Borok onnan, ahol a „hegy és a Nap összeér”

Az utóbbi években a magyar borok újra virágkorukat élik. Már egy 2013-ban készült felmérésből* is kiderült, hogy a  borfogyasztók negyede heti rendszerességgel iszik bort. A döntően tisztán fogyasztott nedűk közül a megkérdezettek előnyben részesítik a hazai termelésűeket. A kutatásban arra is kitértek, hogy melyek a legismertebb borvidékek, akkor Tokaj és Eger mellett Villányt emelték ki a legtöbben.  Pedig számtalan okot lehet találni, miért érdemelne legalább ilyen figyelmet a Mátrai borvidék is, amit úgy is emlegetnek, hogy a hely „ahol a hegy és a Nap összeér".

Az utóbbi években a magyar borok újra virágkorukat élik. Már egy 2013-ban készült felmérésből* is kiderült, hogy a  borfogyasztók negyede heti rendszerességgel iszik bort. A döntően tisztán fogyasztott nedűk közül a megkérdezettek előnyben részesítik a hazai termelésűeket. A kutatásban arra is kitértek, hogy melyek a legismertebb borvidékek, akkor Tokaj és Eger mellett Villányt emelték ki a legtöbben.  Pedig számtalan okot lehet találni, miért érdemelne legalább ilyen figyelmet a Mátrai borvidék is, amit úgy is emlegetnek, hogy a hely „ahol a hegy és a Nap összeér".

Hazánk gasztronómiai hírnevéhez nem csak szakácsaink, de borászaink is jelentősen hozzájárulnak. Magyarországon összesen 22 borvidéken gazdálkodnak, ismertség és népszerűség tekintetében azonban ezek jelentősen eltérnek egymástól. A legkedveltebb Tokaji és a legkevésbé preferált Bükki között nagyjából középen helyezkedik el a Mátrai borvidék, pedig éghajlatában, történelmében és boraiban is kiemelkedik.

A 7000 hektáros borvidék az egyik legkülönlegesebb színfoltja a hazai szőlőtermesztés világának, hiszen a többi északi vidékhez képest itt jóval több a napsütés, enyhe a tél és kevés a csapadék, változatos talajösszetételével együtt pedig magas cukortartalmú, fűszeres, harmonikus, magas alkoholtartalmú borok születnek itt. „Az egyre melegedő időjárás szinte az összes fajtának kedvez. A térség elsősorban a virágos, illatos fehérborokról híres, azonban egyre több vörösbor kerül ki a mátrai pincészetekből, amelyeknél szintén az üde, gyümölcsös jelleg dominál" – mondta el Kovács Zita, a Kovács Borház tulajdonosa.

A mátrai területben rejlő lehetőségeket már a rómaiak idejében is felfedezték, így a honfoglaló magyaroknak nem volt más dolguk, mint táplálni és tovább fejleszteni az itt talált szőlőkultúrát. Ez nem volt túl egyszerű a török hódítók adói és az 1890-es években tomboló filoxéra járvány miatt, de az 1900-as évek elejére a térség kiheverte a károkat. A világháborúk azonban nem kedveztek a bortermelésnek, így az igazi fellendülés csak az '50-es években nyújtott állami támogatások, majd a rendszerváltás után következhetett be.

Hazánk második legnagyobb borvidéke ma már a szőlő-bor export több mint egyharmadát adja, ám nem csak a kiváló italok miatt érdemes ellátogatni a Mátra környékére. A lélegzetelállító vidéket a vadregényes erdők és a történelmi emlékek is gazdagítják. Felkereshetjük például a Gyöngyöstarjáni Borhy Vadászkastélyt, a Siroki Várat és az Orczy Kastélyt is, melyek árnyas hűseiben pihenve még jobban esik elkortyolni egy könnyű, illatos mátrai bort.

*A Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Vezérigazgatóságának megbízásából készített közösségi bormarketinget támogató 2013-as országos felmérés adatai alapján.