„Egyensúlyőrző gazdasági növekedés”

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés" kiadványa 2014-ben és 2015-ben is rég nem látott, dinamikus gazdasági növekedést vetít előre.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb „Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés" kiadványa 2014-ben és 2015-ben is rég nem látott, dinamikus gazdasági növekedést vetít előre.

A gazdaság szerkezete 2014 induló negyedévében is kiegyensúlyozottnak nevezhető. A termelési oldalon a mezőgazdaság kivételével – ahol a bázishatás miatt zsugorodást regisztráltak – a meghatározó nemzetgazdasági ágak növekedni tudtak. A legfőbb hajtóerőt az ipari termelés és a tercier szektor jelentette. A felhasználói oldalon a tavalyi év utolsó negyedévéhez képest hangsúlyeltolódás tapasztalható a növekedési szerkezetben. Az export és az import közel azonos ütemű bővülése mellett a külkereskedelmi aktívum nőtt, a nettó export így 0,5 százalékponttal emelte az éves GDP-növekedés ütemét. Az egész gazdaság és így a belső felhasználás motorja a beruházás volt, melynek növekedését az első negyedévben a versenyszféra vezérelte. A foglalkoztatás és a reálbérek növekedésének hatására a rendelkezésre álló jövedelem bővült, ami a gyorsuló fogyasztásban csapódott le. A belföldi felhasználás együttesen 3 százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez.

Előre tekintve, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint a gazdasági növekedés 2014-ben és 2015-ben is dinamikus lesz, melynek elsődleges forrását a belső felhasználás erősödése biztosítja. A nyolc éve nem látott mértékű várható teljesítmény fontos jellemzője ugyanakkor, hogy sem a külső, sem a belső egyensúlyt nem veszélyezteti. A külkereskedelmi többlet fennmaradását a lassan élénkülő nemzetközi gazdasági környezet vezérli, míg az idei évben a növekedés motorja a beruházás, jövőre a fogyasztás lesz. Az MNB Növekedési Hitelprogramjának második szakasza beindulni látszik, ami segíti a versenyszféra beruházásainak további bővülését, így a szektor tartósan átveheti az uniós forrásokból megvalósuló állami nagyberuházások vezérszerepét. A fogyasztás növekedését a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése hajtja. A tartósan kedvező gazdasági kilátások és az alacsony kamatkörnyezet következtében a háztartások fogyasztási hajlandóságának emelkedésére számítanak az elemzők: csökken az óvatossági megtakarítások mértéke, továbbá a mérlegalkalmazkodás folyamata is lezárul jövőre. A magyar gazdaság kibocsátása a teljes előrejelzési horizonton elmarad a potenciálistól, a ciklikus pozíció javulása mellett a kibocsátási rés 2015 után záródhat. Mindezen hatások eredőjeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint a GDP-növekedés 2014-ben elérheti a 3,1 százalékot, míg jövőre a 2,7 százalékot.

Az éves infláció idén és 2015-ben is a jegybank 3 százalékos célja és a maginfláció alatt marad. A korábbi közműdíjcsökkentések hatása és az újabbak bevezetése 2014-ben nyomott inflációs környezetet eredményez, amihez hozzájárul a negatív kibocsátási rés dezinflációs hatása. Az elemzők 2015-ben az infláció fokozatos felpörgésére számítanak, melyet a bázishatások mellett az erősödő belső kereslet vezérel, így az előrejelzési horizont végére a jegybanki célra emelkedhet a mutató. A nyomott inflációs környezet, valamint az EKB júniusban bejelentett likviditásbővítő csomagjának következtében fennmaradó kedvező globális hangulat lehetőséget teremt az óvatos kamatcsökkentés folytatására, melynek mélypontját ősszel, 2 százaléknál várják az elemzők.

A kiegyensúlyozott pályán haladó növekedés nem veszélyezteti Magyarország külső finanszírozási képességét, sőt a GDP-arányos mutató idén jelentősen emelkedhet, köszönhetően az EU-transzferek beáramlásának és az államadósság növekvő belföldi finanszírozása miatt belföldön maradó kamatnak. A költségvetés idei hiánya a Századvég Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint a kormányzati előirányzatnál is kedvezőbb lehet, amihez hozzájárul az önkormányzati szektor kedvező pozíciója.

A főbb makrogazdasági változók várható alakulása:

* Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás