Borúlátóak az európai kapcsolt erőművek

Az európai kapcsolt erőművek több mint fele borúsan látja a szektor jövőjét, kitörési pont a biomassza felhasználása és a mikrokapacitású egységek elterjedése lehet a szektor számára

  Az európai kapcsolt – hőt és villamos energiát párhuzamosan, egyazon tüzelőanyag bázison termelő – erőművek többsége rövidtávon borúsan látja a szektor jövőjét – derül ki a COGEN Europe, a kapcsolt energiatermelés európai szakmai szervezetének idei felméréséből. Az európai erőművek több mint fele az elmúlt években tapasztalt stagnálást vagy visszaesést prognosztizálja a jövőre nézve is. A legnagyobb problémát a jogszabályi környezet bizonytalansága jelenti a már meglévő egységek működtetése és az új beruházások tekintetében is. A szektor számára kitörési pontot a megújuló energiaforrások, elsősorban a biogáz és a szilárd biomassza jelenthetik, de a jövőben növekedhet az igény a mikroméretű, párszáz kilowatt kapacitású egységek iránt is.

Nem csak Magyarországon, de szinte az egész kontinensen szenvednek a kapcsolt erőművek. A COGEN Europe 16 országot érintő, a teljes európai kogenerációs energiatermelés 84 százalékát lefedő felmérés alapján az elmúlt három évben jelentősen romlott az erőművek helyzete. „2010 és 2013 között az érintett piacok 52 százalékának esetében alig növekedett a szektor, 20 százalékuk esetében viszont egyértelmű visszaesésről tudtak beszámolni a válaszadók. Növekedést mindössze a piacok 19 százalékának esetében regisztráltak. Az elmúlt években a legnagyobb kihívásokkal a gáz alapon termelő egységek szembesültek" – mondta Dr. Kiss Csaba, a COGEN Europe igazgatóságának magyar tagja, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság szakmai alelnöke.

A szektor kedvezőtlen helyzete európai szinten is három tényezőre vezethető vissza: a szabályozói bizonytalanság, a kedvezőtlen energiapiaci körülmények és az általános gazdasági visszaesés érinti leghátrányosabban az erőműveket.

„A szabályozói oldal általános kritikájaként a változások kiszámíthatatlanságát és a részletszabályok valamint a stratégiai megközelítés sok esetben teljes szembenállását fogalmazták meg a felmérésre választ adók" – mutatott rá Dr. Kiss Csaba. A jogszabályi környezet kapcsán a piaci szereplők 50 százaléka találta úgy, hogy a jogszabályalkotói intézkedések vegyes hatással vannak az erőművek működésére, 24 százalékuk kifejezetten negatívnak ítélte működésének jogszabályi környezetét, míg pozitív és ösztönző szabályozásról a szereplők 19 százaléka tudott beszámolni.

„A kedvezőtlen piaci folyamatok kapcsán a legnagyobb problémát a szektor számára Európában a magas gázárak és az alacsony villamosenergia-árak jelentik. A gazdasági visszaesés elsősorban a kapcsolt erőművek által kiszolgált üzemek termelésének visszaesésével párhuzamosan csökkenő energiaigények mentén hat a termelőkre, de jelentősen nőtt a beruházási bizonytalanság is a piacokon" – tette hozzá a COGEN Europe igazgatósági tagja.

Rövidtávon a felmérésbe bevont piaci szereplők 55 százaléka kifejezetten borúsan látja a szektor helyzetét, és további visszaesést prognosztizál a technológia esetében, amennyiben a jelenlegi körülmények fennmaradnak.

Az iparág szereplői ugyanakkor kitörési lehetőségeket is azonosítottak: a mikro- és kiskapacitású berendezések intenzív elterjedését a megkérdezettek 50 százaléka prognosztizálta, míg a megújuló alapú – elsősorban szilárd biomasszát és biogázt elégető – egységek előretörésében a válaszadók 46 százaléka bízik.

„A magas hatásfokú, kiskapacitású gázmotorok elterjedése elsősorban a lakossági felhasználás és az egyéni épületfűtési igények emelkedése mentén valószínűsíthető. A biomasszás fejlesztések pedig már több országban beindultak. Ennek jó példája a Pannonpower pécsi szalmatüzelésű kapcsolt erőműve, amelyet a COGEN Europe idén piacfejlesztés kategóriában a legjobb európai kapcsolt erőműnek választott" – hangsúlyozta Dr. Kiss Csaba.