Egy orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulás lendületet adhat Márton Áron erdélyi püspök boldoggá avatása ügyének
3 perc olvasás
A Keresztalja erdélyi római katolikus hetilap közlése szerint egy brassói fiatalember orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulása lehet a bizonyíték arra, hogy csoda történt Márton Áron közbenjárására, és a Szentszék boldoggá nyilváníthatja a püspököt.
A Keresztalja erdélyi római katolikus hetilap közlése szerint egy brassói fiatalember orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulása lehet a bizonyíték arra, hogy csoda történt Márton Áron közbenjárására, és a Szentszék boldoggá nyilváníthatja a püspököt.
A Keresztalja hetilap egy 26 éves brassói fiatalember esetét írja le, akit 2010-ben hererákkal, majd a rák szövődményeivel műtöttek, ám egészségi állapota a műtétek után egyre romlott. Nagy-György Attila plébánost az utolsó kenetet feladni hívták a beteghez, mert az orvosok úgy látták, gyógyíthatatlan a fiatalember betegsége, és bármelyik pillanatban meghalhat. A plébános, majd a beteget később meglátogató Csiszér Albert-András pápai prelátus is Márton Áron egykori erdélyi püspök közbenjárásáért imádkozott, a püspök képét a betegágy mellett hagyták.
A Keresztalja írása szerint orvosilag megmagyarázhatatlan csoda történt a fiatalemberrel, aki látványos ütemben kezdett gyógyulni. Két hét múlva a kórházat is elhagyhatta. Az azóta eltelt másfél évben elvégzett vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a fiatalember teljesen egészséges. Az orvosok szerint öt év után lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy a fiatalember végérvényesen meggyógyult.
Amint a Keresztalja hetilap leírja, Márton Áron erdélyi római katolikus püspököt már életében szentként tisztelték, ennek ellenére mindeddig a szentté nyilvánítás előszobájának számító boldoggá avatása is nehezen haladt. A folyamat elindítását 1992. november 17-én engedélyezte II. János Pál pápa, és a köztudatban az él, hogy a már csak a bizonyított csodatétel leírása hiányzik a dossziéból. Ezzel ellentétben a szentté avatási ügyek kongregációja több pontban is az iratcsomó kiegészítését kérte.
Nehezítette a helyzetet, hogy időközben elhunyt Szőke János szalézi szerzetes, akit a szentté avatási procedúra előkészítésével bíztak meg. Jakubinyi György érsek a kézdivásárhelyi származású Kovács Gergelyt, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetőjét bízta meg a feladatok ellátásával; a megbízást néhány napja hagyta jóvá a Szentté avatási Ügyek Kongregációja.
Márton Áron 1896-ban született Csíkszentdomokoson, 1939. február 12-én szentelték föl a Gyulafehérvári főegyházmegye püspökévé. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori magyar hatóságok kiutasították Kolozsvárról, ám 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a „Világ Igaza" címet adományozta neki. 1949-ben a kommunista hatóság letartóztatta, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, 1955-ben azonban nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Márton Áron 1980-ban hunyt el. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a kommunista állammal.
Gazda Árpád
kti \ kbt
MTI 2012. március 16., péntek 15:28
