Honvédból Magyar Nemzeti Táncegyüttes – Budapest, a minőség változatlan marad
5 perc olvasás
A Honvéd Együttes – Magyarország legrégebbi, 1949-ben alakult művészegyüttese – több tagozatú művészeti intézmény. Részei: a Honvéd Táncszínház, valamint a Honvéd Férfikar. Az alapító és fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma jóváhagyásával a Honvéd Táncszínház elnevezése 2014. július 1-jétől Magyar Nemzeti Táncegyüttesre változik.
A Honvéd Együttes – Magyarország legrégebbi, 1949-ben alakult művészegyüttese – több tagozatú művészeti intézmény. Részei: a Honvéd Táncszínház, valamint a Honvéd Férfikar. Az alapító és fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma jóváhagyásával a Honvéd Táncszínház elnevezése 2014. július 1-jétől Magyar Nemzeti Táncegyüttesre változik.
Az új név jól kifejezi a Társulat hazai, európai és tengeren túli küldetését, a Kárpát-medencei magyar néptánckincs megismertetéséért és népszerűsítéséért végzett felelősségteljes és professzionális munkáját. Az új név külföldön egyértelműen azonosítható és idegen nyelvekre pontosan lefordítható megnevezést nyújt, valamint hagyománytisztelettől vezérelve őrzi a Honvéd Táncszínház és a korábban beolvadt Budapest Táncegyüttes örökségét.
A névváltozás bejelentését követő átmeneti időszakban a Társulat az alábbi elnevezéssel lép a közönség elé:
Magyar Nemzeti Táncegyüttes – Budapest
(a Honvéd Táncszínház és a Budapest Táncegyüttes jogutóda)
Művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész.
A Honvéd Együttes 2001 óta a kulturális tárca fennhatósága alatt működő, nemzeti minősítésű művészeti intézmény. A hazai és nemzetközi kommunikációban egyre többször okoz zavart a „Honvéd" cégnév használata, amelyet rendszerint katonai jellegű szervezettel azonosítanak. Az új név lehetővé teszi a Táncegyüttes önálló arculatának megteremtését, miközben a társulatot fenntartó Honvéd Együttes Művészeti Nkft. elnevezése nem változik.
Ez a forma a hazai táncéletben nem egyedülálló, így működik a Hagyományok Háza keretében a Magyar Állami Népi Együttes, vagy a Magyar Állami Operaház keretében a Magyar Nemzeti Balett.
Az 1958-ban alapított Budapest Táncegyüttes 2001-ben elvesztette önállóságát és a Honvéd Együttes kara lett. 2007-ben a fenntartó a Budapest Táncegyüttes formai különállását is megszüntette és beolvasztotta a Honvéd Táncszínházba. Az új név utal mindkét jogelőd társulatra, kifejezve ezzel a felvállalt közös örökséget.
A Honvéd Táncszínház küldetését, tevékenységét és szellemiségét 1983-2006 között Novák Ferenc neve fémjelezte. A Budapest Táncegyüttes 1991-2007 között Zsuráfszky Zoltán vezetésével működött, aki 2007-től az összevont Honvéd Táncszínházat irányította.
Az új név lehetőséget nyújt a korábbi társulatok és vezetőik egyértelmű azonosítására, egyúttal jelzi a 2012 óta Zsuráfszky Zoltán művészeti vezetésével működő Honvéd Együttes megújulási törekvéseit.
A Honvéd Együttes érdemeit Magyar Művészetért Díjjal, Magyar Örökség Díjjal, valamint Prima Primissima-díjjal ismerték el.
A Honvéd Táncszínház (2014. július 1-jétől: Magyar Nemzeti Táncegyüttes – Budapest) Magyarország legnagyobb létszámú, 20 párból álló hivatásos néptáncegyüttese. „Anyanyelve" a Kárpát-medence néptánc kincse, amelyből a nagy formátumú történelmi táncjátékoktól az autentikus folklórműsorokig, a rockoperáktól a népi hagyományainkon alapuló mesedarabokig terjedő, sokszínű repertoár építkezik. Valamennyi produkció közös jellemzője a rendkívüli dinamika, a táncok virtuozitása és a színpadképek látványossága. A Táncegyüttes zenei vezetője 2014. januártól Szabó Dániel. A Táncszínház elnyerte az EuroPAS Magyar Táncdíjat.
A Táncszínház Zenekara a Kárpát-medence régi paraszti zenéjének kutatására és megörökítésére vállalkozott, és Hegedős együttes néven önállóan is fellép; vezetője: Papp István Gázsa prímás.
Az elnevezés változik, a minőség marad.
A Honvéd Táncszínház ez év nyarán már, mint Magyar Nemzeti Táncegyüttes lép fel nyári kiemelt produkciója, a „Székely Dózsa György" című tánckrónika határon túli és hazai előadásait. Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas rendező-koreográfus látványos és magával ragadó táncjátékot álmodott színpadra, mely a magyar történelem 500 évvel ezelőtti sorsfordító eseményéről és annak kiemelkedő személyisége, a szerelmes, mélyen hívő és vívódó Dózsa Györgyről szól Novák Péterrel a címszerepben. Határon túl július 16-án a temesvári Nemzeti Színház, július 19-én a sepsiszentgyörgyi „Székely Vágta" közönsége, augusztus 17-én a Kolozsvári Magyar Napok nyitó-előadásaként a Kolozsvári Magyar Opera, augusztus 27-én pedig Szabadka publikuma láthatja majd az előadást. A legjelentősebb hazai szabadtéri színpadok is várják már Dózsa György történetét: Veszprémben július 22-én, Nyíregyházán augusztus 10-én, a Budapesti Nyári Fesztivál keretében pedig augusztus 22-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon láthatja majd a közönség.
Lantai József
