2024.március.29. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Betiltják a készpénzt, követik és kifosztják a polgárokat?

15 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><span class="inline inline-left"><a href="/node/90995"><img class="image image-preview" src="/files/images/betiltj%C3%A1k%20a%20k%C3%A9szp%C3%A9nzt.jpg" border="0" width="456" height="347" /></a></span>Egy furcsa forrás is hirt adott róla, de a bloomberg megerősítette a hírt, igy közreadjuk. Ezzel párhuzamosan a PayPal beültethető, vagy lenyelhető bankkártya fejlesztéseken töri a fejét. Minden egyfajta totális pénzügyi rémuralomhoz vezet, ahol a hatalom tudja ki merre jár, mit keres, és ezzel megalapozható a  adóügyi szabadrablás vagy valakinek a vagyonvesztéssel való büntetése is. Csak egy gombnyomás. A totál kontroll mellet az amerikai nemesfémtörvényhez hasonló szabályozás várható, amelyet ott a második világháború előtt vezettek be. Állampolgár kincsképzőt nem birtokolhat, azaz nemesfémet stb. Orwell mosolyog: hát nem megmondtam! <p> 

betiltj%c3%a1k%20a%20k%c3%a9szp%c3%a9nztEgy furcsa forrás is hirt adott róla, de a bloomberg megerősítette a hírt, igy közreadjuk. Ezzel párhuzamosan a PayPal beültethető, vagy lenyelhető bankkártya fejlesztéseken töri a fejét. Minden egyfajta totális pénzügyi rémuralomhoz vezet, ahol a hatalom tudja ki merre jár, mit keres, és ezzel megalapozható a  adóügyi szabadrablás vagy valakinek a vagyonvesztéssel való büntetése is. Csak egy gombnyomás. A totál kontroll mellet az amerikai nemesfémtörvényhez hasonló szabályozás várható, amelyet ott a második világháború előtt vezettek be. Állampolgár kincsképzőt nem birtokolhat, azaz nemesfémet stb. Orwell mosolyog: hát nem megmondtam!

 

betiltj%c3%a1k%20a%20k%c3%a9szp%c3%a9nztEgy furcsa forrás is hirt adott róla, de a bloomberg megerősítette a hírt, igy közreadjuk. Ezzel párhuzamosan a PayPal beültethető, vagy lenyelhető bankkártya fejlesztéseken töri a fejét. Minden egyfajta totális pénzügyi rémuralomhoz vezet, ahol a hatalom tudja ki merre jár, mit keres, és ezzel megalapozható a  adóügyi szabadrablás vagy valakinek a vagyonvesztéssel való büntetése is. Csak egy gombnyomás. A totál kontroll mellet az amerikai nemesfémtörvényhez hasonló szabályozás várható, amelyet ott a második világháború előtt vezettek be. Állampolgár kincsképzőt nem birtokolhat, azaz nemesfémet stb. Orwell mosolyog: hát nem megmondtam!

 

Május végén találkoznak a jegybankelnökök, a fináncmafia központjában, City of Londonban. Téma a készpénz használatának a betiltása. A baj nagy lehet, most már sokáig nem tarthat a vajúdás, de a háborús veszély is nagyobb. Nagy katasztrófák között lehet a rendszert reset-olni.

+++A központi bankok megvitatják a készpénz-tilalmat, hogy megállítsák a pénz bankból való menekülését+++

A központi bankok egy összejövetelen akarják megvitatni a készpénz-tartás elleni leghatékonyabb büntetést. A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) vizsgálja azokat a lehetőséget, hogy „vészhelyzetben" hogyan korlátozható a készpénz. Az e körüli nyüzsgést összeomlás-előkészületnek is lehet tekinteni. A központi bankok nyilván többet tudnak a pénzügyi rendszer tényleges állapotáról, mint amennyit nyilvánosan bevallanak.

Egyre több jele van annak, hogy a központi bankok drasztikus korlátozást terveznek a készpénz használat vonatkozásában. Először néhány gondolkodó indította el a készpénztilalom ötletét. Különösen Kenneth Rogoff a Harvad Egyetemről és Willem Buiter, a Citigroup vezető közgazdásza rajzolta fel az elképzeléseit, hogyan lehetne kivonni a készpénzt a pénzforgalomból.

