A VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. a pályahálózat-működtetők 2007-es pénzügyi tényadatai bázisán próbaszámítást végzett, melynek kereteit a Díjképzési Módszertanban kidolgozott és jól dokumentálható, könnyen kezelhető, pályavasúti költségeken alapuló vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer alkotja. A jelenlegi hozzáférési díjak 2004-es költségadatok alapján kerültek meghatározásra. Önmagában már ez a tény is felveti a díjnövekedés lehetőségét, de nem jelenti ennek az automatikus bekövetkezését, mivel megfelelő állami szerepvállalással a díjalap csökkenthető.

   

 

A VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. a pályahálózat-működtetők 2007-es pénzügyi tényadatai bázisán próbaszámítást végzett, melynek kereteit a Díjképzési Módszertanban kidolgozott és jól dokumentálható, könnyen kezelhető, pályavasúti költségeken alapuló vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer alkotja. A jelenlegi hozzáférési díjak 2004-es költségadatok alapján kerültek meghatározásra. Önmagában már ez a tény is felveti a díjnövekedés lehetőségét, de nem jelenti ennek az automatikus bekövetkezését, mivel megfelelő állami szerepvállalással a díjalap csökkenthető.

   

A vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól szóló 83/2007. (X.6.) GKM-PM együttes rendelete alapján a VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. feladata a Díjképzési Módszertan és a Díjszámítási Dokumentum elkészítése. A Díjképzési Módszertant a VPE első alkalommal 2008. augusztus 31-ig kellett, hogy elkészítse. A dokumentum a VPE Kft. honlapján elérhető.

A Díjképzési Módszertan alapján elkészítendő első Díjszámítási Dokumentumot a 2010. december második vasárnapjától kezdődő menetrendi évre vonatkozó Hálózati Üzletszabályzat tervezetének nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg kell közzétenni. A nyilvánosságra hozatal határideje 2009 novembere.

A Díjképzési Módszertan kialakításának kereteit

    – az európai uniós szabályozáson nyugvó jogszabályi környezet,

    – az állami hozzájárulás input paraméterként való figyelembevétele,

    – a környező (alternatív útirányt kínáló) országok meghirdetett vasúti díjrendszerei, valamint

    – az érintett hazai pályahálózat-működtetők (GYSEV, MÁV) adatszolgáltatási képessége

alkotta.

A VPE Kft. főbb céljai a Díjképzési Módszertan kialakítása során:

    – transzparens, könnyen értelmezhető és jól ellenőrizhető díjképzési szabályrendszer létrehozása,

    – jól működtethető rendszer megalkotása,

    – egységes díjstruktúra kialakítása,

    – a valós költségarányok megjelenítése a díjakban,

    – minél pontosabb költségfelosztás, továbbá

    – a hatékony kapacitáskihasználás elősegítése

voltak.

A VPE Kft. a Díjképzési Módszertan alapján a pályahálózat-működtetők utolsó lezárt üzleti évének tényadatai, valamint a várható központi költségvetési támogatás mértéke alapján határozza meg a díjszabási rendszer adott menetrendi évre vonatkozó elemeit. A hálózat-hozzáférési díjak adott menetrendi évre történő meghatározására vonatkozó részletes számítások és a számítások alapjául szolgáló adatok a Díjszámítási Dokumentumban kerülnek rögzítésre.

Alapvető szabály, hogy a hálózat-hozzáférési díjat az adott menetrendi évre előre kell meghatározni a pályahálózat-működtetők utolsó lezárt üzleti év tényleges indokolt költségei és ráfordításai alapján. Indokolt költségnek és ráfordításnak az adott technológiai-szolgáltatási szint biztosításához feltétlenül szükséges azon költségek és ráfordítások tekinthetők, amelyeket a piacon nem lehet alacsonyabb áron beszerezni.

Mindezekből pedig az következik, hogy a hálózat-hozzáférési díjbevételből, mint nettó árbevételből a vasúti pályahálózat-működtetők indokolt költségének meg kell térülnie.

Képletszerűen:

    Teljes bevétel (TR) >= Teljes költség (TC)

    Díjrendszer bevétele + Támogatás + Kiegyenlítő juttatás >= TC

     – D = Felárral, kedvezménnyel módosított költség,

     – K = Alternatív közlekedés mód externális költsége,

     – T = Állami támogatás

Ebből következően első lépésként díjmegállapító szervezetként működő VPE Kft. az indokolt költségek és a tervezett közlekedési, forgalmi volumen alapján megállapítja a hálózat-hozzáférési díjat, majd a díjalapot korrigálja az állami támogatás összegével.

