Egy trópusi város közelebbről

A Guanabara – öböl nyugati oldalán fekvő Rio de Janeiro 6 és fél millió ember otthona. Itt található a Cukorsüveg-hegy, amely a hegymászók kedvelt helye. A hegy arról kapta a nevét, hogy a város felől nézve úgy néz ki, mint egy cukorsüveg.  A nevezetesség 300 méter magas, és ebből 250 méter megmászható. Ez a hegy Brazília egyik legjobb sziklamászó területe. Innen belátni az egész tájat. Az óceánt, az erdőt, és látni állatokat is. A napfelkelte és a naplemente csodálatos. Rio tökéletes hely azoknak, akik szeretik a természetet.

A Guanabara – öböl nyugati oldalán fekvő Rio de Janeiro 6 és fél millió ember otthona. Itt található a Cukorsüveg-hegy, amely a hegymászók kedvelt helye. A hegy arról kapta a nevét, hogy a város felől nézve úgy néz ki, mint egy cukorsüveg.  A nevezetesség 300 méter magas, és ebből 250 méter megmászható. Ez a hegy Brazília egyik legjobb sziklamászó területe. Innen belátni az egész tájat. Az óceánt, az erdőt, és látni állatokat is. A napfelkelte és a naplemente csodálatos. Rio tökéletes hely azoknak, akik szeretik a természetet.

A város egyik szegletében azonban más élőlények találtak menedéket. Rio de Janeiro állatkertjében lenyűgözően sok fajta trópusi madarak, és vadállatok találhatók.

Állatkert Rióban

Az állatkertet 1945-ben alapították. 350 faj 2100 egyede él itt. Egész Brazíliában itt található a legtöbb madár és főemlős. Minden nap ugyanazt a munkát végzik a gondozók. Kitakarítják a ketreceket, és megetetik az állatokat.

A főemlősök általában gyümölcsöket és zöldségeket esznek nyersen, vagy megfőzve. Ezen kívül magokat, gabonát, vagy olajos magvakat. Itt él a brazil erdei kutya is, amelyet a kihalás fenyeget. Rendkívül félénk állat. Fogságban főként darált marhahúst, halat, banánt eszik. Az óriásvidra tavakban, és lassú folyású folyókban él. Halakkal és rákfélékkel táplálkozik.

Reggeli és kávé

A padaria egy pékség, ahol kávét is lehet inni. Sokan nem otthon isszák, inkább betérnek a padaria-ba egy csésze tejeskávéra, mielőtt munkába indulnak. A kávé még mindig fontos szerepet játszik a brazil gazdaságban. Először 1760-ban árulták Rióban, de a jelentősége a mai napig megmaradt. Sok cégnél a költségvetésben külön tétel a kávé, vagy ahogy Rióban mondják, a „capezino". Sokat számít, hogy jó kávéval kínálják az ügyfeleket, mert ez nagy szerepet tölt be a brazilok életében. Az egyik legnépszerűbb a „pingado", ami erősre főzött kávé, mégsem keserű. Öntenek bele egy csepp tejet. A csepp portugálul a „pingo, innen kapta a pingado nevet. A „meia-t" pohárban, vagy csészében szolgálják fel. Ez is tejeskávé, de bársonyosabb, teltebb íze van. A „carioca" vízzel higított feketekávé. Végül a „capezino", amelyet pohárban is lehet adni.

Favelák lakói

A Rocinha a legnépszerűbb favela, azaz risko Dél-Amerikában. A favela nem feltétlenül jelent nyomornegyedet. Inkább olyan helyet, ahol együtt élnek a szegények. A favelák általában a meredek hegyoldalakon alakulnak ki, mert Rióban nehéz volt építkezni. A völgyben magasabb az építkezések ára, a szegények ezt nem tudták megfizetni, ezért kezdtek el a hegyeken építkezni. Rio lakosságának kb. egyharmada él favelákban. Az emberek általában azt gondolják, hogy mindannyian szegénységből élnek, különféle segélyekből tartják fenn magukat, azonban lakók túlnyomó többsége szorgalmasan végzi a munkáját. A favelákban ezért mély barátságok alakulnak ki, mivel az embereknek nincs pénzük, nem érdekből keresik a másik társaságát.

Készülődés a Kalneválra

A karnevál egy kirakat, egy ablak, amelyen a Carioka életérzést bemutatják Brazíliának, és az egész világnak. A karneválon mindenki táncol és énekel. Ilyenkor lejönnek a rióiak a hegyoldalról, a favelákból, és királyként élnek. A karnevál lehetőséget nyújt az ország kevésbé szerencsés lakóinak, hogy legalább egy pillanatig ők lehessenek a sztárok a karneválnak nevezett hatalmas forgatagban. A carnevalesco, azaz a művészeti vezető találja ki a forgatókönyvet, ezután megtervezi a 28 jelenet jelmezeit, valamint a 7 allegórikus díszletet. A karnevált világszerte a trópusi vad bujaság tette híressé. Brazília ilyenkor mutatja meg magát igazán. A táncban, a táncból áradó energia a karnevál igazi lényege. A brazilok számára elengedhetetlen, hogy a karneválban megőrizzék országuk változatosságát.

