Egy fénykép a múltból: Móra Ferenc
2 perc olvasás
Móra Ferenc 1932 nyarán 52 évesen azért utazott Balatonföldvárra, hogy megírja Aranykoporsó című regényét. Nem tudta, hogy halálos beteg. Hasnyálmirigyrákját nem árulták el neki orvosai és felesége, sőt, azzal ámították, hogy sikeres epekőműtétet hajtottak végre rajta.
Móra Ferenc 1932 nyarán 52 évesen azért utazott Balatonföldvárra, hogy megírja Aranykoporsó című regényét. Nem tudta, hogy halálos beteg. Hasnyálmirigyrákját nem árulták el neki orvosai és felesége, sőt, azzal ámították, hogy sikeres epekőműtétet hajtottak végre rajta.
Rossz fizikai állapotban, nyomott hangulatban, egyedül érkezett. Szakácskönyvek írásával népszerűséget szerző, őt „gyúródeszkaszagú értetlenségével kínzó" feleségével elhidegültek egymással. Itt, a füredi elvonulás alatt találkozott a 30 éves Kalmár Ilonával, egy esküvője előtt álló menyasszonnyal. A vonzó, okos és modern szemléletű nő teljesen elvarázsolta a sikerei csúcsán lévő öregedő írót. Közeledését Ilona is viszonozta. Móra a szerelemélmény következtében képes volt kitörni a ráosztott vidéki írószerepből. Megszülettek szerelmes versei, amikben a gyermekkönyveiről ismert szerző tőle szokatlan nyíltsággal ír a szexualitásról. Bár szerették egymást, a kapcsolatnak hamarosan tudatosan véget vetettek. Ilona férjhez ment vőlegényéhez.
Emléke Titanilla figurájaként bekerült az Aranykoporsó nőalakjai közé. Mórát nem sokkal később ledöntötte a lábáról a betegség. Kórházi kezelések, fürdőkúrák követték egymást – hiába. Az író másfél év múlva meghalt. Ilonával soha többé nem találkoztak, szerelmükről mindketten hallgattak, egyetlen, véletlenül készült, rossz minőségű kép maradt fenn róluk. Történetük úgy derült ki, hogy Ilona halála után (1986-ban) a neki írt levelek és a versek a szegedi múzeumba kerültek.
Készítette: Nyáry Krisztián