Mivel Magyarország a 83/2007. (X.6.) GKM-PM együttes rendelet megalkotásával és hatályba léptetésével 2008. januárjától a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló Európai Parlament és a Tanács 2001/14/EK irányelv (2001. február 26.) rendelkezéseit beemelte jogrendjébe, ezért ennek alapvető újdonsága miatt a VPE Kft. a megvalósíthatóság, illetve a hálózat-hozzáférési díjak alakulásának vizsgálata, tesztelése, a szükséges közlekedéspolitikai intézkedések beazonosítása, ütemezése érdekében a munka első lépéseként próbaszámításokat és érzékenységvizsgálatokat végzett.

A KPMG Tanácsadó Kft, valamint a siMentat Kft. bevonásával elvégzett próbaszámítás igazi meglepetést nem okozott.

A próbaszámítás eredményeként kapott, a hálózat-hozzáférésre jogosultaktól beszedendő hálózat-hozzáférési díj mértéke az energiabiztosítást nem beleértve összességében 111,5 milliárd forintról 159,3 milliárd forintra nőtt. A próbaszámítások azt mutatják, hogy a jogszabályokat követő díjmegállapítás alapesetben a jelenleg hatályosnál átlagosan lényegesen magasabb, összetételében is megváltozó díjakat eredményez. A hálózat-hozzáférési díjbevételben realizálandó díjtömeg nagyságát a költségek indokoltságának kontrollja és az állami támogatás csökkentheti.

A Díjképzési Módszertan szabályrendszere és az állami támogatás megosztása a díjbevétel összesített nagyságát nem, csak az egyes szolgáltatásokhoz tartozó díjbevételek egymáshoz viszonyított arányát változtathatja meg.

A próbaszámítás eredménye ebből a szempontból megfelelt a várakozásoknak. Az értelemszerűen indokolt negatív várakozásokat erősítette, hogy az állam évek óta nem vállal meghatározó szerepet a vasúthálózat karbantartásában, szinte minden költség az azt igénybevevőkre hárítódik. Sajnos a hálózat-hozzáférésre jogosultaktól beszedett, európai viszonylatban magas és térségi összehasonlításban közepes mértékű jelenlegi hálózat-hozzáférési díjak eddig sem biztosítottak kell fedezetet még a szinten tartáshoz sem.

Újszerűnek nevezhető a Díjképzési Módszertant és a hozzákapcsolódó próbaszámítások eredményeit bemutató előadás sorozat, mely először biztosított az érintetteknek, különösen a vállalkozó vasutak képviselőinek, lehetőséget arra, hogy megismerkedhessenek az új rendszer felépítésével, ahhoz hozzászóljanak.

Az április 15. és május 6. között lezajlott előadások közül az elsőre a MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. mint magyarországi pályahálózat működtetők kaptak meghívót. A következő találkozóra a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, és a Nemzeti Közlekedési Hatóság munkatársai voltak hivatalosak.

A magyarországi vasúti szektorban eddig példa nélküli egyeztetési folyamat legrendhagyóbb állomására 2009. április 28-án a budapesti Béke Szállóban került sor a VPE Kft. és a MAVE Magyar Vasúti Egyesülés közös rendezésében, ahol először nyílt alkalma a piac szereplőinek a díjszámítási modellek véglegesítése előtt az új díjak struktúrájával, azok mértékével és hatásaival megismerkedni.

   

A pályahálózat-működtetők 2007-es pénzügyi tényadatai alapján készült próbaszámítások egyértelműen megmutatják, hogy áremelkedéssel kell számolniuk a vasútvállalatoknak. Ezt rövidtávon befolyásolni kizárólag az állami szerepvállalás konkrét mértékével lehet. A próbaszámítás eredményeinek ismeretében a hozzáférésre jogosultak mindegyike elégedetlenségét fejezte ki azzal az összköltséggel kapcsolatban, amelynek fedezeteként fizetendő díjként az új metódus alapján majd fizetniük kellene. Ez nem hagyja érintetlenül a közszolgáltatás keretében végzett vasúti személyszállítást terhelő hozzáférési díjakat sem, amely további állami költségtérítési igényt vet fel. Ez különösen abban az esetben érhet el drámai mértéket, ha a vasúti árufuvarozást terhelő jövőbeni díjak állami hozzájárulás hiányában jelentősen megemelkednek, és a vasúti árufuvarozás volumene jelentősen visszaesik.