Aki a labdarúgásért él

Brazíliában minden szegény kisfiú arról álmodozik, hogy egy nap profi labdarúgó válhat belőle. A tehetségeseknek a génjeikben van a labdarúgás. Egy focisuliban már nem nagyon tanulhatnak semmit. Csak csiszolhatják a veleszületett képességeit. Brazíliában két dologért rajonganak igazán: a karneválért és a futballért. Netán egyszer nem lenne karnevál vagy foci, az emberek képtelenek lennének tovább folytatni az életüket, kitörne a polgárháború.

Társaság és cachaça

A november 15. tér, a város centro negyedében található. A rögtönzött samba előadások nem szokatlanok a riói bárokban. A zene a városban szinte mindenhol része a mindennapoknak.

A cachaça alkoholos ital, amelyet a cukornád levél lepárlásával készítenek. Jellegzetes brazil ital, amelyet először a 16. században kezdtek inni. Brazíliában 16 millió lakos él, és évente 1,6 milliárd liter cachaça gyártanak és fogyasztanak el. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 10 liter jut minden egyes lakosra. A cachaça kedvelőinek társasága egy nőkből és férfiakból álló csoport, akik azért találkoznak, hogy megkóstolják a különböző cachaça italokat. A társaság minden tagja három alapvető kategóriában értékeli az adott italt. Először azt, hogyan mutat. Másodszor az illatát, harmadszor pedig az ital ízét. Minden tag 1-10-ig terjedő skálán osztályozza. A nemzetközi piacon a cachaça elsősorban a carapina nevű koktél révén kezd ismertté válni. Mint minden égetett szesz, a cachaça is szerepet játszik egészségünk kialakulásában. A brazilok úgy tartják, aki minden nap megiszik egyet, több, mint 100 évig él.

Éjszakai piac       

A Sao Cristano egy vásár. Itt megtalálhatóak Brazília északkelet vidékének ételei, valamint a tüzes ottani zene, és minden más. Kapható itt: máj, mocotó, bab, sütemény, szárított marhahús, sajt. Minden északkeletről érkezik. A piaci kultúrának nemcsak hazánkban, hanem Brazíliában is nagy hagyománya van.

Samba

A samba tipikusan brazil zene. A dobok, a pandiero, a surdo, és más ütősebb ritmusok, kicsit olyan, mint a szívverés, legalábbis a brazilok szerint. Az emberek táncra perdülnek, mert a zene magával ragadja őket. A zene szenvedélyes üteme magával sodor mindenkit. A dalok szövegei olyan élethelyzetekről szólnak, amelyet mindenki ért. Mielőtt kiteljesedne a globalizáció, minden ország számára fontos, hogy megtalálja saját identitását. Brazília egyedülálló kulturális hagyománya a samba.

A capoeira művészete

A capoeira nem létezhet zene nélkül. A zene adja meg hozzá az alapot, abból nyerik az energiát. Sambat sem táncol senki zene nélkül. A capoeira tánc, művészet, és önvédelem is egyben. Olyan, mint a samba, éneklés közben táncolnak. A capoeirán keresztül elmesélnek egy történetet. A dalok az őseik emlékét, és jelenét idézik fel bennük. Ma már nem kizárólag csak a feketék űzik, mint régen. Eredetileg táncként érkezett Brazíliába. A feketék elkezdték utánozni az állatok mozgását, majd rájöttek, hogy a mozdulatokkal megvédhetik magukat. Az erdő sok energiát ad. A brazilok számára az istenek mellett a capoeirában jelenik meg minden. Nemcsak küzdősport, hanem művészet is. Van benne ének, harmónia, energia.

Az Ipanema sztárjai

Cariocanak hívják azokat az embereket, akik Rióban születtek, és ott is nőttek fel. A cariokak általában profi szörfösök. Rio de Janeiroban számos ismert tengerpart van. Az Arpoador Beach, mellette az Ipanema Beach, arra felé városias a tengerpart. Rio déli részén található a Barrada da Tijuca, a Recreiro, a Praia. Sok csodálatos part van, és persze mindenki ismeri a Copacabanat, ami az Arpoador után következik. Minden carioca szeret sportolni. Sokan futnak, fociznak, vagy röplabdáznak a tengerparton. A carioca egyet jelent a sporttal, az egészséges környezetben kialakult barátságos légkörrel, ami páratlan.

A királyok étele

Feijoada

A feijoada jellegzetes brazil étel, különösen Rióban népszerű. Eredetileg a rabszolgák készítették az ültetvényeken. A sertés legfinomabb részeit a gazdák ették meg, a rabszolgák a maradékot kapták. A rabszolgák felfedezték, ha fekete babot kevernek a casa grandéból (gazda házából) nekik küldött húsos maradékba, akkor ízletes ételt kapnak. A szolgatartók is megszerették, és Brazília nemzeti étele lett. A feijoada roppant demokratikus étel. Ugyanúgy szeretik a szegények, mint a felső tízezer tagjai. Minden társadalmi osztály élvezettel fogyasztja.

Hozzávalói: feketebab, a sertés különféle részei, belsőségek, szárított marhahús, disznófül, disznócsülök, disznóköröm, fokhagyma, vöröshagyma, babérlevél, és egy ki só meg bors. Maniókaliszttel, apróra vágott kelkáposztával, rizzsel, és narancsgerezddel tálalják. Ezek után kezdődik a másik latin amerikai hagyomány: a siesta.

Rio De Janeiro az egyik legkedveltebb város a világon. Sokan úgy tartják: „Isten hat nap alatt teremtette meg a világot, a hetedik nap pedig Rio de Janeiroval foglalkozott".

Zelei Violetta Anna