Egyes országokban nemrég hoztak konkrét intézkedéseket – részben próbaüzemként. Franciaország nyártól kezdve egy új törvénnyel szigorítja a készpénzre vonatkozó rendeleteit. Svédország, amely mindig is úttörő volt az elektronikus fizetések tekintetében, már régebb óta törekszik a készpénz csökkentésére. A polgárok már csak korlátozott mértékben tarthatnak készpénzt. Görögországban, a válságra való tekintettel , egy hasonlóan drasztikus korlátozásról beszélnek, ami azt jelentené, hogy a 70 euró fölötti számlákat csak csekken, vagy hitelkártyával lehet fizetni. A Baader-Bank arra számít, hogy eltörlik a készpénzt, hogy a várható, fájdalmas büntetőkamatokat a megtakarításoknál is érvényesítsék. A Bundesbank még nyugtatgat és azt ígéri, hogy Németországban továbbra is lesz készpénz-használat.

Május végén a témában egy nagyszabású konferencia lesz Londonban. A vészjóslásra nem hajlamos Neue Zürcher Zeitung arról tudósít, hogy kifejezetten azok a közgazdászok jutnak szóhoz , akik az elmúlt hónapokban a készpénz-eltörlés támogatásáról ismeretesek – nevezetesen Rogoff és Buiter.

Az ülésen a svájci, a dán, az euró-zóna és az amerikai jegybankok képviselői is részt vesznek. A cél az, írja a NZZ, hogy „megoldást találjanak vészhelyzet esetére". Rendkívül szokatlan, hogy az alapvetően józan NZZ-t ezek a terv-játékok foglalkoztatják. Az újság ezt írja:

„Az ember a legjobbra számít és készül a legrosszabbra. Ez a mottó érvényes a nemzeti bank pénzpolitikájára. Egyesek úgy fogalmaznak, hogy az árfolyam-helyzet fokozatosan „normalizálódik", vagy legalábbis nem romlik, azonban egy következő kiéleződésnek több mint marginális a valószínűsége."

Ez a megállapítás arra készteti az NZZ-t, hogy elemezze azokat az intézkedéseket, hogyan lehet reagálni egy újabb, adott esetben drámaian kiélezett pénzügyi válságra. Egy szóba jöhető, globális bankcsőd miatt, de akár egy további, globális pénzügyi intézetekbe vetett bizalom elvesztése miatt is előtérben áll a készpénz eltörlése ebben az összefüggésben. A NZZ ugyan elismeri, hogy a készpénz eltörlésének, legalábbis Svájcban, alig van reális esélye, mert azzal a polgárok szabadság jogai nagyon korlátozottak lennének. De az újság vizsgál további két lehetőséget is, hogy a készpénz- tartást milyen módon büntetik.

Hogy mennyire súlyos a helyzet, megmutatja egy pillantás a jövőbe, amely kockázatként merülhet fel – még ha csak gondolatkísérletként is. Eszerint, hogy a közelgő pénzügyi válságot kézben tartsák, a negatív kamatot 5 százalékra emelik. Ez egy olyan elképzelhetetlenül magas szám, ami mellett tömegesen menekülnének a készpénzbe. Hogy már most mennyire nyomasztó a büntetőkamat az ott lakóknak, azt a Svájci Nyugdíjpénztárak legutóbbi példája mutatta. Nagy összegű pénzt vettek ki a bankból és azt trezorban tárolják, hogy elkerüljék a pénzügyi elnyomást.

Annak, hogy megelőzzék a globális bankcsődöt, a legradikálisabb módja a készpénz-tilalom lenne. Ez Svájcban és az USA-ban is igen valószínűtlen, mert az ottani gazdasági rendszerek bizonyos liberális vonásokkal rendelkeznek. Az a tény azonban, hogy a készpénz-tilalmának kérdését az USA és az EZB nagy központi bankjainak részt vétele mellett vitatják meg, azt mutatja, hogy a probléma nem regionális, amivel különösen a svájciaknak vagy a németeknek kell megküzdeniük, hanem nyilvánvalóan egy olyan globális fejleményről van szó, amelynek következményei gondot okoznak.

Az NZZ szerint jogos annak a feltételezése, hogy a negatív kamatláb a következő hónapokban várhatóan jelentősen emelkedik – nevezetesen az, hogy a készpénzben tartott eszközöket adóval , vagy a negatívkamat nagyságának megfelelő illetékkel sújtsák. Valószínű, hogy ez az ötlet azonban nehezen kivitelezhető, mert a végén ez odavezetne, hogy az összes bankjegyet évente le kellene pecsételni – ez egy szinte ellenőrizhetetlen vállalkozás.

