EGÉSZSÉGNAP A MÚOSZ-ban

Mofetta kezelőhely – Mátraderecske

Régi tudás az a megállapítás, hogy Magyarországon a legrosszabb egészségi állapotú népesség az orvosok, a tanárok és az újságírók köréből kerül ki. A Magyar Újságírók Szövetsége idén először gondolt arra, hogy egész napos, ingyenes egészségfelmérést biztosít a kollégáknak nemcsak orvosi-kutatói előadásokkal, hanem gyakorlati tanácsokkal, nyomtatott segédanyagokkal is. Soha ekkora érdeklődés nem volt még az újságíró-szervezet székházában, mint 2011. március 24-én. Hosszú sorok kígyóztak az akkor épp napsütötte Vörösmarty utcában, akik várták, hogy bejussanak vizsgálatra a szűrőbuszba. Benn a Házban minden helyiség megtelt érdeklődőkkel a különböző előadásokon. – Vagyis az egészségnap hatalmas sikert volt!

Mofetta kezelőhely – Mátraderecske

A sok-sok elhangzott előadás közül a két legérdekesebbről számolnánk be. Az egyiket dr. Torday László tartotta a GÉNTECHNOLÓGIÁról, azaz a biotechnológiáról. Először is felhívta a figyelmet Ereky Károlyra (1878-1952), aki a géptechnológia fogalmát bevezette a nagyvilágban. A dolog nem olyan bonyolult, mint gondolnánk: élő szervezet egyik másik élő terméket állít elő, ilyen a tehén és a teje. A ma már világszerte „genetic engineering" azt jelenti, hogy növényi vagy állati sejtekkel, esetleg gombákkal végeztetik egy új termék előállítását. Az állatoknál a zigóta (megtermékenyített petesejt) felhasználásával készíttetnek valami hasznosat. A növényi technológiákat régebben ismerjük: ilyenek a fermentumok (sajt, túró stb.), a sör, az élesztő vagy a bio üzemanyagok. A modern orvosi biotechnológia ezek segítségével az emberi testben lévő mikroorganizmusokat tudja szabályozásra felhasználni. Élő szervezetekből készítik a vakcinákat, a hormonokat, az interferont és a monoklonális anyagokat.

A biotechnika inkább a gyógyszeriparra jellemző: vegyi úton gyárt új gyógyszert. Az egyik biológust, a másik vegyészt (kémikust) alkalmaz a kutatásokhoz és a gyártáshoz. Az első biotechnikai cég 1978-ban a Stanley Cohen majd a Roche volt. Azután jöttek a többiek: egyelőre 5 sertés kellett egy cukorbeteg éves inzulinadagjának előállításához. Ma már a biotechnológia segítségével készítik nagy mennyiségben az emberi inzulint. Az Aspirin sok molekulás vegyület. A monoklonidokat (egy sejt klónjait) sokféle betegségnél alkalmazzák, de elsősorban jó- és rosszindulatú daganatoknál.

Magyarország – sajnos – nagyon keveset költ a kutatásra, az egészségügyi kassza 7%-át. Világviszonylatban az utolsók között állunk!

Súlyos példa: 1 db gyógyszermolekula előállításához átlagban hétmillió (!) munkaóra szükséges (felfedezés, fejlesztés, kísérletek, vizsgálatok, humán tesztelés, engedélyezés) – mintegy 10 évnyi munka. Csak utána lehet regisztráltatni. Majd 20 év a szabadalmi joga, utána lehet a generikus (biohasonló) társait gyártani.

Az érképzést segítő anyag ötezer millió dollárba került, ezért először az áttétes rákbetegek gyógyítására vezették be. A biológiai úton készült gyógyszerek bonyolult fehérjék (biotechnológiai szerek), szinte lehetetlen pontos másolatot (biohasonlót) készíteni róluk, mert előre nem látható immunológiai problémákat okozhatnak. Pedig egyre több van ezekből, ugyanis jóval olcsóbbak. Valamely gyógyszer helyettesítése mindig kockázatos, a kérdésről állandó viták folynak.

Példa: Svájcban és Magyarországon egyforma nagyságú a bélrákosok száma, de a halálozás nálunk jóval nagyobb! Svájcban és itthon egyforma összeget költenek alkoholra. A különbség azonban az, hogy ott a gyógyszereket az állam fizeti! Egész Európában a legrosszabb helyzetet Anglia mondhatja a magáénak. Főleg azért, mert a betegek tovább élnek, és visszajárnak az orvoshoz. Tehát túl jók a gyógyszerek. Viszont mindenütt kritikus az innovatív gyógyszerekhez való hozzájutás.

A másik, rendkívül érdekes előadást dr. László Márta főorvos tartotta.

Először leszögezte, hogy Magyarországon melyek a vezető halálokok:

1. szív- és érrendszeri bajok
2. daganatos betegségek
3. emésztőszervi megbetegedések
4. légzőszervi betegségek
5. balesetek és öngyilkosság

Nálunk vezető szerepe van (54%) a SZÍV- és ÉRRENDSZERI betegségeknek. Okai: az alkohol, dohányzás, túlsúly, mozgáshiány, helytelen étrend, stressz. Rosszul áll az egészségmegőrzés, túl sok sót, cukrot, koleszterint fogyasztunk. A magas vérnyomásra nem életmódváltoztatással, hanem gyógyszerfogyasztással válaszolunk.

Felhívta figyelmünket az egyetlen magyarországi mofettára. Ez új gyógyászati létesítmény a Kékestető alatt, Heves megyében, amelyik a leggyakoribb bajra, az érrendszeri betegségek szövődményére, az érszűkületre az egyetlen hatásos, természetes gyógyszer. Óriási kincs ez a magas széndioxid tartalmú gáz (93-95%), ami metánt és radont is tartalmaz. Sok küzdelem után, 1992-es felfedezése óta 1999-től nyilvánították gyógyhellyé. A vizsgálatok alapján az érszűkület utolérhetetlenül legjobb gyógyszere. Az amfiteátrumszerűen körbeülhető gázkamrában töltött 15 kezelés megnöveli a súlyos eseteknél a járástávolságot – fájdalom nélkül. Egyformán hat férfiak és nők esetében is, amit a végtagok hő-térképével bizonyítottak. Hatására az erekben megnő a mikro-cirkuláció – derült ki a vizsgálatokból.

A széndioxid szárazfürdő után, a betegek beszámolói alapján: 91%-ban csökkent a fájdalom, növekedett a járástávolság, javult a kedélyállapot, csökkent az alvászavar és a lábzsibbadás, növekedett a teljesítőképesség, meggyógyultak a fekélyek, oldódott a stressz, pedig a résztvevők kevesebb gyógyszert szedtek. Tehát jelentősen javult az életminőségük azoknak a betegeknek, akik Mátraderecskén gyógyíttatták magukat. Forgó Gábor, az új polgármester tisztában van azzal, hogy a falu ritka kincset birtokol. Ennek elismertetésén dolgozik, és hogy hamarosan az OEP által támogatott gyógyhely legyen, s hogy mellette szálloda is épüljön. Az orvosi szolgáltatások már rendben működnek a szépen felújított fürdőház helyiségeiben.

A szénsavas szárazfürdő társadalombiztosítás által igénybe vehető szolgáltatásait Budapesten megtalálhatjuk a Gellért, a Széchenyi és a Lukács Fürdőben is. Az igazi azonban a pici mátrai faluban, Mátraderecskén található.

DOBI ILDIKÓ