Cseppet se szégyelld!
4 perc olvasás
Ezzel a címmel rendezett nyílt napot a Károlyi-Csekonics Palotában a Kor Kontroll Társaság. Az egészségügyi felvilágosítást népszerűsítő civil szervezet ezúttal a még mindig tabuként kezelt inkontinenciára hívta fel a figyelmet.
Ezzel a címmel rendezett nyílt napot a Károlyi-Csekonics Palotában a Kor Kontroll Társaság. Az egészségügyi felvilágosítást népszerűsítő civil szervezet ezúttal a még mindig tabuként kezelt inkontinenciára hívta fel a figyelmet.
Talán önre is tört már olyan hirtelen egy intenzív, vizelési inger, hogy attól félt nem éri el időben a mosdót. A hiperaktív hólyag, amely- bár az uraknak is okozhat gondot – elsősorban a nőkre jellemző, ne szépítsük: rontja az életminőséget. Magyarországon mintegy félmillió hölgy küszködik vizelet-visszatartási zavarokkal. Bár az inkontinencia nemcsak az idősek betegsége, a hólyagtúlműködés gyakorisága a korral emelkedik. Sok nő ezt az idősödés természetes velejárójának tartja, emiatt és szemérmessége miatt meg sem említi orvosának. Szégyelli, titkolja, leplezi, házi praktikákkal, bulvár lapokban olvasott legújabb csodákkal kísérletezik. Így aztán a betegségben szenvedők kevesebb, mint 10%-át kezelik csak. A gyógyászati segédeszköznek minősülő higiéniás betétek forgalma jelentős, viszont korlátok közé szorítja használóját hétköznapi tevékenységei közepette. Pedig a vizelet-visszatartási zavarok és a hólyagtúlműködés eredményesen kezelhető gyógyszerrel, műtéttel vagy egyéb konzervatív terápiával. Ahogyan
Dr. Hamvas Antal a Kontinencia Társaság elnöke szerint a kezeltek 5-10 százalékának esetében szükséges az operáció, a többieknél hatásos a konzervatív terápia/ testsúlycsökkenés, mozgás / gátizom -torna és a gyógyszer.
Az intimtornára – ahogyan Török Miklós szülész -nőgyógyász professzor hangsúlyozta- azért van szükség, mert a megnyúlt, hiányzó kötőszövetet az izom képes pótolni. Schwarzeneggert hozta fel példaként, akinek karizmain kiválóan látszik, hogyan építhető az izom.
Tápainé Bajnai Márta gyógytornász bemutatta azt a gátizom tornát, amit minden esetben a vagina izmainak vizsgálata előz meg, hiszen az izmok állapota/ gyenge- vagy erős/ határozza meg a torna erősségét is.
Ahogyan az egyik idős hölgy hangsúlyozta , a műtét sajnos nem mindig sikeres. Pontosabban sikeres, de a hatása nem tart örökké. Ő 10 évet tudott vizeletcsepegés nélkül tölteni, most ismét inkontinens és pelenkát hord. Dr Hamvas Antal igen plasztikus példával illusztrálta mi történik ilyenkor A megnyúlt szövetet hiába stoppolják össze, egy idő után az anyag a stoppolás mentén kiszakad. Török Miklós a testbarát anyagok betoldásának lehetőségét hangsúlyozta, azaz a szalagműtétek – a tudomány fejlődésének hála- sokkal korszerűbbek és eredményesebbek, mint néhány évvel ezelőtt. Dr. Majoros Attila urológus beszélt a stressz valamint a késztetéses inkontinencia közötti különbségről. A stressz inkontinencia persze nem azonos Sellye János stressz fogalmával, sokkal inkább a mérnöki értelemben használt nyomást, feszülést értjük alatta. Azaz a hasűri nyomás, prüszkölés , nevetés hatására csöppen el a vizelet. A késztetéses inkontinencia esetében olyan erős vizelési inger törhet ránk, hogy nem csak attól félünk, hogy nem érjük el, tényleg nem érjük el az illemhelyiséget. A hiperaktív hólyag sikeresen kezelhető gyógyszerrel, annyira sikeresen, hogy a betegek egy része még a kellemetlen pelenkától is megválhat a kezelés hatására. Más kérdés, hogy az OEP még mindig nem a legkorszerűbb gyógyszert támogatja a legjobban, hanem azokat, amelyek kellemetlen mellékhatásokat/ szájszárazság, székrekedés/ okoznak. Sok idős beteg panaszkodott arra, hogy az OEP megszüntette a betétek , pelenkák támogatását, ami az idős , nyugdíjas, sokszor egyedülálló betegek számára elviselhetetlen terhet jelent, hiszen sokszor 10000 forintot is kell a pelenkára költeniük. Az egészségnap egyik tanulsága: öszintén, nyíltan is lehet beszélgetni az inkontinenciáról. A másik: aki beteg ne szégyellje, forduljon orvoshoz hiszen a háziorvos , az urológus, a szülész-nőgyógyász, vagy a gyógytornász tud segíteni.