Ezért, legalábbis Svájcban, egy másik változatot részesítenek előnyben. Az NZZ ezt írja:

„Ez a változat egy átváltási árfolyamot vezet be a könyvi pénz és a készpénz között, ahol az árfolyam a kívánt negatív kamatláb mértéke szerint változik. Például ha egy ilyen rendszer egy kívánt éves 3%-os negatív kamattal indul, akkor a készpénz tulajdonos egy évben a pénzének már csak 97%-ához jut, ha azt folyószámlára befizetné.

Feltételezhető, hogy az elképzelések még korai stádiumban vannak. Ez azonban semmit nem mond a pénzügyi rendszer állapotáról. Mert általános szabály, hogy a nagy pénzügyi intézetek szinte mindig felkészületlenek voltak, ha a válság egyszer csak kitört. Az a tény, hogy az első gyakorlati tesztfuttatások után átfogó elméleti megfontolásokat alkalmaznak, azt mutatja, hogy a nagy pénzügyi intézmények nagyon is reálisnak tekintik egy csőd lehetőségét , és fel akarnak készülni rá.

A megtakarítók számára ez a fokozott éberség szükségességét jelenti. Nem várható, hogy ilyen intézkedéseket egyik napról a másikra vezessenek be . De a készpénz megadóztatásának és csökkentésének trendje feltartóztathatatlannak tűnik. A betétesek és befektetők lehetősége egyrészt a nagyobb diverzifikáció, amelynél arra kellene ügyelni, hogy ne tartsunk nagy összegeket egy eszközosztályban.

Az sok megtakarítónak ugyan gondot okozhat, hogy az eszközeikhez való hozzáférhetőség korlátozott, de valóban radikális intézkedések esetén egy bizonyos rugalmassággal csökkenteni lehet a károkat. Ugyanakkor tanácsos figyelni a globális devizapiacokat, mert várható, hogy a pénzügyi elnyomás valamennyi államban egyidejűleg következik be. Az elkerülési lehetőségek ismerete, mint például a deviza-, nemesfém-, vagy a nyersanyag, úgy tűnik, sürgetőbb mint valaha.

Fordította: FE

Forrás: https://www.facebook.com/istenszeke/posts/10205318439698427:0

A bloomberg hire: http://www.bloomberg.com/news/articles/2015-04-10/citi-economist-says-it-might-be-time-to-abolish-cash

 

A világ központi bankjai egy komoly problémával állnak szemben.

A gazdasági helyzet romlására gyakran kamatcsökkentéssel reagálnak, hogy ezzel próbálják stimulálni a gazdaságot. (Mivel az alacsony alapkamat mellett nem éri meg a megtakarításokat és a készpénzt banki betétekben tartani, ezért az alacsony kamatráta arra ösztönzi a tőkével rendelkező szereplőket, hogy a gazdaságba forgassák pénzeszközeiket.)

Az elmúlt években azonban láthattuk, hogy egy bizonyos ponton túl a központi bankok már nem tudnak hová csökkenteni. A nulla százalékos kamat még csak-csak elmegy, de ez alatt már olyan problémák jelentkeznek, amivel nem igen tudnak mit kezdeni. A bankok szerint leküzdendő akadályok között pedig jelenleg a forgalomban lévő készpénz a legnagyobb.

Willem Buiter, a Citi közgazdásza ezt a kérdést járja körbe legújabb írásában.

Buiter úgy gondolja, hogy a problémát alapvetően a készpénz okozza,  amely enélkül egyáltalán nem is létezne.  A készpénz ugyanis egy bemutatóra szóló eszköznek nevezhető, ami után nem folyik be névleges kamat.

Például miért tartaná valaki a bankban a pénzét negatív kamatráta esetén, amikor azt tarthatja készpénzben is, anélkül, hogy az veszítene értékéből?

A készpénz tehát lehetővé teszi számunkra, hogy elkerüljük a negatív vagy névleges kamatok okozta veszteséget.

Buiter szerint éppen ez a probléma és három megoldást is megfogalmaz rá:

1. A készpénzt el kell törölni.

2. A készpénzt meg kell adóztatni.

3. El kell távolítani a készpénz és a központi banki tartalékok/betétek közötti fix  kamatkülönbözetet.

Jól olvastátok! Buitler megoldása annak megakadályozására, hogy az emberek elkerülhessék a negatív kamatot, a készpénz teljes eltörlése lenne és ezzel a véleménnyel nincs egyedül.

Mielőtt  azonban megkezdenék a készpénz  gyakorlati kivonását, néhány – ez irányba mutató – „szükséges lépést" kell megtenniük.

