Egy Liszt-legenda újjászületése

2015. augusztus 15-én, napra pontosan 150 évvel az ősbemutatót követően, ugyanazon helyszínen – a Pesti Vigadóban – a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére és programjaként ismét magyarul szólal meg Liszt nagyszabású remekműve, a Szent Erzsébet legendája.

2015. augusztus 15-én, napra pontosan 150 évvel az ősbemutatót követően, ugyanazon helyszínen – a Pesti Vigadóban – a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére és programjaként ismét magyarul szólal meg Liszt nagyszabású remekműve, a Szent Erzsébet legendája.

„Szent Erzsébethez különös, gyengéd kapcsolat fűz. Magyarországon születtem, akárcsak ő, a sorsomat és pályafutásomat döntően meghatározó tizenkét évet pedig Türingiában töltöttem, egészen közel Wartburg várához, ahol élt, és Marburghoz, ahol meghalt. Figyelemmel kísértem Wartburg várának rekonstrukciós munkáit, amelyet az én Weimari Nagyhercegem végeztetett, és láttam, amint a kápolnába vezető »Elisabeth-Gang«-ban Schwind freskóit festi, megörökítve Szent Erzsébet legendájának legjelentősebb eseményeit, amelyeket munkámban felelevenítek."

Liszt levele édesanyjának Rómából, 1862. december 2-án.

A produkció megálmodói, Marton Éva és Kocsár Balázs már évek óta dédelgették egy nagyszabású Szent Erzsébet előadás, a magyar nyelvű ősbemutató rekonstrukciójának tervét. „Szent Erzsébet alakjával pályafutásom során különböző formában találkoztam. Énekeltem a Bánk bánban Gertrudist, akinek harmadik gyermeke volt Erzsébet, vagy Wagner Tannhäuserében – többek között Bayreuthban – alakítottam türingiai Elisabethet, és Liszt művében a Szent Erzsébet legendájában. Így Szent Erzsébethez való kapcsolatom szinte egész pályafutásom során valamelyik szerep megformálásakor végig kísért, szívemhez nőtt" – nyilatkozta Marton Éva.

Az előkészítő, szakmai munka legfontosabb része a partitúra és a zenekari szólamok tanulmányozása, átnézése, több kiadás összehasonlítása volt. Az előadáshoz az eredeti partitúra alapján egységesen javított zenekari anyag is készült. Ebben a munkában Könczei Árpád zeneszerző együttműködött Kocsár Balázs karmesterrel, és Pfeiffer Gyula karmesterrel. Pfeiffer Gyula óriási munkát végzett, elkészítette a zenekari anyagot, amely egy ekkora időterjedelmű nagy apparátusra komponált zeneműnél nem kis feladat. Könczei Árpád munkájának lényege a zenekari szólamok korrektúrája volt. Kocsár Balázs végezte a magyar szöveg adaptációját, így egy kis korrekcióval, a szerző eredeti zenei, ritmikai szándékát megtartva sikerült az eredeti Ábrányi-féle szöveget az oratórium egészére felfrissíteni, felújítani.

Az előadáshoz sikerült megnyerni a legkiválóbb hazai énekművészeket: Kele Brigittát (Szent Erzsébet), Haja Zsoltot (Lajos őrgróf), Cser Krisztiánt (Hermann őrgróf), Vörös Szilviát (Zsófia őrgrófnő), Szegedi Csabát (Udvarmester, Egy magyar nemes) és Kovács Istvánt (II. Frigyes). A produkcióhoz szinte az egész országból érkeznek a közreműködők, hiszen zenekarként a Kodály Filharmónia Debrecen (igazgató: Somogyi-Tóth Dániel), énekkarként és gyerekkarként pedig a Kodály Kórus Debrecen és a Nyíregyházi Cantemus Kórus (karigazgató: Szabó Soma) együttesei érkeznek a debreceni próbafolyamatot követően a Pesti Vigadó színpadára. A nagyszabású produkcióban Kocsár Balázs vezényletével összesen közel kétszáz muzsikus vesz részt.

„A Szent Erzsébet legendája hat tételének mindegyike drámai, operai helyzetek, cselekményes – jellemzően színpadi térben elhelyezhető – szituációk laza dramaturgiai láncolata. Kérdés. hogyan tudjuk ezt a pesti Vigadó koncerttermében, egy statikus oratórium előadás keretei között előadni. Kell-e, tudunk-e érzékeltetni külső és belső tereket, színpadi szituációkat? Természetesen törekedni fogunk erre" – nyilatkozta Kocsár Balázs a produkcióról.

A mű

Moritz von Schwind osztrák festőművész 1855-ben, Wartburg várának rekonstrukciója során készítette el hat képből álló sorozatát Árpád-házi Szent Erzsébet életének eseményeiről – ezek a freskók voltak Liszt közvetlen ihletői, és a hat kép egymásutánisága vált az oratórium jeleneteinek sorrendjévé is. A művet Liszt eredetileg Otto Roquette német szövegére írta, eredeti bemutatóját pedig Wartburg várába szánta, de végül az ősbemutató helyszíne és nyelve is magyar lett: a romjaiból újjáépített Pesti Vigadóban Ábrányi Kornél fordításában hangzott el első ízben – hatalmas sikerrel – a Szent Erzsébet legendája, hogy azután a legjelentősebb Liszt-opuszok egyikeként végül német nyelven váljon a zeneirodalom remekművévé.

Ingyenes vetítések az ország több pontján

A különleges produkciót a helyszínen ugyan csak néhány száz ember követheti figyelemmel, az MTVA által készített felvételt ugyanakkor élőben, vagy csúsztatott élőben az ország számos pontján megnézhetik az érdeklődők. Eddig Debrecen, Esztergom, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Sopron és Székesfehérvár jelentkezett, de a szervezők még várják további városok jelentkezését is. Budapesten a Műcsarnok előtt 21.30-kor kezdődik a vetítés, éjfél után egy órától pedig a Sziget Fesztivál Fidelio Színpadán is látható lesz az előadás felvétele. Az MMA tervei között szerepel, hogy még az idén DVD‑n is elérhetővé teszi a nagyközönség számára a produkciót.

szenterzsebet150.com