Egy rövid tárgyalás

Tisztelt Bíróság! Szomszédom egy részeges fráter, aki tíz év óta megkeseríti a lakók életét. Most azonban minden határon túl ment. Azon a napon betörte lakásom ajtaját, pisztolyt fogott rám, bezárt a spájzba. Lányomat bevonszolta a hálószobába és erőszakoskodott vele. Majd elvitte az összes pénzemet és az ékszereinket. Sajnos tanúja nem volt az esetnek, de azóta rettegésben élünk. Még megemlítem, hogy ugyanazon a napon a feleségét is félig agyonverte. Még a mentők is kijöttek.

Tisztelt Bíróság! Szomszédom egy részeges fráter, aki tíz év óta megkeseríti a lakók életét. Most azonban minden határon túl ment. Azon a napon betörte lakásom ajtaját, pisztolyt fogott rám, bezárt a spájzba. Lányomat bevonszolta a hálószobába és erőszakoskodott vele. Majd elvitte az összes pénzemet és az ékszereinket. Sajnos tanúja nem volt az esetnek, de azóta rettegésben élünk. Még megemlítem, hogy ugyanazon a napon a feleségét is félig agyonverte. Még a mentők is kijöttek.

Csak a Tisztelt Bíróság igazságos ítéletében reménykedem.

Tisztelt Bíróság! Az elmondottakból egy szó sem igaz. Az itt jelen lévő embert már hónapok óta nem láttam. Igaz, volt valaha kapcsolatom a lányával, de a szerelmeskedésbe mindig beleegyezett, sőt, valósággal kiprovokálta. Már rég elfelejtettem ezt a jelentéktelen kalandot. Imádott feleségem valóban balesetet szenvedett a lakásunkban, de erről nem tehetek.

Csak a Tisztelt Bíróság igazságos ítéletében reménykedem.

– Mennyi ideig volt a kórházban asszonyom?

– Három hétig. Szerencsém volt, a szomszédok kihívták a mentőket. Most már csak a lábam van gipszben.

– Máskor is bántalmazta már az élettársa?

– Nem értem, miről beszél a bíró úr.

– A felperes elmondása szerint önt a férje agyba-főbe verte.

– Nem mondott igazat.

– Akkor hogy szerezte a sérüléseit?

–                    Mentem haza két tömött szatyorral. Letettem a csomagokat, erre megkérdezte a férjem: Hoztál cigarettát?

– A homlokomra csaptam: Szentisten, elfelejtettem! Ekkor keletkezett a halántékomon egy kisebb bevérzés. Aztán az egyik kosarat fel akartam tenni a konyhaasztalra, de leesett a földre, egyenest a lábamra. Így tört el a nagy lábujjam. Lehajoltam, hogy megnézzem, a szemem belevágódott az asztal sarkába, ettől lettek a lila foltok. A fürdőszobába indultam szemcseppekért, de elcsúsztam és eltört két bordám. Odakaptam, ismét elestem, így tört el a lábam. Hátralépve hanyatt estem, súlyos sérülések keletkeztek a hátamon, a mentőorvos azt mondta, hogy ilyen csúnya sebeket még nem látott. Az uram még mondta is a mentőknek, hogy aztán óvatosan bánjanak velem.

– Szóval kijelenti, hogy az élettársa egy újjal sem nyúlt magához?

– Így igaz, bíró úr. De most ha megengedné sietnénk haza. körömpörköltet ígértem a galambomnak.

Kihirdetem az ítéletet. A szembesítés eredménytelen. Sértett szerint egy szomszédjára külsőleg emlékeztető személy fegyvernek látszó tárggyal megfenyegette, majd a lányát molesztálta. Az állítólagosan eltulajdonított ékszerek megvételéről áfás számlát bemutatni nem tudott, tehát ezek jog szerint ezek nem léteznek. A felperes a tanuk nevét és személyi adatait megnevezni nem tudta. Ezért egy állítás áll szemben egy másik állítással. Az alperes nem bántalmazta a feleségét. Itt két állítás áll szemben eggyel. Amennyiben sértett harminc napon belül nem nevezi meg a tanukat pontos lakcímmel és személyes adatokkal, felelőssé tehető rágalmazásért, hatóság félrevezetéséért, alaptalan gyanúsításért és a jó hírnév megsértéséért.

Most pedig mindenki mehet amerre lát!  Az eljárást megszüntetem.

Láng Róbert