Az egyik a nagymennyiségű készpénz tárolásával járó költségek növelése. Emiatt Buiter úgy gondolja, hogy egy mínusz 100 bázispontos csökkentés, tehát a -1%-os alapkamat válhat olyan kényszerítő erővé, amely mellett a készpénzről történő leválás komoly alternatívának tűnhet a piac szereplői számára.

Emlékeztetőül a Telegraph cikke, miszerint az egyes nagyvállalatok jelentősebb készpénztartalékokon ülnek, mint egyes államok. Erről a Telegraph adott közre anyagot:

http://www.telegraph.co.uk/finance/businesslatestnews/10760392/Apple-and-Microsoft-have-bigger-cash-holdings-than-UK.html

A készpénz eltörlése tehát akkor válhat szükségessé, ha a központi bankok – 1%-nál is alacsonyabb kamatot tudnának bevezetni.

Buiternek nem kell messzire mennie, hogy valós példát találjon erre. Egy igen agresszív Taylor-szabályt alkalmazva bemutatja, hogy a Federal Reserve Banknak mínusz 6 százalékos kamatot kellett volna bevezetnie a pénzügyi válság idején. (A Taylor-szabály egy egyszerű képlet, ami szerint ha magasabb az infláció a kívánt szintnél, vagy a gazdasági termelés meghaladja a potenciális kibocsátást, akkor emelni kell a kamatot, ellenkező esetben csökkenteni, így simítva a gazdasági ciklusokat.)

Buiter tisztában van azzal, hogy javaslata ellentmondásos, ezért a készpénz eltörlésével járó hátrányokról is szól.

1. A készpénz eltörlése jelentős változást jelentene az emberek életében, a változások pedig gyakran komoly ellenállást váltanak ki.

2. A szegények és az idősek között magas a készpénzhasználat aránya. (Buiter szerint erre az lehetne a megoldás, hogy a kis címleteket megtartanák egy időre.)

3. A központi bankok és a kormányok elveszítenék a nettó készpénzkibocsátásból és a hitelintézeteknek a központi banknál kamatmentesen, vagy a piaci kamatnál alacsonyabb kamat mellett elhelyezett kötelező tartalékaiból származó jövedelmet.

4. A készpénz megszüntetését egyesek a magánszféra megsértésének tekintenék, ami újabb kaput nyitna az államnak, hogy betekintsen az állampolgárok személyes adataiba.

5. A tisztán elektronikus fizetésre való átállás új biztonsági és működési kockázatokat teremtene.

Buiter úgy gondolja, hogy ezek az aggályok mind elhanyagolhatóak és a következő kijelentéssel zárja írását:

„Összegzésképpen kimondhatjuk, hogy a készpénz eltörlésével kapcsolatos ellenérvek elég gyengék

 

Joseph Candel: A készpénznélküli társadalom megérkezett

 

A készpénz eltörlése tehát akkor válhat szükségessé, ha a központi bankok – 1%-nál is alacsonyabb kamatot tudnának bevezetni.

 

Buiternek nem kell messzire mennie, hogy valós példát találjon erre. Egy igen agresszív Taylor-szabályt alkalmazva bemutatja, hogy a Federal Reserve Banknak mínusz 6 százalékos kamatot kellett volna bevezetnie a pénzügyi válság idején. (A Taylor-szabály egy egyszerű képlet, ami szerint ha magasabb az infláció a kívánt szintnél, vagy a gazdasági termelés meghaladja a potenciális kibocsátást, akkor emelni kell a kamatot, ellenkező esetben csökkenteni, így simítva a gazdasági ciklusokat.)

 

Buiter tisztában van azzal, hogy javaslata ellentmondásos, ezért a készpénz eltörlésével járó hátrányokról is szól.

 

    1. A készpénz eltörlése jelentős változást jelentene az emberek életében, a változások pedig gyakran komoly ellenállást váltanak ki.

 

    2. A szegények és az idősek között magas a készpénzhasználat aránya. (Buiter szerint erre az lehetne a megoldás, hogy a kis címleteket megtartanák egy időre.)

 

    3. A központi bankok és a kormányok elveszítenék a nettó készpénzkibocsátásból és a hitelintézeteknek a központi banknál kamatmentesen, vagy a piaci kamatnál alacsonyabb kamat mellett elhelyezett kötelező tartalékaiból származó jövedelmet.

