsminőségű anyagok előállítása.

A Bayer CropScience, a Bayer AG mezőgazdasággal foglalkozó üzletága. Éves bevétele 8,383 millió euró (2012), egyike a világ vezető innovatív agrár vállalatainak, a vetőmag- a növényvédelmi-, és a nem mezőgazdasági jellegű környezet-egészségügyi részlegeivel. A vállalatnak a mezőgazdaságot szolgáló termékválasztéka a kiemelkedő minőségű vetőmagoktól, az innovatív növényvédelmi megoldásokon át az extenzív háttér szolgáltatásokig terjed.

A nem mezőgazdasági jellegű területen a Bayer CropScience sokféle terméket és szolgáltatásokat kínál a lakossági és üzemi rovar-, és rágcsálóirtás területén. A Bayer CropScience több mint 120 országban van jelen, dolgozóinak létszáma globális szinten 20 ezer 800 fő.

www.bayercropscience.hu

http://www.youtube.com/watch?v=sx03tytSdJY

Harmat Lajos