Bevándorlás, kivándorlás, visszavándorlás, 2017
4 perc olvasás
2017 folyamán 25 100 magyar állampolgár távozott külföldre és 18 500 korábban kivándorolt magyar állampolgár vándorolt vissza a KSH adatai szerint. 2018. január 1-jén a jogszerűen és huzamosan Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma 156 000 fő volt.
A nemzetközi vándorlás is meghatározó szereppel bír egy ország népességszámának alakulására, a bevándorlás csökkenti a természetes népességfogyást, míg az elvándorlás negatív hatással lehet akár a kedvező természetes népmozgalmi eseményekre is. 2017-ben a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege 13 200 fővel mérsékelte hazánk természetes fogyásból adódó népességszám-csökkenését – olvasható a statisztikai hivatal „Népmozgalom, 2017” című friss kiadványában.
A nemzetközi vándorlásból származó pozitív vándorlási egyenleg csökkentette a népességfogyást Budapesten, Észak-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon, de ezekben a régiókban leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megyében. Az ország települései közül nemzetközi vándorlás tekintetében évek óta kiemelkedik még Budapest, ahova 2017-ben szintén az átlagosnál sokkal többen érkeztek külföldről.
A nemzetközi vándorlás népességszámra gyakorolt negatív hatása a legjelentősebben Somogy megyében volt érzékelhető.
2018. január 1-jén a jogszerűen és huzamosan Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma 156 000 fő volt, az ország népességének 1,6 százalékát tették ki. Az itt élő külföldiek túlnyomó többsége, 65 százaléka Európából, ezen belül a környező országokból, főképp Romániából (15 százalék), Németországból (11 százalék), Szlovákiából (6,0 százalék), valamint Ukrajnából (5,7 százalék) érkezett. További 28 százalékuk Ázsiából, míg Afrikából 4,0 százalékuk, az amerikai kontinensről 3,4 százalékuk származik. Ázsiából elsősorban kínaiak és vietnámiak részesítették előnyben Magyarországot.
2018. január 1-jén a Magyarországon tartózkodó külföldiek 50 százaléka Budapesten, 33 százaléka a fővároson kívüli városokban, 17 százaléka pedig községekben élt. A népességhez viszonyított arányuk a fővároson kívül Baranya, Győr-Moson-Sopron és Zala megyében nagyobb, míg Békés megyében a legkisebb. A külföldiek között összességében több volt a férfi (57 százalék), mint a nő (43 százalék). Az itt élő külföldiek korösszetétele fiatalabb, mint a honos népességé. Mindkét nem esetében a 20–39 éves korosztály létszáma a meghatározó, arányuk 47 százalék volt a Magyarországon élő külföldiek körében.
A magyar állampolgárok kivándorlásának pontos mérése több tényező miatt is nehézségekbe ütközik, de az adminisztratív nyilvántartásokból rendelkezésre álló adatok alapján az látható, hogy az utóbbi években a növekedés megtorpant, majd megfordult. 2017-ben 25 100 magyar állampolgár távozott külföldre, ami 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kivándorló magyarok 32 százaléka Németországot, 27 százaléka Ausztriát és 17 százaléka az Egyesült Királyságot választotta új otthonának. Külföldre túlnyomó részt a fiatal korosztályok tagjai vándorolnak: a migráns magyarok 43 százaléka 30 év alatti, 72 százaléka pedig még nem érte el a 40 éves kort. Ezek az arányok jelentősen eltérnek az itthoni lakónépesség kormegoszlásától (32 és 46 százalék). A kivándorlók 54 százaléka férfi, túlnyomó részük nőtlen, hajadon (64 százalék).
2017-ben 18 500 korábban kivándorolt magyar állampolgár vándorolt vissza. A külföldről visszavándorló magyar állampolgárok száma 2014-től folyamatosan növekszik, 2017-ben közel 9 százalékkal többen jöttek vissza, mint 2016-ban. A visszavándorló magyarok 30 százaléka Németországból, közel 29 százaléka Ausztriából és további 20 százaléka az Egyesült Királyságból tért vissza Magyarországra.