 

    4. A készpénz megszüntetését egyesek a magánszféra megsértésének tekintenék, ami újabb kaput nyitna az államnak, hogy betekintsen az állampolgárok személyes adataiba.

 

    5. A tisztán elektronikus fizetésre való átállás új biztonsági és működési kockázatokat teremtene.

 

Buiter úgy gondolja, hogy ezek az aggályok mind elhanyagolhatóak és a következő kijelentéssel zárja írását:

 

    „Összegzésképpen kimondhatjuk, hogy a készpénz eltörlésével kapcsolatos ellenérvek elég gyengék

http://www.washingtonpost.com/world/europe/high-tech-sweden-edges-closer-to-becoming-cashless-society/2012/03/17/gIQANtd2HS_story.html

 

Hol tartunk most?

 Svédországban, ahol 1661-ben, Európában elsőként, vezették be a bankjegyeket, a kivezetésben is élen járnak, így ma a pénzügyi tranzakciók mindössze 3 százaléka történik készpénzben.

 Az Egyesült Államokban ez az arány 7% és leginkább már csak kis összegek esetében választják a készpénzfizetést.

 Olaszországban 2011 decemberében a készpénzes fizetések felső határát a korábbi 2500 euróról 1000 euróra csökkentették.

 Magyarországon a nemzeti bank új lépéseket javasol a készpénzmentesítés felgyorsítása érdekében. Ezzel akár magánszemélyek készpénzes fizetéseire is összegkorlátot vezethetnek be és tovább növelnék a csekkadó különbségét az elektronikus tranzakciók és a készpénzes fizetések között, természetesen a készpénz rovására.

A másik fronton, a virtuális pénzvilágban pedig, a mobiltárca bevezetésével indul támadás a papírpénz ellen. A bankok és mobilszolgáltatók kezdeményezésére, háromezer fő bevonásával már elindult a mobiltárca magyarországi tesztje.Japánban, Dél-Koreában és Ausztráliában már szinte teljes a készpénznélküliség. Az Egyesült Királyságban a lakosság 29 százaléka jövedelmének kevesebb, mint 10 százalékát veszi fel készpénzben. Kanadában az aprópénztől akarnak teljesen megszabadulni.

http://www.ctv.ca/CTVNews/TopStories/20120322/david-wolman-the-end-of-money-cashless-society-120322/

Ma még kisebb nagyobb léptekben, de azért fokozatosan történik az átállás. Eljön azonban az idő, amikor az események felgyorsulhatnak, a világkormány „hivatalos" hatalomra jutását megelőző időszakban. Az odáig vezető utat, ahogy eddig is, válságok övezik majd, csupán gyakoriságuk és intenzitásuk változhat, míg elérkezünk a szinte globálisnak mondható végső válsághoz, ami alapjaiban változtatja majd meg az eddigi rendet. A gazdasági válságok mellett, a különböző háborúkat, lázongásokat, és félelemkeltő hadjáratokat kihasználva terelik a világot a globális karámba. Ezek nélkül a radikális változások nélkül a helyzet túlságosan lassan halad a hatalmi elit számára szükséges irányba. El kell érniük, hogy az emberek, végső kétségbeesésükben, minden fenntartásukat félredobva öleljék keblükre megmentőjüket.

Akármilyen technológiát képvisel is majd ez a „bélyeg", viselőinek minden lépését képesek lesznek nyomon követni a segítségével.

 Ezen a téren is számos újításról hallunk nap mint nap és persze az előnyök kihangsúlyozásáról sem feledkezik el a média:

     Egyre több országban válik kötelezővé a háziállatok megcsippelése.

    Az Egyesült Államokban nemcsak az igazolványokban találhatók ilyen chipek, de egyes komoly biztonsági követelményekkel rendelkező intézmények vagy cégek a chipbeültetést is megkövetelik alkalmazottaiktól.

http://www.wnd.com/2006/02/34751/

     A chipek mellett ma már újabb módszerek is megjelentek az emberek azonosítására és nyomon követésére, mint a biopecsét vagy a Somark cég RFID tintával a bőrre felvitt tetoválása, ami állatoknál és embereknél egyaránt használható.

     A Berkley kutatói pedig porszem méretű, agyba ültethető chipeken dolgoznak, amelyek lehetővé tennék az emberi agy és a gépek vezeték nélküli kommunikációját.

 Egy dologban biztosak lehetünk: a készpénznélküli társadalom itt van és hamarosan az élet minden területére kiterjed, megvalósítva a teljes mértékben ellenőrzött globális államot.

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.