A fentiek heves vitát eredményeztek, mely a következő főbb kérdések körül forgott:

    – A próbaszámítás során kapott díjak kalkulálásakor mennyiben sikerült a pályavasutak által szolgáltatott adatok megbízhatóságát, indokoltságát vizsgálni?

    – A szolgáltatás díja és minősége közötti inkonzisztencia (III. kategóriájú vonalak díja a legmagasabb a költségbázisú számítások alapján) feloldására milyen beavatkozás várható?

    – A jövőbeni díjak milyen módon lesznek képesek a vasúti közlekedést ösztönözni?

    – Milyen közlekedéspolitikai célok mentén történik az éles díjszámítás során kalkulált díjszintek megállapítása?

Május 6-án az első három előadáson elhangzottak szintézisére került sor, ahol egy asztalnál egyszerre foglalt helyet valamennyi érdekelt fél képviselője. A Díjképzési Módszertan próbaszámítási eredményeinek bemutatását célzó prezentáció-sorozat utolsó lépéseként a VPE Kft. lehetőséget biztosított a PM, a KHEM, az NKH, a MÁV, a GySEV, valamint a hozzáférésre jogosultak képviseletében a MAVE-nek arra, hogy kérdéseiket, véleményüket, észrevételeiket egy közös fórumon megvitathassák. Az esemény legfőbb értéke a párbeszéd és az ismeretek közvetlen átadása volt, amely EU tagságunk óta a legelső ilyen szakértői fórum volt a témában.

A PM képviselője hangsúlyozta, hogy a közúttal szembeni versenyképesség növelésének érdekében az állami költségtérítés mértékét egy olyan optimális szinten szükséges meghatározni, amely mellett a pályahálózat működtetők bevétele maximalizálása mellett az állami szerepvállalás mértéke a minimálisra szorítható. Ilyen elemzést a VPE Kft. nem végzett, ezt a jelenlévők a KHEM hatáskörébe tartozó feladatként azonosították. Az állami költségtérítéssel kapcsolatban felvázolásra került az a kapcsolatrendszer, amely az állami szerepvállalás és a pályahálózat-működtető, valamint a személy-és áruszállítás viszonyát modellezi. Amennyiben az állam a pályahálózat-működtetőt támogatja, ez egyben azt is jelenti, hogy – közlekedéspolitikai irányelvek mentén – kedvezőbb feltételeket biztosíthat mind a személyszállítás, mind pedig az árufuvarozás számára egy alacsonyabb szintű, s így versenyképesebb díjon keresztül. A pálya igénybevételi díjának, illetve a pályaállapot minőségének javulása pozitívan hat az árufuvarozási teljesítményre, mely a személyszállítás költségviselését mérsékelheti.

A vasúttársaságok szakmai szervezetének álláspontja szerint a bemutatott – értelemszerűen nem végleges – díjnövekedések részben a költségek növekedése miatt, részben pedig nulla forint állami szerepvállalást feltételezve egyértelműen a közúti szállítás irányába terelnék a meglévő vasúti árufuvarozási forgalmakat.

A villamos energia kérdése a próbaszámítás fókuszából kikerült, miután a vontatáshoz felhasznált villamos energia díjának meghatározása során két, a VPE Kft. hatáskörén kívül eső probléma merült fel. Ezek az alábbiak:

    – A villamos energia fogyasztás hiteles mérése a pályahálózat működtetők részéről még megoldatlan.

    – Mind a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, mind pedig a vasúti közlekedésről szóló 2005. év CLXXXIII. törvény tartalmaznak az energia díjának megállapítására vonatkozó szabályokat úgy, hogy a két szabályozás közötti összhang nem teremthető meg.

A felvetett problémák többségének megoldására rendkívül rövid idő áll rendelkezésre, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a 2010/2011-es menetrendi évre vonatkozó éles díjszámítás 2009. május végén már a megfelelően módosított Díjképzési Módszertan alapján kell, hogy meginduljon.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük